BibTeXTXT?

Tartalomjegyzék

Címlap
Előszó (Horváth Iván)

Középkor
(Szerkeszti: Bartók Zsófia Ágnes.)

1. A magyarországi írásbeliség kezdetei

1.1. Jankovits László
Mikor, hogyan kezdődött?
1.2. Nemerkényi Előd
Latin Szentírás-magyarázat
1.3. Földváry Miklós István
Egy úzus születése I.
A Chartvirgus-pontifikále és a magyarországi liturgia megalkotása a XI. században
[Részletek.]
1.4. Tóth Péter
Drámai szövegeink a középkorban
1.5. Madas Edit
A koldulórendi prédikációirodalom kibontakozása Magyarországon
1.6. Madas Edit
A szóbeliség és az írásbeliség határán
1.7. Vizkelety András
A magyar líra első fennmaradt terméke
1.8. Horváth Iván
Hagyománytalan, európai remekmű: a Krisztus
1.9. Tóth Péter
A Königsbergi Töredék és Szalagjai újabb vizsgálata
1.10. Vizkelety András
Német írásbeliség és irodalmi műveltség a középkori Magyarországon

2. Az olvasóközönség megjelenése

2.1. Horváth Iván
Magyar versek: mi veszett el?
2.2. Lázs Sándor
Regula és irodalom a szigeti domonkos apácák kolostorában
2.3. Lázs Sándor
Egy világi kézirat: a Gyöngyösi Kódex
2.4. Lázs Sándor
Perikópafordítások
Az Érsekújvári Kódex nagyböjti perikópasorozata
2.5. Lázs Sándor
Egy legenda két legendafüzérben
2.6. Lázs Sándor
A műveltség forrása
Magatartásformák és irodalom
2.7. Lázs Sándor
A Debreceni Kódex prédikációvázlatai
Olvasmány és elhangzott beszéd
2.8. Bárczi Ildikó
Virtuális könyvtár a késő középkori Magyarországon
2.9. Sarbak Gábor
A pálos rendtörténet
2.10. Bartók Zsófia Ágnes
A Karthauzi Névtelen művének műfaji környezete
2.11. Bognár Péter, Horváth Iván
A magyar világi költészet kezdetei
[Első részlet a kéziratból.]
2.12. Bognár Péter
Alfabetizáció a késő középkori, kora újkori Magyarországon
2.13. Bognár Péter, Horváth Iván
A magyar világi költészet kezdetei
[Második részlet a kéziratból.]

Kora újkor
(Szerkeszti: Balázs Mihály.)

3. Intézmény és irodalom a korai humanizmus időszakában

3.1. Ritoókné Szalay Ágnes
A humanisták közös Európája
1499 (?): Az ókori Róma szava a szkíta vidéken
3.2. Kiss Farkas Gábor
A reneszánsz humanizmus
3.3. Kiss Farkas Gábor
Vitéz János
3.4. Bene Sándor
Középkor és reneszánsz határán: Teológia és politika
1467/1471: Megszületnek Andreas Pannonius királytükrei
3.5. Kulcsár Péter
Az újplatonizmus Magyarországon
3.6. Horváth Iván
A székely rovásírás és a latin–magyar ábécé
8–9. század: A 8–9. században kerülhetett a földbe a szarvasi késő avar kori tűtartó
3.7. Csehy Zoltán
Vendégjáték a priapikus Parnasszuson
1426: Megjelenik Antonio Beccadelli Hermaphoriditusa
3.8. Kiss Farkas Gábor
Janus Pannonius
3.9. Jankovits László
A Búcsú Váradtól megközelítése
3.10. Jankovits László
A diadalmas mandulafa
3.11. Jankovits László
Utóélet

4. Sodalitas és mecenatúra között a 15–16. század fordulóján

4.1. Jankovits László
A Mohács előtti humanista költészet szakaszai
1490: Meghalt Mátyás király
4.2. Jankovits László
Jacobus Piso Schediája
1534: Jacobus Piso verseskötete
4.3. Jankovits László, Szörényi László
A megíratlan és a megírt magyar tárgyú eposz
1519: Megjelenik Stephanus Taurinus Stauromachiája
4.4. Kiss Farkas Gábor
Politikai retorika a törökellenes irodalomban
1523: Nagyszombati Márton buzdító verse

5. Függetlenségigény és példázatosság a magyarul író erazmisták munkásságában

5.1. Ritoókné Szalay Ágnes
Erasmus és a XVI. századi magyarországi értelmiség
5.2. Ács Pál
A magyar irodalmi nyelv két elmélete: az erazmista és a Balassi-követő
5.3. Horváth Iván
A magyar vers a reneszánsz és reformáció korában
1536: Megjelenik két verseskötet
5.4. Tóth Tünde
A virágénekvita
1485: „Emericus Terek köszön Krisztinának…” – töredék
5.5. Bartók István
Sylvester János grammatika-meghatározásának jelentősége és forrásai
5.6. Bognár Péter
Pesti Gábor verselése

6. A történetmondás műhelyei a 16. században

6.1. Kulcsár Péter
Humanista történetírás Magyarországon
6.2. Bene Sándor
A jövő története és az olvasók
1653: Zrínyi befejezi a Vitéz hadnagyot
6.3. Pirnát Antal
Az ars historica és Forgách Ferenc
6.4. Bognár Péter, Horváth Iván
Szabács viadala
(Országos Széchényi Könyvtár, MNy 2)
6.5. Vadai István
A tudósító ének műfaja
1554: Megjelenik Tinódi Sebestyén Cronicája
6.6. Vadai István
Kolozsvárott kötetet komponálni
6.7. Orlovszky Géza
A históriás ének
1574: Megjelenik a Cancionale
6.8. Kulcsár Péter
A történetíró Heltai
(Kiadás- és szövegtörténeti áttekintés)
6.9. Jankovits László
A szóbeli kultúra és a Cantio de militibus pulchra
6.10. Nagy Levente
História, emlékezet, önvallomás
1593: Az erdélyi magyar történeti- és emlékirat-irodalom a 16–18. században

7. Folytonosság és/vagy megszakítottság?
(A humanizmus és/vagy a reformáció jegyében)

7.1. Balázs Mihály
A korai reformáció eszköztára Európában
7.2. Balázs Mihály
A korai reformáció irodalmi eszköztára Magyarországon
7.3. Péter Katalin
A Bibliaolvasás mindenkinek szóló programja Magyarországon a 16. században
7.4. Ács Pál
Az ige fogságában
Biblia és bibliaismeret Magyarországon a reformáció korában

8. Felekezetépítés és irodalom a 16. század második felében

8.1. Kecskeméti Gábor
A régi magyarországi irodalomelmélet alappozíciói
1525: Melanchton kidolgozza a genus didascalicum elméletét
8.2. Pirnát Antal
Bornemisza Péter
8.3. Balázs Mihály
Prédikáció és értekezés között
Bornemisza Péter: Ördögi kísértetek
8.4. Oláh Szabolcs
A hitvita retorikája
1577: Megjelenik Telegdi Miklós Postilláinak első része és Bornemisza Péter Négy könyvetskéje
8.5. Kecskeméti Gábor
Teológia és retorika a régi magyar prédikáció irodalomban
8.6. Utasi Csilla
Szórakoztatás és/vagy didakszis
Heltai Gáspár fabuláskönyvéről (Kolozsvár, 1566)
8.7. Latzkovits Miklós
A 16. századi magyar dráma
8.8. Balázs Mihály
Megjegyzések a Komédia Balassi Menyhárt árultatásáról értelmezéséhez
8.9. Balázs Mihály
Eszmei és műfaji frissesség a 16. századi párbeszédes művekben
1568: A tordai országgyűlés határozata
8.10. Balázs Mihály
Radikális dogmakritika és fikciós lelemény Jacobus Palaeologus műveiben
1572: Palaeologus Erdélybe érkezik

9. Nyomdászok és olvasmányok
A népszerű irodalom intézményei és önszerveződései

9.1. Ritoókné Szalay Ágnes
Eleink szórakoztató olvasmányiról
9.2. Szigeti Molnár Dávid
Reformáció és népkönyv a kora újkorban
9.3. Kiss Farkas Gábor
Eurialusnak és Lucretiának széphistóriája és az udvari szerelem
9.4. Kiss Farkas Gábor, Orlovszky Géza
A szerelmi témájú história
9.5. Orlovszky Géza
A kései história
9.6. B. Kis Attila
Historia elegantissima
A példázat szerepe Enyedi széphistóriájában

10. Mendikálók, hegedősök, szegénylegények
Az európai vágánsköltészet hazai változatairól

10.1. Pap Balázs
16. századi mendikáló énekek és a Pajkos ének
10.2. Ács Pál
„Hegedűsök, néktek szólok…”
Hegedűs Márton éneke (1580) – folklór vagy paródia?
10.3. Vadai István
A Pajkos ének szerzője

11. Költői életművek a 16. században és a 17. század elején

11.1. Horváth Iván
Balassi Bálint verseinek fragmentumi
11.2. Horváth Iván
Balassi könyve
1590: Elkészül Balassi „Maga kezével írt könyve”
11.3. Kiss Farkas Gábor
Balassi Bálint és az udvari irodalom
11.4. Sudár Balázs
Madzsari türki
1588–1589: Lejegyzésre kerül a Palatics-kódex, benne egy török–magyar verssel
11.5. Font Zsuzsa
Megjegyzések Telegdi Kata verses levele értelmezéséhez
11.6. Ács Pál
Balassi Bálint apoteózisa Rimay János Epicédiumában
1596: Megjelenik a Balassi-epicédium
11.7. Ötvös Péter
Rimay János költészete és a magyar későreneszánsz
11.8. Szilasi László
Balassi Bálint költészetének utóélete a 17. század elején
1632: Solvirogram Pannonius Istenes-énekek-kiadása
11.9. Orlovszky Géza
Balassi-követők

12. Hitvédő és kegyességépítő művek a 17. első felében

12.1. H. Hubert Gabriella
Kánonképzés a gyülekezeti énekköltészetben
1602: Megjelenik Újfalvi Imre debreceni énekeskönyve
12.2. Imre Mihály
A Psalterium Ungaricum poétikai programja XVI. századi kontextusban
12.3. Etlinger Mihály, Szatmári Áron
Unitárius Psalterium-fordítások
12.4. Orlovszky Géza
Protestáns költők
(részlet)
12.5. Fazakas Gergely Tamás
Törekvések a savanyú fekete kökény megédesítésére
Fejezetek a protestáns prózairodalom kiadástörténetéből
12.6. Balázs Mihály
Néhány megjegyzés Heltai imádságos könyvének utóéletéről
12.7. Balázs Mihály
Újabb szempontok Ecsedi Báthori István meditációinak értelmezéséhez
12.8. Hargittay Emil
Pázmány Péter irodalomtörténeti értékei: az alkotásmód legfőbb sajátosságai
12.9. Balázs Mihály
Hitvita és fabula
1609: Megjelenik az Öt szép levél
12.10. Laczházi Gyula
Vanitas és memento mori
1623: Megjelenik Nyéki Vörös Mátyás Dialogusa
12.11. Luffy Katalin
Puritán elvek és gyakorlat Medgyesi Pál prózájában
12.12. Szentpéteri Márton, Viskolcz Noémi
Egyetemes tudomány Erdélyben: Alsted, Bisterfeld és Comenius
1655: Apáczai Csere János: Magyar Encyclopedia
12.13. Ungvári Z. Imre
Erdélyi magyar kartezianizmus a 17. században (Descartes eszméi Apáczai Csere János műveiben)
(részlet)

13. Udvari kultúra és anyanyelvű költészet a 17. században

13.1. Bene Sándor
Zrínyi Miklós (1620–1664)
Énteremtés a költői művekben
13.2. Szörényi László
A szerkesztett verseskötet mint a szerző ifjúkori önarcképe
1651: Adriai tengernek Syrenaia: Groff Zrini Miklós
13.3. Kiss Farkas Gábor
Az imitatio elmélete és gyakorlata a Szigeti veszedelemben
1651: Megjelenik az Adriai tengernek Syrenaia
13.4. Ács Pál
A „helyettes áldozat” allegóriái a Zrínyiász kilencedik énekében
1651: Megjelenik a Szigeti veszedelem
13.5. Bene Sándor
Zrínyi Miklós (1620–1664)
„A világi scéna” – énformálás a nyilvános térben
13.6. Orlovszky Géza
Zrínyi követői
13.7. Szigeti Molnár Dávid
A félreértett ismeretlen
Frissítő szempontok a Rákóczi-eposz értelmezéséhez
13.8. Laczházi Gyula, Orlovszky Géza
Főúri költészet
(részlet)
13.9. Fazekas Sándor, Labádi Gergely
„Sok festékkel kelle az dolgot színlelni”
1664: Meghal Zrínyi Miklós, színre lép Gyöngyösi
13.10. Jankovics József
A magyar verses regény kezdetei, avagy a kánonból kiiktatott barokk költő
1664: Megjelenik a Márssal társolkodó Murányi Vénus
13.11. Latzkovits Miklós
A hiteles Gyöngyösi hitelessége

14. Az önéletíró irodalom változatai

14.1. Laczházi Gyula
Önéletrajzi narratíva és emlékírás
14.2. Nagy Levente
Az emlékirat-irodalom
1704: Bethlen Miklós Önéletírása
14.3. Széles Ágnes
Anekdota és referencialitás Kemény János önéletírásában
14.4. Pénzes Tiborc Szabolcs
„Dicsérlec tégedet a poganyoc között Vram…”
A Gilead Balsamuma zsoltárainak helye és szerepe Kemény János életművében
14.5. Baricz Ágnes
A konverzióelbeszélés mint élettörténet Veresmarti Mihály Megtérése históriájában
14.6. Förköli Gábor
Bethlen Miklós, az emlékíró
14.7. Ifj. Tóth-Barbalics István
Cum Deo
1719: A fejedelem (valószínűleg) befejezi a Confesssio írását: II. Rákóczi Ferenc Vallomása és Emlékiratai
14.8. Tóth Zsombor
Cserei Mihály és élettörténetei
(Esettanulmány)
14.9. Fazakas Gergely Tamás
Árva Bethlen Kata önreprezentációi

15. Rimay kesergésétől Rákóczi kesergéséig
A politikai költészet alakzatai a 17. században

15.1. Csörsz Rumen István
A XVI–XVII. századi örökség a XVIII. században
15.2. Szilasi László
Hajlam a búra
A magyar irodalom panaszos alaphangjának retorikai gyökerei a régiségben
15.3. Kruppa Tamás
Testvérviszály a Báthory-családban: az Igön szép história és háttere
15.4. Ács Pál
„Ha kérdi Isten, Káthay, tetőled”
Pázmány vitairata Bocskai haláláról
15.5. Fazekas Sándor
A Sebes agynak késő sisak
15.6. Balázs Mihály
„Mit búsulsz kenyeres…”
15.7. Keresztyén Balázs
A „Csinom Palkó” kezdetű költemény kárpátaljai vonatkozásai
15.8. Klaniczay Tibor
A Rákóczi-szabadságharc legszebb éneke

16. A kultúra és az irodalom intézményei a felekezeti korszak utolsó évtizedeiben

16.1. Földesi Ferenc
Preces philosophi ad Deum, 1764
16.2. Csepregi Zoltán
Evangélikus bibliafordítások a XVIII. században
16.3. Balázs Mihály
Philologia sacra a magyar protestantizmusban: kapcsolódások és elkülönülések
16.4. S. Sárdi Margit
A magyar női költészet történetének első fejezete – 1690: Nőköltők színre lépése
16.5. Cinzia Franchi
Európai utas, Erdély szerelmese – 1730: Mikes Kelemen: Törökországi levelek
16.6. Szilágyi Márton
A keretes elbeszélés lehetőségei (Mikes Kelemen: Mulattságos napok; Faludi Ferenc: Téli éjszakák)
16.7. Sárközy Péter
„Et in Arcadia ego” – 1743: Faludi Ferenc felvétele a római Árkádia Akadémiára
16.8. Gyenis Vilmos
Bod Péter és Hermányi Dienes József (Ismeretlen vitájuk a valóságábrázolásról)
16.9. Nagy Imre
Bessenyei György, a magyar felvilágosodás úttörője
16.10. Thimár Attila
„Leveledet vettem, verseid csudálom”
1777: Bessenyei György társasága
16.11. Thimár Attila
Az irodalmi intézményrendszer kialakulása Magyarországon
1790: „Több tudós magyarok egybeállván a nyelvnek s tudományoknak előmozdítására társaságot szerveznek”
16.12. Granasztói Olga
Cenzúra, hitvédők, könyvkereskedők és olvasók
1792: Összeállítják Erdődy Júlia könyvtárkatalógusát
16.13. Hartvig Gabriella
Ossziáni fordítások a Magyar Museumban
1788: Megjelennek Batsányi János Osszián-fordításai

Új- és legújabb kor
(Szerkeszti: Margócsy István.)

17. A magyar nyelv nemzete (1770-1820)

17.1. Szilágyi Márton
Az eredet dilemmái
(Az 1772-es korszakhatár kérdéséhez)
17.2. Bátori Anna
A tudás hálózatai: Wallaszky Pál historia litterariája és a 18. századi tudástranszfer
(Módszertani kísérlet)
17.3. Nagy Imre
Bessenyei György, a magyar felvilágosodás úttörője
17.4. Thimár Attila
„Leveledet vettem, verseid csudálom”
1777: Bessenyei György társasága
17.5. Balogh Piroska
A barokk jezsuita műveltségtől a preromantikus esztétika polifóniájáig.
Szerdahely György Alajos, az első magyar esztétikaprofesszor tudományszemléletének sajátságai
17.6. Hartvig Gabriella
Ossziáni fordítások a Magyar Museumban
1788: Megjelennek Batsányi János Osszián-fordításai
17.7. Margócsy István
A magyar nyelv térnyerése
17.8. Thimár Attila
Az irodalmi intézményrendszer kialakulása Magyarországon
1790: „Több tudós magyarok egybeállván a nyelvnek s tudományoknak előmozdítására társaságot szerveznek”
17.9. Granasztói Olga
Cenzúra, hitvédők, könyvkereskedők és olvasók
1792: Összeállítják Erdődy Júlia könyvtárkatalógusát
17.10. Czifra Mariann
Az írás megmarad?
Kazinczy Ferenc és a Tövisek és Virágok
1
17.11. Miskolczy Ambrus
Termékeny haragvások, avagy a Szabadság-óda „rejtélye”
Kazinczy Ferenc nyílt és rejtett dialógusa Batsányi Jánossal és Sipos Pállal
17.12. Onder Csaba
A kétéltű képletei
1801, 1805 Csokonai Vitéz Mihály: Lilla – Kisfaludy Sándor: A’ Kesergő Szerelem
17.13. Hermann Zoltán
„A kietlen magánosság Elíziom lelkemnek…” - az életrajzi kontextus mint poétai román
1807 Megjelenik Kisfaludy Sándor kötete, a Himfy szerelmei
17.14. Czifra Mariann
A nyelvújítási harc korlátai – egy kognitív metafora értelemképző szerepe a nyelvújítás narratívájában
17.15. Tolcsvai Nagy Gábor
A nyelvi és irodalmi ízlésvita nagy, nyilvános szakasza 1813 Mondolat
17.16. Bécsy Ágnes
A szövegtől a szerzőig – költészet és kritika
1817 Kölcsey Ferenc: Berzsenyi Dániel Versei
17.17. Fórizs Gergely
A képzés eszménye Berzsenyi Verseinek IV. könyvében
17.18. Vaderna Gábor
Bárdköltészet
17.19. Csörsz Rumen István
A „jámbor puttonos”-tól a „mendikás tónus”-ig
Kritikatörténeti reflexiók a 18–19. századi magyar közköltészethez*
17.20. Vaderna Gábor
A költészet születése

18. A nyelvi nemzet államának építése (1820-1870)

18.1. Szajbély Mihály
Könyv- és lapkiadás a felvilágosodás idején és a reformkorban
1821 Megjelenik Kisfaludy Károly Aurora című évkönyvének első kötete
18.2. Benkő Krisztián
Intermedialitás, irónia, szinesztézia
1821 Megjelenik Kisfaludy Károly Aurora című évkönyvének első kötete
18.3. Kósa László
A „Kis-Európa”-gondolat a magyar néprajzban
1822 Megjelenik Csaplovics János etnográfiai értekezése
18.4. Csorba László
Széchenyi István és a modern politikai irodalom kezdetei
1825 A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása
18.5. Milbacher Róbert
„A felébredt nemzet ebben az énekben magára lelt”
(A Hymnus „nemzetiesítésének” folyamatáról)
18.6. Gere Zsolt
Nemzettörténet és mitológia határpontjain
1825 Vörösmarty Mihály: Zalán futása
18.7. Fórizs Gergely
A kétszemű küklopsz. A Zalán futása ősmagyar mitológiájának igazolási kísérlete
18.8. Zákány Tóth Péter
Elkülönülő irodalmunk kezdetei
1826 Megjelenik az Élet és Literatúra
18.9. Vaderna Gábor
A Pyrker-pör értelmezési lehetőségei
18.10. Zentai Mária
Álmok hármas útján
1831 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
18.11. Kerényi Ferenc
Katona József dilemmái
1833 A Bánk bán kassai ősbemutatója
18.12. Hites Sándor
A magyar regénytörténet „megalapítása”
1836 Jósika Miklós: Abafi
18.13. Imre Zoltán
(Nemzeti) Színház és (nemzeti) identitás
1837 A Pesti Magyar Színház megnyitása
18.14. Milbacher Róbert
A népnemzeti program elméleti alapvetése
1842 Erdélyi János: Népköltészetről
18.15. Csörsz Rumen István
A magyar közköltészet történeti poétikai alapjai
18.16. Kerényi Ferenc
A magyar népszínmű
1843 Szigligeti Ede: Szökött katona
18.17. Kerényi Ferenc
Petőfi Sándor kötetei
1844 A Versek 1842–1844 című kötet megjelenése
18.18. S. Varga Pál
Petőfi szerepei: dilemma vagy metamorfózis?
18.19. Margócsy István
A szerelem országa
Petőfi Sándor szerelmi költészetéről
18.20. Szilágyi Márton
Üdvtörténeti távlat vagy társadalmi utópia? (Petőfi és a „forradalmi látomásköltészet”)
18.21. Hansági Ágnes
Tévelygések az irónia irányába
1845 Eötvös József: A falu jegyzője
18.22. Tolcsvai Nagy Gábor
Az irodalmi nyelv
1846 Megjelenik az első akadémiai nyelvtan, A’ magyar nyelv’ rendszere
18.23. Szilágyi Márton
Bűnbeesés és megtisztulás
1846 Arany János: Toldi
18.24. Szilágyi Márton
A Toldi sikere, s a trilógiává formálás mint életre szóló program
18.25. Peremiczky Szilvia
„Árpád és Ábrahám földiek voltak”
1848 Megjelenik az Első magyar zsidó naptár és évkönyv 1848-ik szökőévre
18.26. Ritoók Zsigmond
Ókortudomány
1850 A klasszika-filológia önálló tanszéket kap a pesti egyetem bölcsészettudományi karán
18.27. Szajbély Mihály
Programok és kánonok az 1850-es években
18.28. Milbacher Róbert
Elhunyt daloknak lelke?
Az 1850-es évek Arany-lírájának néhány vonásáról
18.29. Szilágyi Márton
Arany János lírája az 1850-es években
18.30. Fábri Anna
Az értelmezés változatai és nehézségei
1850 Jókai elbeszélései a szabadságharc és az összeomlás hónapjairól
18.31. Kappanyos András
Egy romantikus főmű késedelmes kanonizációja
1853–1854 (?) Vörösmarty Mihály: Előszó
18.32. Gángó Gábor
Evangéliumi erkölcs és egyéni szabadság
1854 Eötvös József: A 19. század uralkodó eszméinek befolyása az államra
18.33. Mester Béla
Filozófia és nyelv – a filozófia nyelve
Két reformkori magyar filozófus nyelvszemlélete (Erdélyi János és Szontagh Gusztáv)
18.34. Margócsy István
Bálványosvár – avagy Jókai és a vallás
18.35. S. Varga Pál
A nemes magyar nemzet szépliteratúrája
1854 Toldy Ferenc: A magyar költészet története
18.36. Tarjányi Eszter
Az értelmezésmódok ütközőpontjában: a ballada, az allegória és a palinódia
1856 Megszületik a Szondi két apródja
18.37. Milbacher Róbert
Lantos eposz vagy drámai dal?
Az Arany-ballada olvasásának szokásrendjéről
18.38. Kappanyos András
Ballada és románc
1857 Arany János: A walesi bárdok
18.39. Eisemann György
Népiesség és klasszicitás
1857 Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája
18.40. Tarjányi Eszter
A szerepkényszer dilemmái
Gyulai Pál A vén színész című elbeszélése mint A hóhér kötelének átírása
18.41. Hajdu Péter
Az anekdota mint a magyar élet tükre
1860 Jókai Mór megtartja akadémiai székfoglalóját
18.42. Filep Tamás Gusztáv
Nemzetfölfogások
1860–1861 Kemény Zsigmond: A nemzetiség kérdése
18.43. S. Varga Pál
„Népies-nemzeti”, „nemzeti klasszicizmus” – a nemzeti irodalom hagyományközösségi szemlélete
1860 Arany János: Naiv eposzunk
18.44. Margócsy István
Naiv eposz
18.45. S. Varga Pál
Történelem és irónia
1861 Madách Imre: Az ember tragédiája
18.46. Szegedy-Maszák Mihály
Megfordított időrend
1862 Könyv alakban megjelenik Kemény Zsigmond Zord idő című regénye
18.47. Margócsy István
Kalandorok és szirének. Jókai jellemábrázolásáról.
18.48. Bényei Péter
„Vetkőzd le az új embert, s öltsd fel a régit”, Interszubjektivitás és individualizáció az Enyém, tied, övé című Jókai-regényben
18.49. Szajbély Mihály
Társas élet, társadalom és nemzet viszonya Gyulainál
18.50. Kállay Géza
„Nem mintha már teljesen elégült volnék dolgommal”
1866 Arany János Hamlet-fordítása
18.51. Török Zsuzsa
„Legtermékenyebb összes női iróink között”
Beniczkyné Bajza Lenke és a könyvipar a 19. század második felében*

19. Az irodalmi kánont alkotó állam (1870-1900)

19.1. Margócsy István
Magyar nyelv és/vagy irodalom
19.2. Balogh Gergő
Az írás és az olvasás kultúrtechnikái a magyar népiskolai oktatásban
19.3. Imre László
Arany László és a magyar verses regény
1872  A délibábok hőse pályadíjat nyer
19.4. Z. Kovács Zoltán
Verses regény, humoros etika
(A délibábok hőse értelmezésének etikai összetevőiről)
19.5. Szegedy-Maszák Mihály
A szabadelvűség értékőrző bírálata
1875 Megjelenik Asbóth János Magyar Conservativ Politika című könyve
19.6. Milbacher Róbert
„...Valamit jelenteni akartam…”
Asbóth János: Álmok álmodója
19.7. Eisemann György
Átmenet vagy fordulat?
1876 Vajda János: Újabb költemények
19.8. Hajdu Péter
Sikertörténetek a századvégi novellisztikában
1882 Mikszáth Kálmán: A jó palócok
19.9. T. Szabó Levente
A múlt kételyteli prózapoétikája és a kétely társadalmi horizontjai az Új Zrínyiászban
19.10. Margócsy István
Mikszáth Kálmán irodalomszemlélete – elsősorban a Jókai-életrajz alapján
19.11. Gyáni Gábor
Az olvasás kultúrája
1886 Megjelenik György Aladár szerkesztésében a Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben
19.12. Szegedy-Maszák Mihály
Nemzeti kultúra és világszínvonal: feszültség vagy összhang
1888 Gustav Mahlert kinevezik a budapesti Operaház igazgatójának
19.13. Bednanics Gábor
A magyar főváros lírai megjelenítésmódjai
1891 Rudnyánszky Gyula: Új könyv
19.14. Z. Kovács Zoltán
Mindennapiság, narráció, irodalomtörténeti olvasat: Petelei István novellisztikájának olvashatósága
19.15. Szilasi László
„Ha láthatná, se láthatná”:
Vakok Velencéje - az emléktárgy
(Tömörkény István: A tengeri város, 1896)
19.16. Eisemann György
Líra és bölcselet
1895 Komjáthy Jenő: A homályból
19.17. Sipos Balázs
Rákosi Jenő kultusza
19.18. Benkő Krisztián
Filológia, ideológia, poétika
1903 Thaly Kálmán: Kuruczvilág
19.19. Szénási Zoltán
A népnemzeti tradicionalizmus irodalomkritikájának szemléletmódja 1906 előtt
19.20. Szénási Zoltán
A magyar nemzettudat kis-tükre
Beöthy Zsolt irodalomtörténeti szintéziséről
Ajánlás

Szegedy-Maszák Mihály emlékének

Munkánk a Szegedy-Maszák Mihály főszerkesztésében, Jankovits László, Orlovszky Géza, Szegedy-Maszák Mihály és Veres András, továbbá munkatársaik, Jeney Éva és Józan Ildikó szerkesztésében elkészült, A magyar irodalom történetei című kiadványon alapul (Budapest: Gondolat Kiadó, 2007), de sok mindenben eltér tőle. Szegedy-Maszák Mihály sem kollégáitól, sem tanítványaitól nem várta el, hogy módszereik az övéire hasonlítsanak, hogy az irodalmat úgy vizsgálják, ahogy ő. Örömmel töltené el, ha mennél távolabbra jutnánk az általa megkezdett úton. A folyamatosságot mindig előnyben részesítette a megszakítottsággal szemben. Olyan emlékművet emeltünk neki, amelyben munkája tovább folytatódik. Olyan emlékművet, amelyben él.