Tartalomjegyzék

Címlap

Előszó (Horváth Iván)

Középkor
(Szerkeszti: Bartók Zsófia Ágnes.)

1. A magyarországi írásbeliség kezdetei

1.1. Jankovits László

Mikor, hogyan kezdődött?

1.2. Nemerkényi Előd

Latin Szentírás-magyarázat

1.3. Földváry Miklós István

Egy úzus születése I.
A Chartvirgus-pontifikále és a magyarországi liturgia megalkotása a XI. században
[Részletek.]

1.4. Tóth Péter

Drámai szövegeink a középkorban

1.5. Madas Edit

A koldulórendi prédikációirodalom kibontakozása Magyarországon

1.6. Madas Edit

A szóbeliség és az írásbeliség határán

1.7. Vizkelety András

A magyar líra első fennmaradt terméke

1.8. Horváth Iván

Hagyománytalan, európai remekmű: a Krisztus

1.9. Tóth Péter

A Königsbergi Töredék és Szalagjai újabb vizsgálata

1.10. Vizkelety András

Német írásbeliség és irodalmi műveltség a középkori Magyarországon

2. Az olvasóközönség megjelenése

2.1. Horváth Iván

Magyar versek: mi veszett el?

2.2. Lázs Sándor

Regula és irodalom a szigeti domonkos apácák kolostorában

2.3. Lázs Sándor

Egy világi kézirat: a Gyöngyösi Kódex

2.4. Lázs Sándor

Perikópafordítások
Az Érsekújvári Kódex nagyböjti perikópasorozata

2.5. Lázs Sándor

Egy legenda két legendafüzérben

2.6. Lázs Sándor

A műveltség forrása
Magatartásformák és irodalom

2.7. Lázs Sándor

A Debreceni Kódex prédikációvázlatai
Olvasmány és elhangzott beszéd

2.8. Bárczi Ildikó

Virtuális könyvtár a késő középkori Magyarországon

2.9. Sarbak Gábor

A pálos rendtörténet

2.10. Bartók Zsófia Ágnes

A Karthauzi Névtelen művének műfaji környezete

2.11. Bognár Péter, Horváth Iván

A magyar világi költészet kezdetei
[Első részlet a kéziratból.]

2.12. Bognár Péter

Alfabetizáció a késő középkori, kora újkori Magyarországon

2.13. Bognár Péter, Horváth Iván

A magyar világi költészet kezdetei
[Második részlet a kéziratból.]

Kora újkor
(Szerkeszti: Balázs Mihály.)

3. Intézmény és irodalom a korai humanizmus időszakában

3.1. Ritoókné Szalay Ágnes

A humanisták közös Európája
1499 (?): Az ókori Róma szava a szkíta vidéken

3.2. Kiss Farkas Gábor

A reneszánsz humanizmus

3.3. Kiss Farkas Gábor

Vitéz János

3.4. Bene Sándor

Középkor és reneszánsz határán: Teológia és politika
1467/1471: Megszületnek Andreas Pannonius királytükrei

3.5. Kulcsár Péter

Az újplatonizmus Magyarországon

3.6. Horváth Iván

A székely rovásírás és a latin–magyar ábécé
8–9. század: A 8–9. században kerülhetett a földbe a szarvasi késő avar kori tűtartó

3.7. Csehy Zoltán

Vendégjáték a priapikus Parnasszuson
1426: Megjelenik Antonio Beccadelli Hermaphoriditusa

3.8. Kiss Farkas Gábor

Janus Pannonius

3.9. Jankovits László

A Búcsú Váradtól megközelítése

3.10. Jankovits László

A diadalmas mandulafa

3.11. Jankovits László

Utóélet

4. Sodalitas és mecenatúra között a 15–16. század fordulóján

4.1. Jankovits László

A Mohács előtti humanista költészet szakaszai
1490: Meghalt Mátyás király

4.2. Jankovits László

Jacobus Piso Schediája
1534: Jacobus Piso verseskötete

4.3. Jankovits László, Szörényi László

A megíratlan és a megírt magyar tárgyú eposz
1519: Megjelenik Stephanus Taurinus Stauromachiája

4.4. Kiss Farkas Gábor

Politikai retorika a törökellenes irodalomban
1523: Nagyszombati Márton buzdító verse

5. Függetlenségigény és példázatosság a magyarul író erazmisták munkásságában

5.1. Ritoókné Szalay Ágnes

Erasmus és a XVI. századi magyarországi értelmiség

5.2. Ács Pál

A magyar irodalmi nyelv két elmélete: az erazmista és a Balassi-követő

5.3. Horváth Iván

A magyar vers a reneszánsz és reformáció korában
1536: Megjelenik két verseskötet

5.4. Tóth Tünde

A virágénekvita
1485: „Emericus Terek köszön Krisztinának…” – töredék

5.5. Bartók István

Sylvester János grammatika-meghatározásának jelentősége és forrásai

5.6. Bognár Péter

Pesti Gábor verselése

6. A történetmondás műhelyei a 16. században

6.1. Kulcsár Péter

Humanista történetírás Magyarországon

6.2. Bene Sándor

A jövő története és az olvasók
1653: Zrínyi befejezi a Vitéz hadnagyot

6.3. Pirnát Antal

Az ars historica és Forgách Ferenc

6.4. Bognár Péter, Horváth Iván

Szabács viadala
(Országos Széchényi Könyvtár, MNy 2)

6.5. Vadai István

A tudósító ének műfaja
1554: Megjelenik Tinódi Sebestyén Cronicája

6.6. Vadai István

Kolozsvárott kötetet komponálni

6.7. Orlovszky Géza

A históriás ének
1574: Megjelenik a Cancionale

6.8. Kulcsár Péter

A történetíró Heltai
(Kiadás- és szövegtörténeti áttekintés)

6.9. Jankovits László

A szóbeli kultúra és a Cantio de militibus pulchra

6.10. Nagy Levente

História, emlékezet, önvallomás
1593: Az erdélyi magyar történeti- és emlékirat-irodalom a 16–18. században

7. Folytonosság és/vagy megszakítottság?
(A humanizmus és/vagy a reformáció jegyében)

7.1. Balázs Mihály

A korai reformáció eszköztára Európában

7.2. Balázs Mihály

A korai reformáció irodalmi eszköztára Magyarországon

7.3. Péter Katalin

A Bibliaolvasás mindenkinek szóló programja Magyarországon a 16. században

7.4. Ács Pál

Az ige fogságában
Biblia és bibliaismeret Magyarországon a reformáció korában

8. Felekezetépítés és irodalom a 16. század második felében

8.1. Kecskeméti Gábor

A régi magyarországi irodalomelmélet alappozíciói
1525: Melanchthon kidolgozza a genus didascalicum elméletét

8.2. Pirnát Antal

Bornemisza Péter

8.3. Balázs Mihály

Prédikáció és értekezés között
Bornemisza Péter: Ördögi kísértetek

8.4. Oláh Szabolcs

A hitvita retorikája
1577: Megjelenik Telegdi Miklós Postilláinak első része és Bornemisza Péter Négy könyvetskéje

8.5. Kecskeméti Gábor

Teológia és retorika a régi magyar prédikáció irodalomban

8.6. Utasi Csilla

Szórakoztatás és/vagy didakszis
Heltai Gáspár fabuláskönyvéről (Kolozsvár, 1566)

8.7. Latzkovits Miklós

A 16. századi magyar dráma

8.8. Balázs Mihály

Megjegyzések a Komédia Balassi Menyhárt árultatásáról értelmezéséhez

8.9. Balázs Mihály

Eszmei és műfaji frissesség a 16. századi párbeszédes művekben
1568: A tordai országgyűlés határozata

8.10. Balázs Mihály

Radikális dogmakritika és fikciós lelemény Jacobus Palaeologus műveiben
1572: Palaeologus Erdélybe érkezik

9. Nyomdászok és olvasmányok
A népszerű irodalom intézményei és önszerveződései

9.1. Ritoókné Szalay Ágnes

Eleink szórakoztató olvasmányiról

9.2. Szigeti Molnár Dávid

Reformáció és népkönyv a kora újkorban

9.3. Kiss Farkas Gábor

Eurialusnak és Lucretiának széphistóriája és az udvari szerelem

9.4. Kiss Farkas Gábor, Orlovszky Géza

A szerelmi témájú história

9.5. Orlovszky Géza

A kései história

9.6. B. Kis Attila

Historia elegantissima
A példázat szerepe Enyedi széphistóriájában

10. Mendikálók, hegedősök, szegénylegények
Az európai vágánsköltészet hazai változatairól

10.1. Pap Balázs

16. századi mendikáló énekek és a Pajkos ének

10.2. Ács Pál

„Hegedűsök, néktek szólok…”
Hegedűs Márton éneke (1580) – folklór vagy paródia?

10.3. Vadai István

A Pajkos ének szerzője

11. Költői életművek a 16. században és a 17. század elején

11.1. Horváth Iván

Balassi Bálint verseinek fragmentumi

11.2. Horváth Iván

Balassi könyve
1590: Elkészül Balassi „Maga kezével írt könyve”

11.3. Kiss Farkas Gábor

Balassi Bálint és az udvari irodalom

11.4. Sudár Balázs

Madzsari türki
1588–1589: Lejegyzésre kerül a Palatics-kódex, benne egy török–magyar verssel

11.5. Font Zsuzsa

Megjegyzések Telegdi Kata verses levele értelmezéséhez

11.6. Ács Pál

Balassi Bálint apoteózisa Rimay János Epicédiumában
1596: Megjelenik a Balassi-epicédium

11.7. Ötvös Péter

Rimay János költészete és a magyar későreneszánsz

11.8. Szilasi László

Balassi Bálint költészetének utóélete a 17. század elején
1632: Solvirogram Pannonius Istenes-énekek-kiadása

11.9. Orlovszky Géza

Balassi-követők

12. Hitvédő és kegyességépítő művek a 17. első felében

12.1. H. Hubert Gabriella

Kánonképzés a gyülekezeti énekköltészetben
1602: Megjelenik Újfalvi Imre debreceni énekeskönyve

12.2. Imre Mihály

A Psalterium Ungaricum poétikai programja XVI. századi kontextusban

12.3. Etlinger Mihály, Szatmári Áron

Unitárius Psalterium-fordítások

12.4. Orlovszky Géza

Protestáns költők
(részlet)

12.5. Fazakas Gergely Tamás

Törekvések a savanyú fekete kökény megédesítésére
Fejezetek a protestáns prózairodalom kiadástörténetéből

12.6. Balázs Mihály

Néhány megjegyzés Heltai imádságos könyvének utóéletéről

12.7. Balázs Mihály

Újabb szempontok Ecsedi Báthori István meditációinak értelmezéséhez

12.8. Hargittay Emil

Pázmány Péter irodalomtörténeti értékei: az alkotásmód legfőbb sajátosságai

12.9. Balázs Mihály

Hitvita és fabula
1609: Megjelenik az Öt szép levél

12.10. Laczházi Gyula

Vanitas és memento mori
1623: Megjelenik Nyéki Vörös Mátyás Dialogusa

12.11. Luffy Katalin

Puritán elvek és gyakorlat Medgyesi Pál prózájában

12.12. Szentpéteri Márton, Viskolcz Noémi

Egyetemes tudomány Erdélyben: Alsted, Bisterfeld és Comenius
1655: Apáczai Csere János: Magyar Encyclopedia

12.13. Ungvári Z. Imre

Erdélyi magyar kartezianizmus a 17. században (Descartes eszméi Apáczai Csere János műveiben)
(részlet)

13. Udvari kultúra és anyanyelvű költészet a 17. században

13.1. Bene Sándor

Zrínyi Miklós (1620–1664)
Énteremtés a költői művekben

13.2. Szörényi László

A szerkesztett verseskötet mint a szerző ifjúkori önarcképe
1651: Adriai tengernek Syrenaia: Groff Zrini Miklós

13.3. Kiss Farkas Gábor

Az imitatio elmélete és gyakorlata a Szigeti veszedelemben
1651: Megjelenik az Adriai tengernek Syrenaia

13.4. Ács Pál

A „helyettes áldozat” allegóriái a Zrínyiász kilencedik énekében
1651: Megjelenik a Szigeti veszedelem

13.5. Bene Sándor

Zrínyi Miklós (1620–1664)
„A világi scéna” – énformálás a nyilvános térben

13.6. Orlovszky Géza

Zrínyi követői

13.7. Szigeti Molnár Dávid

A félreértett ismeretlen
Frissítő szempontok a Rákóczi-eposz értelmezéséhez

13.8. Laczházi Gyula, Orlovszky Géza

Főúri költészet
(részlet)

13.9. Fazekas Sándor, Labádi Gergely

„Sok festékkel kelle az dolgot színlelni”
1664: Meghal Zrínyi Miklós, színre lép Gyöngyösi

13.10. Jankovics József

A magyar verses regény kezdetei, avagy a kánonból kiiktatott barokk költő
1664: Megjelenik a Márssal társolkodó Murányi Vénus

13.11. Latzkovits Miklós

A hiteles Gyöngyösi hitelessége

14. Az önéletíró irodalom változatai

14.1. Laczházi Gyula

Önéletrajzi narratíva és emlékírás

14.2. Nagy Levente

Az emlékirat-irodalom
1704: Bethlen Miklós Önéletírása

14.3. Széles Ágnes

Anekdota és referencialitás Kemény János önéletírásában

14.4. Pénzes Tiborc Szabolcs

„Dicsérlec tégedet a poganyoc között Vram…”
A Gilead Balsamuma zsoltárainak helye és szerepe Kemény János életművében

14.5. Baricz Ágnes

A konverzióelbeszélés mint élettörténet Veresmarti Mihály Megtérése históriájában

14.6. Förköli Gábor

Bethlen Miklós, az emlékíró

14.7. Ifj. Tóth-Barbalics István

Cum Deo
1719: A fejedelem (valószínűleg) befejezi a Confesssio írását: II. Rákóczi Ferenc Vallomása és Emlékiratai

14.8. Tóth Zsombor

Cserei Mihály és élettörténetei
(Esettanulmány)

14.9. Fazakas Gergely Tamás

Árva Bethlen Kata önreprezentációi

15. Rimay kesergésétől Rákóczi kesergéséig
A politikai költészet alakzatai a 17. században

15.1. Csörsz Rumen István

A XVI–XVII. századi örökség a XVIII. században

15.2. Szilasi László

Hajlam a búra
A magyar irodalom panaszos alaphangjának retorikai gyökerei a régiségben

15.3. Kruppa Tamás

Testvérviszály a Báthory-családban: az Igön szép história és háttere

15.4. Ács Pál

„Ha kérdi Isten, Káthay, tetőled”
Pázmány vitairata Bocskai haláláról

15.5. Fazekas Sándor

A Sebes agynak késő sisak

15.6. Balázs Mihály

„Mit búsulsz kenyeres…”

15.7. Keresztyén Balázs

A „Csinom Palkó” kezdetű költemény kárpátaljai vonatkozásai

15.8. Klaniczay Tibor

A Rákóczi-szabadságharc legszebb éneke

16. A kultúra és az irodalom intézményei a felekezeti korszak utolsó évtizedeiben

16.1. Földesi Ferenc

Preces philosophi ad Deum, 1764

16.2. Csepregi Zoltán

Evangélikus bibliafordítások a XVIII. században

16.3. Balázs Mihály

Philologia sacra a magyar protestantizmusban: kapcsolódások és elkülönülések

16.4. S. Sárdi Margit

A magyar női költészet történetének első fejezete – 1690: Nőköltők színre lépése

16.5. Cinzia Franchi

Európai utas, Erdély szerelmese – 1730: Mikes Kelemen: Törökországi levelek

16.6. Szilágyi Márton

A keretes elbeszélés lehetőségei (Mikes Kelemen: Mulattságos napok; Faludi Ferenc: Téli éjszakák)

16.7. Sárközy Péter

„Et in Arcadia ego” – 1743: Faludi Ferenc felvétele a római Árkádia Akadémiára

16.8. Gyenis Vilmos

Bod Péter és Hermányi Dienes József (Ismeretlen vitájuk a valóságábrázolásról)

16.9. Nagy Imre

Bessenyei György, a magyar felvilágosodás úttörője

16.10. Thimár Attila

„Leveledet vettem, verseid csudálom”
1777: Bessenyei György társasága

16.11. Thimár Attila

Az irodalmi intézményrendszer kialakulása Magyarországon
1790: „Több tudós magyarok egybeállván a nyelvnek s tudományoknak előmozdítására társaságot szerveznek”

16.12. Granasztói Olga

Cenzúra, hitvédők, könyvkereskedők és olvasók
1792: Összeállítják Erdődy Júlia könyvtárkatalógusát

16.13. Hartvig Gabriella

Ossziáni fordítások a Magyar Museumban
1788: Megjelennek Batsányi János Osszián-fordításai

Új- és legújabb kor
(Szerkeszti: Margócsy István.)

17. A magyar nyelv nemzete (1770-1820)

17.1. Szilágyi Márton

Az eredet dilemmái
(Az 1772-es korszakhatár kérdéséhez)

17.2. Bátori Anna

A tudás hálózatai: Wallaszky Pál historia litterariája és a 18. századi tudástranszfer
(Módszertani kísérlet)

17.3. Nagy Imre

Bessenyei György, a magyar felvilágosodás úttörője

17.4. Thimár Attila

„Leveledet vettem, verseid csudálom”
1777: Bessenyei György társasága

17.5. Balogh Piroska

A barokk jezsuita műveltségtől a preromantikus esztétika polifóniájáig.
Szerdahely György Alajos, az első magyar esztétikaprofesszor tudományszemléletének sajátságai

17.6. Hartvig Gabriella

Ossziáni fordítások a Magyar Museumban
1788: Megjelennek Batsányi János Osszián-fordításai

17.7. Margócsy István

A magyar nyelv térnyerése

17.8. Thimár Attila

Az irodalmi intézményrendszer kialakulása Magyarországon
1790: „Több tudós magyarok egybeállván a nyelvnek s tudományoknak előmozdítására társaságot szerveznek”

17.9. Granasztói Olga

Cenzúra, hitvédők, könyvkereskedők és olvasók
1792: Összeállítják Erdődy Júlia könyvtárkatalógusát

17.10. Czifra Mariann

Az írás megmarad?
Kazinczy Ferenc és a Tövisek és Virágok¹

17.11. Miskolczy Ambrus

Termékeny haragvások, avagy a Szabadság-óda „rejtélye”
Kazinczy Ferenc nyílt és rejtett dialógusa Batsányi Jánossal és Sipos Pállal

17.12. Onder Csaba

A kétéltű képletei
1801, 1805 Csokonai Vitéz Mihály: Lilla – Kisfaludy Sándor: A’ Kesergő Szerelem

17.13. Hermann Zoltán

„A kietlen magánosság Elíziom lelkemnek…” - az életrajzi kontextus mint poétai román
1807 Megjelenik Kisfaludy Sándor kötete, a Himfy szerelmei

17.14. Czifra Mariann

A nyelvújítási harc korlátai – egy kognitív metafora értelemképző szerepe a nyelvújítás narratívájában

17.15. Tolcsvai Nagy Gábor

A nyelvi és irodalmi ízlésvita nagy, nyilvános szakasza 1813 Mondolat

17.16. Bécsy Ágnes

A szövegtől a szerzőig – költészet és kritika
1817 Kölcsey Ferenc: Berzsenyi Dániel Versei

17.17. Fórizs Gergely

A képzés eszménye Berzsenyi Verseinek IV. könyvében

17.18. Vaderna Gábor

Bárdköltészet

17.19. Csörsz Rumen István

A „jámbor puttonos”-tól a „mendikás tónus”-ig
Kritikatörténeti reflexiók a 18–19. századi magyar közköltészethez*

17.20. Vaderna Gábor

A költészet születése

18. A nyelvi nemzet államának építése (1820-1870)

18.1. Szajbély Mihály

Könyv- és lapkiadás a felvilágosodás idején és a reformkorban
1821 Megjelenik Kisfaludy Károly Aurora című évkönyvének első kötete

18.2. Benkő Krisztián

Intermedialitás, irónia, szinesztézia
1821 Megjelenik Kisfaludy Károly Aurora című évkönyvének első kötete

18.3. Kósa László

A „Kis-Európa”-gondolat a magyar néprajzban
1822 Megjelenik Csaplovics János etnográfiai értekezése

18.4. Csorba László

Széchenyi István és a modern politikai irodalom kezdetei
1825 A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

18.5. Milbacher Róbert

„A felébredt nemzet ebben az énekben magára lelt”
(A Hymnus „nemzetiesítésének” folyamatáról)

18.6. Gere Zsolt

Nemzettörténet és mitológia határpontjain
1825 Vörösmarty Mihály: Zalán futása

18.7. Fórizs Gergely

A kétszemű küklopsz. A Zalán futása ősmagyar mitológiájának igazolási kísérlete

18.8. Zákány Tóth Péter

Elkülönülő irodalmunk kezdetei
1826 Megjelenik az Élet és Literatúra

18.9. Vaderna Gábor

A Pyrker-pör értelmezési lehetőségei

18.10. Zentai Mária

Álmok hármas útján
1831 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

18.11. Kerényi Ferenc

Katona József dilemmái
1833 A Bánk bán kassai ősbemutatója

18.12. Hites Sándor

A magyar regénytörténet „megalapítása”
1836 Jósika Miklós: Abafi

18.13. Imre Zoltán

(Nemzeti) Színház és (nemzeti) identitás
1837 A Pesti Magyar Színház megnyitása

18.14. Milbacher Róbert

A népnemzeti program elméleti alapvetése
1842 Erdélyi János: Népköltészetről

18.15. Csörsz Rumen István

A magyar közköltészet történeti poétikai alapjai

18.16. Kerényi Ferenc

A magyar népszínmű
1843 Szigligeti Ede: Szökött katona

18.17. Kerényi Ferenc

Petőfi Sándor kötetei
1844 A Versek 1842–1844 című kötet megjelenése

18.18. S. Varga Pál

Petőfi szerepei: dilemma vagy metamorfózis?

18.19. Margócsy István

A szerelem országa
Petőfi Sándor szerelmi költészetéről

18.20. Szilágyi Márton

Üdvtörténeti távlat vagy társadalmi utópia? (Petőfi és a „forradalmi látomásköltészet”)

18.21. Hansági Ágnes

Tévelygések az irónia irányába
1845 Eötvös József: A falu jegyzője

18.22. Tolcsvai Nagy Gábor

Az irodalmi nyelv
1846 Megjelenik az első akadémiai nyelvtan, A’ magyar nyelv’ rendszere

18.23. Szilágyi Márton

Bűnbeesés és megtisztulás
1846 Arany János: Toldi

18.24. Szilágyi Márton

A Toldi sikere, s a trilógiává formálás mint életre szóló program

18.25. Peremiczky Szilvia

„Árpád és Ábrahám földiek voltak”
1848 Megjelenik az Első magyar zsidó naptár és évkönyv 1848-ik szökőévre

18.26. Ritoók Zsigmond

Ókortudomány
1850 A klasszika-filológia önálló tanszéket kap a pesti egyetem bölcsészettudományi karán

18.27. Szajbély Mihály

Programok és kánonok az 1850-es években

18.28. Milbacher Róbert

Elhunyt daloknak lelke?
Az 1850-es évek Arany-lírájának néhány vonásáról

18.29. Szilágyi Márton

Arany János lírája az 1850-es években

18.30. Fábri Anna

Az értelmezés változatai és nehézségei
1850 Jókai elbeszélései a szabadságharc és az összeomlás hónapjairól

18.31. Kappanyos András

Egy romantikus főmű késedelmes kanonizációja
1853–1854 (?) Vörösmarty Mihály: Előszó

18.32. Gángó Gábor

Evangéliumi erkölcs és egyéni szabadság
1854 Eötvös József: A 19. század uralkodó eszméinek befolyása az államra

18.33. Mester Béla

Filozófia és nyelv – a filozófia nyelve
Két reformkori magyar filozófus nyelvszemlélete (Erdélyi János és Szontagh Gusztáv)

18.34. Margócsy István

Bálványosvár – avagy Jókai és a vallás

18.35. S. Varga Pál

A nemes magyar nemzet szépliteratúrája
1854 Toldy Ferenc: A magyar költészet története

18.36. Tarjányi Eszter

Az értelmezésmódok ütközőpontjában: a ballada, az allegória és a palinódia
1856 Megszületik a Szondi két apródja

18.37. Milbacher Róbert

Lantos eposz vagy drámai dal?
Az Arany-ballada olvasásának szokásrendjéről

18.38. Kappanyos András

Ballada és románc
1857 Arany János: A walesi bárdok

18.39. Eisemann György

Népiesség és klasszicitás
1857 Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája

18.40. Tarjányi Eszter

A szerepkényszer dilemmái
Gyulai Pál A vén színész című elbeszélése mint A hóhér kötelének átírása

18.41. Hajdu Péter

Az anekdota mint a magyar élet tükre
1860 Jókai Mór megtartja akadémiai székfoglalóját

18.42. Filep Tamás Gusztáv

Nemzetfölfogások
1860–1861 Kemény Zsigmond: A nemzetiség kérdése

18.43. S. Varga Pál

„Népies-nemzeti”, „nemzeti klasszicizmus” – a nemzeti irodalom hagyományközösségi szemlélete
1860 Arany János: Naiv eposzunk

18.44. Margócsy István

Naiv eposz

18.45. S. Varga Pál

Történelem és irónia
1861 Madách Imre: Az ember tragédiája

18.46. Szegedy-Maszák Mihály

Megfordított időrend
1862 Könyv alakban megjelenik Kemény Zsigmond Zord idő című regénye

18.47. Margócsy István

Kalandorok és szirének. Jókai jellemábrázolásáról.

18.48. Bényei Péter

„Vetkőzd le az új embert, s öltsd fel a régit”, Interszubjektivitás és individualizáció az Enyém, tied, övé című Jókai-regényben

18.49. Szajbély Mihály

Társas élet, társadalom és nemzet viszonya Gyulainál

18.50. Kállay Géza

„Nem mintha már teljesen elégült volnék dolgommal”
1866 Arany János Hamlet-fordítása

18.51. Török Zsuzsa

„Legtermékenyebb összes női iróink között”
Beniczkyné Bajza Lenke és a könyvipar a 19. század második felében*

19. Az irodalmi kánont alkotó állam (1870-1900)

19.1. Margócsy István

Magyar nyelv és/vagy irodalom

19.2. Balogh Gergő

Az írás és az olvasás kultúrtechnikái a magyar népiskolai oktatásban

19.3. Imre László

Arany László és a magyar verses regény
1872 A délibábok hőse pályadíjat nyer

19.4. Z. Kovács Zoltán

Verses regény, humoros etika
(A délibábok hőse értelmezésének etikai összetevőiről)

19.5. Szegedy-Maszák Mihály

A szabadelvűség értékőrző bírálata
1875 Megjelenik Asbóth János Magyar Conservativ Politika című könyve

19.6. Milbacher Róbert

„...Valamit jelenteni akartam…”
Asbóth János: Álmok álmodója

19.7. Eisemann György

Átmenet vagy fordulat?
1876 Vajda János: Újabb költemények

19.8. Hajdu Péter

Sikertörténetek a századvégi novellisztikában
1882 Mikszáth Kálmán: A jó palócok

19.9. T. Szabó Levente

A múlt kételyteli prózapoétikája és a kétely társadalmi horizontjai az Új Zrínyiászban

19.10. Margócsy István

Mikszáth Kálmán irodalomszemlélete – elsősorban a Jókai-életrajz alapján

19.11. Gyáni Gábor

Az olvasás kultúrája
1886 Megjelenik György Aladár szerkesztésében a Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben

19.12. Szegedy-Maszák Mihály

Nemzeti kultúra és világszínvonal: feszültség vagy összhang
1888 Gustav Mahlert kinevezik a budapesti Operaház igazgatójának

19.13. Bednanics Gábor

A magyar főváros lírai megjelenítésmódjai
1891 Rudnyánszky Gyula: Új könyv

19.14. Z. Kovács Zoltán

Mindennapiság, narráció, irodalomtörténeti olvasat: Petelei István novellisztikájának olvashatósága

19.15. Szilasi László

„Ha láthatná, se láthatná”:
Vakok Velencéje - az emléktárgy
(Tömörkény István: A tengeri város, 1896)

19.16. Eisemann György

Líra és bölcselet
1895 Komjáthy Jenő: A homályból

19.17. Sipos Balázs

Rákosi Jenő kultusza

19.18. Benkő Krisztián

Filológia, ideológia, poétika
1903 Thaly Kálmán: Kuruczvilág

19.19. Szénási Zoltán

A népnemzeti tradicionalizmus irodalomkritikájának szemléletmódja 1906 előtt

19.20. Szénási Zoltán

A magyar nemzettudat kis-tükre
Beöthy Zsolt irodalomtörténeti szintéziséről