MAS.

Deo vitae mortiſque arbitro; Ex Oda. Quem tu ſumme Deus ſemel Placatus, patrio lumine reſpicis, &c.

1 O Szent Iſten,
2 kit kedvedben,
3 mint kegyes kebledben,
4 egy-ſzer már bé-vöttél,
5 Annak ſzive
6 bátor, kedve
7 vig, mert nincs félel-me,
8 rakva igaz hittel,
9 ördög, el-lenség,
10 ſok bú, ſzegénység,
11 nem árthat, mert tellyes reménséggel.

12 Mint nagy ſzál kö,
13 ugy meg-áll ö,
14 kárán nem törödö,
15 mindent könnyen ſzenved,
16 E’ világot
17 teſti ſok jót
18 gyülöl mint nagy gondot,
19 s’azokban nem eped,
20 De meny-orſzágra,
21 mint föb javára
22 hal, véß, s’arra minden kedve gerjed.

23 Ha vétni mér,
24 mindgyárt meg-tér,
25 s’ha a’ bün hozzáfér,
26 nem eſik kétségben,
27 Iſten lelke
28 mert vezére,
29 viſeltetik teſte,
30 Angyalok kezében.
31 Ojják lábait
32 mint ſzemek fényét,
33 hogy valamint ne üſſe a’ köben.

34 Oh ſzent Iſten
35 mind éltünkben
36 s’mind holtunk idején
37 egyedül re-ményünk,
38 Te vagy éltünk,
39 ben-ned halunk,
40 rajtad áll minékünk
41 mikor léſzen végünk,
42 Teſtünk ro-molván
43 ſzent orſzágodban
44 általad léſzen gyönyörü éltünk.

45 Hogy tégedet
46 élö Iſtent
47 ßivünk kedve ſzerint
48 ſzolgállyon, s’tiſz-tellyen,
49 jó egéſség,
50 ſzent békeség
51 és kedves kegyeſség,
52 szállyon mi közinkben,
53 Véletlen halál
54 ki re-ánk ört áll,
55 ne fojtson-meg hirte-len éltünkben.