Irodalomtörténet | Poétika | Források |
Incipit: | A Zsuzsánna egy szép német leány |
RPHA-szám: | 0055 |
Szerző: | Balassi Bálint A vers maga nincs szignálva, de a gyűjtemény, amelyben szerepel, a szerző neve alatt jelent meg. A kolofonban: Szerzém ezeket ilyen versekben Táncnótára egy kisded énekben |
Cím: | MKIK 60 |
Változat: | |
A szereztetés ideje: | 1589 A kolofonban: Kurta oktáván a sovány böjtben, ... Az másfélezerben És nyolcvankilencben, Hogy bécsi virág juta eszemben |
A szereztetés helye: | A kolofonban: Pozsony városából kimentemben |
Akrosztichon: | A versnek nincs akrosztichonja. |
Kolofon: | A versnek van kolofonja. |
A versforma fajtája: | Szótagszámláló, izostrofikus vers. |
Versforma: | a10(4,6), a10(4,6), a10(4,6), a10(4,6), a6, a6, a10(4,6) Keresés erre a rímképletre Keresés erre a szótagszámra |
Nótajelzés: | Doklei sem //se divi//cicom bila (RPHA 7800) A pod liesem (RPHA 7009) |
Dallam: | A vers énekvers. RMDT1 236SZ, RMDT1/749 |
Terjedelem: | Terjedelem: 6 versszak |
Műfaj: | [ világi (048) > nem história (050) > szerelmes, erotikus (054) > populáris regiszter (064) > latrikánus vers (083) ] [ világi (048) > nem história (050) > szerelmes, erotikus (054) > populáris regiszter (064) > táncdal (121) ] |
Felekezet: | 100% világi (2 db) |
Változat: |
Kritikai kiadás: | BÖM 1. 111 BÖM 1. 111 |
Hasonmás-kiadás: | Változat: |
Digitalizált példány: | Változat:
|
Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: OTKA K135631 |
A Zsuzsanna egy szép német leán,
Bécsben lakik Tiefengrab utcáján,
Piros rózsa tündöklik orcáján,
Szép kaláris tetszik az ajakán,
Kit sok vitéz kíván
Szép voltát csudálván,
De csak hiába szeretik sokan.
Vagyon ennek egy szép atyjafia,
Kinek neve víg Anna Mária,
Sok jó úrfi csak azt sírja-ríja,
Mert, mint nénje, szép, s nincs semmi híja:
Aranyszínű haja,
Mint egy gyöngy a foga,
Tiszta mézzel foly ő édes szava.
Egy társammal midőn én ballagnék,
Szerencsére reájuk találék,
Rájuk nézve ottan felgerjedék,
Jó társam is szerelemben esék;
Ők ottan éleszték,
Kedvüket jelenték,
Velük azért mi megismerkedénk.
Kezet fogván egymással azontól,
Házban lépénk mindnyájan utcáról,
S mint az méhek szekfű szép virágról,
Mézet szedénk egy más ajakáról.
Minden bánatunktól
Ott mi esénk távol,
Hogy szerelmet nyerheténk egymástól.
Többet szólnom dolgunkról nem szükség,
Elég, hogy meg volt minden édesség,
Ölelgetés, csók, tánc, gyönyörűség,
Ékes beszéd, tréfálás, nevetség;
Ki ugyan nem elég
Bús szívemnek, mert ég,
De versemben itt legyen immár vég.
Kurta oktáván a sovány böjtben,
Pozsony városából kimentemben
Szerzém ezeket ilyen versekben
Táncnótára egy kisded énekben,
A másfélezerben
És nyolcvankilencben,
Hogy bécsi virág juta eszemben.
A vers dallama
Az alábbi kották a következő kiadásból származnak: Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Előfordulhat, hogy a vers dallama más gyűjteményben is szerepel, melynek sorszáma az adatlap Dallam mezőjében látható. Ugyanakkor az adatlapi mező nem tartalmazza az RMDT új kiadásának számait – ez az adatbázis egy későbbi változatában lesz szinkronizálva.
A kottaképek többnyire a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) oldaláról érkeznek, és a jegyzetek és dallamok hivatkozásai is a MERSZ oldalára ugranak, melynek használatához előfizetés vagy megfelelő felsőoktatási, ill. tudományos hálózathoz való hozzáférés szükséges.
Egyes kottaképek az RMDT digitalizált másolatai. Ezekhez lejátszható hanganyag is tartozik, és forráskódjuk az adatbázis részét képezi. A jövőben az összes kottát ilyenre alakítjuk. Ezúton is köszönjük Ferenczi Ilona támogatását, amelyet az adatbázisok összekötésekor nyújtott.