| Irodalomtörténet | Poétika | Források |
| Incipit: | Ó, én édes hazám, te jó Magyarország, ki keresztyénségnek |
| RPHA-szám: | 1107 |
| Szerző: | Balassi Bálint A vers maga nincs szignálva, de a gyűjtemény, amelyben szerepel, a szerző neve alatt jelent meg. |
| Cím: | MKIK 66 |
| A szereztetés ideje: | 1589 |
| Pro domo: | Divini István-énekeskönyv (S 172) p. 13B |
| Kritikai kiadás: | BÖM 1. 118 BÖM 1. 118 BÖM 1. 118 |
| Hasonmás-kiadás: | Változatok: |
| Digitalizált példány: | Változatok:
|
| Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: OTKA K135631 |
Az itt közzétett szövegek nem kritikai igényűek, bár kritikai kiadásokon alapulnak. Részben modernizált szövegekről van szó, melyeket minimálisan egységesítettünk az OTKA NKFI 135631 számú, „A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata” elnevezésű projektje keretében végrehajtott számítógépes elemzések céljából. Javarészt az RMKT szövegkiadásait követik, kisebb részt más filológiai kutatások eredményei. A digitalizálási, átírási, modernizálási feladatokban részt vett Finta Mária, Horváth Andor, Kiss Margit, Maróthy Szilvia, Nagy Viola, Pardi Boglárka, Rákóczy Krisztina, Seláf Levente, Veszely Anna, Vigyikán Villő, Zohó-Tóth Zoé, és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szemináriumainak számos hallgatója. Köszönetetet mondunk a szövegkorpusz összeállításához és közzétételéhez nyújtott segítségért a következőknek: Etlinger Mihály, Fazekas Sándor, Hajdu Ildikó, H. Hubert Gabriella, Papp Balázs, Szatmári Áron, és az RPHA valaha volt összes munkatársa.
Ó, én édes hazám, te jó Magyarország,
Ki keresztyénségnek viseled paisát,
Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát,
Vitézlő oskola, immár Isten hozzád!
Egriek, vitézek, végeknek tüköri,
Kiknek vitézségét minden föld beszéli,
Régi vitézekhez dolgotokat veti,
Istennek ajánlva legyetek immár ti.
Ti is, rárószárnyon járó hamar lovak,
Akiknek hátukon a jó vitéz ifiak
Gyakorta kergetnek, s hol pedig szaladnak,
Adassék egészség már mindnyájatoknak.
Fényes sok szép szerszám, vitézlő nagy szépség,
Katonatalálmány, új forma, ékesség,
Seregben tündöklő és fénylő frissesség,
Éntőlem s Istentől legyen már békeség.
Sok jó vitéz legény, kiket felemeltem,
S kikkel sok jót tettem, tartottam, neveltem,
Maradjon nálatok jó emlékezetem,
Jusson eszetekbe jótétemről nevem.
Vitéz próba helye, kiterjedt sík mező,
S fákkal, kősziklákkal bővös hegy, völgy, erdő,
Kit a sok csata jár, s jószerencse-leső,
Legyen Isten hozzád, sok vitézt legelő.
Igaz atyámfia s meghitt jó barátim,
Kiknél nyilván vannak keserves bánatim,
Ti jutván eszembe hullnak sok könnyeim,
Már Isten hozzátok jó vitéz rokonim.
Ti is, angyalképet mutató szép szüzek
És szemmel öldöklő örvendetes menyek,
Kik hol vesztettetek, s hol élesztettetek,
Isten s jó Szerelem maradjon veletek.
Sőt te is, ó, én szerelmes ellenségem,
Hozzám háládatlan, kegyetlen szerelmem,
[miss "2 lines"]
Ti pedig, szerzettem átkozott sok versek,
Búnál kik egyebet nekem nem nyertetek,
Tűzben mind fejenként égjetek, vesszetek,
Mert, haszontalanok, jót nem érdemletek.
Ó, én édes hazám, te jó Magyarország,
Ki keresztyénségnek viseled paisát,
Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát,
Vitézlő oskola, immár Isten hozzád!
Egriek, vitézek, végeknek tüköri,
Kiknek vitézségét minden föld beszéli,
Régi vitézekhez dolgotokat veti,
Istennek ajánlva legyetek immár ti.
Ti is, rárószárnyon járó hamar lovak,
Akiknek hátukon a jó vitéz ifiak
Gyakorta kergetnek, s hol pedig szaladnak,
Adassék egészség már mindnyájatoknak.
Fényes sok szép szerszám, vitézlő nagy szépség,
Katonatalálmány, új forma, ékesség,
Seregben tündöklő és fénylő frissesség,
Éntőlem s Istentől legyen már békeség.
Sok jó vitéz legény, kiket felemeltem,
S kikkel sok jót tettem, tartottam, neveltem,
Maradjon nálatok jó emlékezetem,
Jusson eszetekbe jótétemről nevem.
Vitéz próba helye, kiterjedt sík mező,
S fákkal, kősziklákkal bővös hegy, völgy, erdő,
Kit a sok csata jár, s jószerencse-leső,
Legyen Isten hozzád, sok vitézt legelő.
Igaz atyámfia s meghitt jó barátim,
Kiknél nyilván vannak keserves bánatim,
Ti jutván eszembe hullnak sok könnyeim,
Már Isten hozzátok jó vitéz rokonim.
Ti is, angyalképet mutató szép szüzek
És szemmel öldöklő örvendetes menyek,
Kik hol vesztettetek, s hol élesztettetek,
Isten s jó Szerelem maradjon veletek.
Sőt te is, ó, én szerelmes ellenségem,
Hozzám háládatlan, kegyetlen szerelmem,
[miss "2 lines"]
Ti pedig, szerzettem átkozott sok versek,
Búnál kik egyebet nekem nem nyertetek,
Tűzben mind fejenként égjetek, vesszetek,
Mert, haszontalanok, jót nem érdemletek.
A vers dallama
Az alábbi kották a következő kiadásból származnak: Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Előfordulhat, hogy a vers dallama más gyűjteményben is szerepel, melynek sorszáma az adatlap Dallam mezőjében látható. Ugyanakkor az adatlapi mező nem tartalmazza az RMDT új kiadásának számait – ez az adatbázis egy későbbi változatában lesz szinkronizálva.
A kottaképek többnyire a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) oldaláról érkeznek, és a jegyzetek és dallamok hivatkozásai is a MERSZ oldalára ugranak, melynek használatához előfizetés vagy megfelelő felsőoktatási, ill. tudományos hálózathoz való hozzáférés szükséges.
Egyes kottaképek az RMDT digitalizált másolatai. Ezekhez lejátszható hanganyag is tartozik, és forráskódjuk az adatbázis részét képezi. A jövőben az összes kottát ilyenre alakítjuk. Ezúton is köszönjük Ferenczi Ilona támogatását, amelyet az adatbázisok összekötésekor nyújtott.