Minden állat dicsér, Úristen, tégedet (RPHA 0952)

Irodalomtörténet Poétika Források
Akrosztichon: A versnek nincs akrosztichonja.
Kolofon: A versnek nincs kolofonja.
A versforma fajtája: Szótagszámláló, izostrofikus vers.
Versforma: a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6)
Keresés erre a rímképletre
Keresés erre a szótagszámra
Nótajelzés: Ifjúságom vétke gyakran jut eszembe (RPHA 5081)
A nagy bölcs teremtést aki meggondolja
(RPHA 0027)
Hatalmas urakról nektek emlékezem
(RPHA 0525)
Irgalmazz, Úristen, immáron énnekem
(RPHA 0590)
Mikor Szennakerib a Jeruzsálemet megszállotta vala
(RPHA 0940)
Mit bízik e világ ő álnokságában
(RPHA 1002)
Semmit ne bánkódjál, Krisztus szent serege
(RPHA 1219)
Változat:
Nótajelzésként: Becsületes sok jó, Uram, csak tetőled (RPHA 0170)
De mit gyötresz engem most, keserves lelkem
(RPHA 0246)
Ó, én édes hazám, te jó Magyarország, ki keresztyénségnek
(RPHA 1107)
Irgalmazz, Úristen, immáron énnekem
(RPHA 0590)
Pusztában zsidókat vezérlő jó Isten
(RPHA 1186)
Dallam: A vers énekvers. RMDT1 23SZ
Változat:
Terjedelem: Terjedelem: 14 / 15 / 22 versszak
Változatok:
Irodalmi minta: Ps 143=144 (Benedictus Dominus Deus meus)
Műfaj: [ vallásos (001) > nem história (003) > bibliai (006) > zsoltár (013) ]
Úzus: Változatok:
Főcím: Változatok:
Élőfej: Változatok:
Felekezet: 30% unitárius (6 db) 30% evangélikus (6 db) 20% protestáns (4 db) 10% katolikus (2 db) 10% református (2 db)
Változatok:

Énekeskönyv, Debrecen, 1590 (RMNy 640, RMK I 232), p. 103.

Enekec harom rendbe, Detrekő, 1582 (RMNy 513, RMK I 195), f. 128r[digitalizált]

Szoszna Demeter-énekeskönyv, 1714-1715 (Stoll 178), p. 799.

Az kereztieni gievlekezetben, Bártfa, 1593 (RMNy 713, RMK I 267), p. 283. [digitalizált]

Keresztyen imadsagok egy-nehany, Debrecen, 1641 (RMNy 1874, RMK I 713), f. 314v.

Kereszteni isteni dicsiretek, Bártfa, 1640 (RMNy 1816, RMK I 698), p. 499. [digitalizált]

Komjátszegi graduál, 1697 után (Stoll 137), p. 306.

Unitárius graduál, 1697 után (Stoll 138), p. 321.

Graduale sacrum, 1699-1702 (Stoll 140), p. 384.

Fragment d'un recueil de poèmes, 16. sz. vége - 17. sz. eleje (H 153/A), f. 1r.

Ditseretekel s egyéb, Bártfa, 1602-1614 (RMNy 965), p. 313.

Isteni dicséretek, Kolozsvár, 1602-1615 (RMNy 983, RMK I 342), p. 410.

Keresztyéni enekek, Lőcse, 1629 (RMNy 1438), p. 327.

Isteni ditsiretek, imadságos, Kolozsvár, 1632 (RMNy 1541, RMK I 1586), p. 475. [digitalizált]

Keresztyeni isteni dicsiretek, Lőcse, 1642 (RMNy 1940, RMK I 726), p. 423.

Énekeskönyv, Kolozsvár, 1675 (RMK I 1175/B), p. 148.

Cantionale catholicum, Csik, 1676 (RMK I 1188), p. 629. [digitalizált]

Az Sz. David profetanak, Lőcse, 1696 (RMK I 1493/B), p. 286.

Isteni dicsiretek, imadsagok, Kolozsvár, 1697 (RMK I 1503), p. 321.

Énekeskönyv, Kolozsvár, 1700 körül (RMK I 1559/A), p. 145.

(RMNy 353/2, RMK I 332), f. 88v[digitalizált]

(RMK I 1446/1), p. 139.

(Stoll 67/1), p. 195.

(RMNy 886/1, RMK I 376), f. 70r.

(RMNy 1107/1, RMK I 463), f. 79v.

(RMNy 1205/1, RMK I 497), f. 74r.

(RMNy 1523/1, RMK I 611), f. 74r.

(RMNy 1628/1, RMK I 648), p. 158. [digitalizált]

(RMNy 2254/3, RMK I 816/2), p. 148.

(RMNy 2406/3, RMK I 852/2), p. 148.

(RMNy 2532, RMK I 890/2), p. 112. [digitalizált]

(RMNy 2564, RMK I 895/2), p. 139. [digitalizált]

(RMNy 2624, RMK I 898/2), p. 148.

(RMNy 3034, RMK I 990/2), p. 188.

(RMK I 1155/B), p. 281.

(RMK I 1183/2), p. 152.

(RMK I 1244/2), p. 148.

(RMK I 1384/2), p. 132.

(RMK I 1389/1), p. 283.

(RMK I 1410/1), p. 283.

(RMK I 1460/1), p. 286.

(RMK I 1499/2), p. 106.

(RMK I 1553/2), p. 166.

Kritikai kiadás: Változat:
    Hasonmás-kiadás: Változat:
    Digitalizált példány: Változatok:
    Szöveg Dallam A szöveg forrása: OTKA K135631
    Az itt közzétett szövegek nem kritikai igényűek, bár kritikai kiadásokon alapulnak. Részben modernizált szövegekről van szó, melyeket minimálisan egységesítettünk az OTKA NKFI 135631 számú, „A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata” elnevezésű projektje keretében végrehajtott számítógépes elemzések céljából. Javarészt az RMKT szövegkiadásait követik, kisebb részt más filológiai kutatások eredményei. A digitalizálási, átírási, modernizálási feladatokban részt vett Finta Mária, Horváth Andor, Kiss Margit, Maróthy Szilvia, Nagy Viola, Pardi Boglárka, Rákóczy Krisztina, Seláf Levente, Veszely Anna, Vigyikán Villő, Zohó-Tóth Zoé, és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szemináriumainak számos hallgatója. Köszönetetet mondunk a szövegkorpusz összeállításához és közzétételéhez nyújtott segítségért a következőknek: Etlinger Mihály, Fazekas Sándor, Hajdu Ildikó, H. Hubert Gabriella, Papp Balázs, Szatmári Áron, és az RPHA valaha volt összes munkatársa.

    Minden állat dicsér Úristen tégedet,
    féli és rettegi fenyegetésedet,
    Azért én is áldom az te szent nevedet.

    Mert te igazgatod minden dolgaimat,
    viseled az hadban ügyemet gondomat,
    forgatod kezemben az harcon szablyámot,
    te tanítod vívnia az én ujjaimat.

    Csak te benned vagyon minden bizodalmam,
    te vagy én Istenem, az én diadalmam,
    te vagy bátorságom, én erős kőváram,
    csak te vagy pajzsom, bizonyos oltalmam.

    Kezemben adod meg én ellenségemet,
    ki mostan elhordja édes nemzetemet,
    szertelen pusztítja szép, zsíros földemet,
    gyakorta levágja erős vitézimet.

    Mennyi sok jó tettél Uram már én velem,
    te szent felségedtől honnan érdemlettem,
    én halandó bőnös tőled tiszteltettem,
    sok ajándékidat mert naponként veszem.

    Jóllehet megbántott az én Atyám téged,
    és nagy sok bűnökkel káromlott tégedet,
    minden nemzetségem vétkezett ellened,
    én is sok bűnökkel bántottalak téged.

    De ha teremtettél ő bűnös vérekből,
    ez világra hoztál te nagy jó kedvedből,
    megmentöttél engem ördögnek kezéből,
    mikor kitisztítottál az én bűneimből.

    Nem szégyenlem Uram rólad emlékeznem,
    mind ez világ elő benned dicsekednem,
    minden állatokkal égedet dicsérnem,
    lelki, testi jókat csak tőled keresnem.

    Tudom mint az árnyék elmúlik életem,
    minden tehetségem és cselekedetem,
    mint az szép folyó víz elmúlik én tőlem,
    de mégis könyörgést hallj Uram én tőlem.

    Ha te minket tartasz te örökségednek,
    A Krisztus Jézusban választott népednek,
    ne adj martalékára az idegeneknek,
    kik mind azon vannak, hogy megemésszenek.

    Noha megérdemeljük az ostort te tűled,
    mindazáltal minket elvetsz előled,
    és az te népedet ha meg nem kíméled,
    hanem fottig őket mind az földhöz vered.

    Mit fognak mondani az pogányok rólad,
    az nagy sok káromlást Uram osztán halljad,
    ótalmazni az te népedet nem tudtad,
    az ő éh torkokba azért taszítottad.

    Nem mondják-e Uram ezt az hitlen népek,
    De vajon s-hova lett most az ő Istenek,
    mi reménységünkért csúfolnak bennünket,
    és az mi hitünkért megpökdösnek minket.

    Kegyelmezz meg azért az te seregednek,
    kit sok nemzetségek most környülvöttenek,
    mint az tenger vize minket majd elnyelnek,
    ha szent felségedtől meg nem rettentetnek.

    Tekénts reánk immár az magas mennyekből,
    mutasd meg magadot irgalmasságodból,
    az te híveidet ments ki az rabságból,
    a pogány népnek ő vasigájokból.

    Te adsz diadalmat az te Királyidnak,
    te adsz bölcsességet az ő tanácsinak,
    légy vezére azért az mi Királyunknak,
    légy bátorítója az ő hadnagyinak.

    Vedd el bátorságát mi ellenségünknek,
    ronts meg erejeket az pogány népeknek,
    mutassad magadot mi fejedelmünknek,
    erős Hadnagyunknak és mi vezérünknek.

    Hogy megmenekedvén az nagy ellenségtől,
    téged dicsérhessünk mi teljes szívünktől.
    Neked hálát adjunk lelki örömből,
    mint kiket kivöttél enni sok ínségből.

    És a mi magzataink teneked éljenek,
    szent esmeretedben felnevelkedjenek,
    te szent egyházaddá mind épülhessenek,
    az örök életben hogy veled legyenek.

    Enged építenünk romlott házainkat,
    fordítsad örömre mi sok siralminkat,
    szaporítsad Uram minden jószágunkat,
    és újíts meg immár az mi napjainkat.

    Ez világ Fiai azt mondják boldognak,
    az mely népnek ezek test szerént megvannak,
    De mi Keresztények azt tartjuk boldognak,
    az kik az hatalmas Úristenbe bíznak.

    A szent Dávid Király így könyörög vala,
    hogy ellenségivel szembe megyen vala,
    kik ellen oltalma csak Isten vala,
    száznegyvennegyedik énekbe hagyta.

    A vers dallama

    Az alábbi kották a következő kiadásból származnak: Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.

    Előfordulhat, hogy a vers dallama más gyűjteményben is szerepel, melynek sorszáma az adatlap Dallam mezőjében látható. Ugyanakkor az adatlapi mező nem tartalmazza az RMDT új kiadásának számait – ez az adatbázis egy későbbi változatában lesz szinkronizálva.

    A kottaképek többnyire a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) oldaláról érkeznek, és a jegyzetek és dallamok hivatkozásai is a MERSZ oldalára ugranak, melynek használatához előfizetés vagy megfelelő felsőoktatási, ill. tudományos hálózathoz való hozzáférés szükséges.

    Egyes kottaképek az RMDT digitalizált másolatai. Ezekhez lejátszható hanganyag is tartozik, és forráskódjuk az adatbázis részét képezi. A jövőben az összes kottát ilyenre alakítjuk. Ezúton is köszönjük Ferenczi Ilona támogatását, amelyet az adatbázisok összekötésekor nyújtott.

    RMDT1 2017, 29/I (Dávid prófétának imádkozásából)
    Jegyzetek

    RMDT1 2017, 29/II (Irgalmazz, Úristen, immáron énnékem)
    Jegyzetek

    RMDT1 1958, 23/I (Dávid prófétának imádkozásából)
    Jegyzetek

    RMDT1 1958, 23/II (Irgalmazz, Úristen, immáron énnékem)
    Jegyzetek