| Irodalomtörténet | Poétika | Források |
| Incipit: | De mit gyötresz engem most, keserves lelkem |
| RPHA-szám: | 0246 |
| Szerző: | Balassi Bálint A vers maga nincs szignálva, de a gyűjtemény, amelyben szerepel, a szerző neve alatt jelent meg. A kolofonban: Háládatlanságán sírván szeretőmnek Mostan szerzetteték tőlem ez kis ének |
| Cím: | MKIK 64 |
| A szereztetés ideje: | 1589 A kolofonban: Mostan |
| Akrosztichon: | A versnek nincs akrosztichonja. |
| Kolofon: | A versnek van kolofonja. |
| A versforma fajtája: | Szótagszámláló, izostrofikus vers. |
| Versforma: | a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6) Keresés erre a rímképletre Keresés erre a szótagszámra |
| Nótajelzés: | Minden állat dicsér, Úristen, tégedet (RPHA 0952) |
| Dallam: | A vers énekvers. RMDT1 23SZ, RMDT1 236SZ, RMDT1/750 |
| Terjedelem: | Terjedelem: 9 versszak |
| Műfaj: | [ világi (048) > nem história (050) > szerelmes, erotikus (054) > arisztokratikus regiszter – udvari (063) ] [ világi (048) > nem história (050) > szerelmes, erotikus (054) > humanista iskolai (066) ] |
| Felekezet: | 100% világi (1 db) |
| Változat: |
| Kritikai kiadás: | BÖM 1. 116 BÖM 1. 116 BÖM 1. 116 |
| Hasonmás-kiadás: | Változat: |
| Digitalizált példány: | Változat:
|
| Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: OTKA K135631 |
Az itt közzétett szövegek nem kritikai igényűek, bár kritikai kiadásokon alapulnak. Részben modernizált szövegekről van szó, melyeket minimálisan egységesítettünk az OTKA NKFI 135631 számú, „A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata” elnevezésű projektje keretében végrehajtott számítógépes elemzések céljából. Javarészt az RMKT szövegkiadásait követik, kisebb részt más filológiai kutatások eredményei. A digitalizálási, átírási, modernizálási feladatokban részt vett Finta Mária, Horváth Andor, Kiss Margit, Maróthy Szilvia, Nagy Viola, Pardi Boglárka, Rákóczy Krisztina, Seláf Levente, Veszely Anna, Vigyikán Villő, Zohó-Tóth Zoé, és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szemináriumainak számos hallgatója. Köszönetetet mondunk a szövegkorpusz összeállításához és közzétételéhez nyújtott segítségért a következőknek: Etlinger Mihály, Fazekas Sándor, Hajdu Ildikó, H. Hubert Gabriella, Papp Balázs, Szatmári Áron, és az RPHA valaha volt összes munkatársa.
De mit gyötresz engem most, keserves lelkem?
Nincsen anélkül is elég sok veszélyem,
Hogy te is oly búval keserítesz engem,
Kin csak örül, tudod, édes ellenségem?
Ha hozzád hajlana, mégsem volna csoda,
De az lehetetlen, bár maga kívánná,
De magad jól tudod, hogy nem is kívánja,
Azért felejtsd el, mert nincs több orvossága.
Ily háládatlanság nem csak rajtad esett,
Sámson is csak szép Dalila miatt veszett,
Ellenség kezében Fulviust mi ejtett,
Ha nem felesége, kivel ő sok jót tett?
Egyéb bűn jutalmát a fejedelmekre
Bízta Isten, e földi törvénytevőkre,
De a háládatlanság szörnyű vétkére
Maga visel gondot megbüntetésére.
Azért bízd őreá bosszúd megtorlását,
Higgyed, megmutatja rajta is ostorát,
Feledékenységgel viseld szíved kárát,
Mert az nyerhetetlen, másnak adta magát.
Lám, mind szívet, elmét, Isten nem rosszt adott,
Hát miért kesergesz? Ne hadd el magadot!
Szemérem ez tőled, ki másnak tanácsot
Szoktál gyakran adni, hogy bú így meghajtott!
Ébredj fel azért már keserves sok búdból,
S ne gondolkodjál e rút bosszúállásról,
Bizonyítsd ezzel is meg, hogy szereted jól,
Mert nem illik hozzád, hogy róla gonoszt szólj.
Háládatlanságán sírván szeretőmnek
Mostan szerzetteték tőlem e kis ének,
Kiben az a tanács legyen mindeneknek,
Hogy senki ne higgyen soha szerelmének:
Indulnak oly könnyen mert ők idestova,
Mint szintén aszú ág szél fuvallására,
Becsülik maguk közt s tartják legnagyobbra
Azt, aki közülünk többet ejtett búra.
De mit gyötresz engem most, keserves lelkem?
Nincsen anélkül is elég sok veszélyem,
Hogy te is oly búval keserítesz engem,
Kin csak örül, tudod, édes ellenségem?
Ha hozzád hajlana, mégsem volna csoda,
De az lehetetlen, bár maga kívánná,
De magad jól tudod, hogy nem is kívánja,
Azért felejtsd el, mert nincs több orvossága.
Ily háládatlanság nem csak rajtad esett,
Sámson is csak szép Dalila miatt veszett,
Ellenség kezében Fulviust mi ejtett,
Ha nem felesége, kivel ő sok jót tett?
Egyéb bűn jutalmát a fejedelmekre
Bízta Isten, e földi törvénytevőkre,
De a háládatlanság szörnyű vétkére
Maga visel gondot megbüntetésére.
Azért bízd őreá bosszúd megtorlását,
Higgyed, megmutatja rajta is ostorát,
Feledékenységgel viseld szíved kárát,
Mert az nyerhetetlen, másnak adta magát.
Lám, mind szívet, elmét, Isten nem rosszt adott,
Hát miért kesergesz? Ne hadd el magadot!
Szemérem ez tőled, ki másnak tanácsot
Szoktál gyakran adni, hogy bú így meghajtott!
Ébredj fel azért már keserves sok búdból,
S ne gondolkodjál e rút bosszúállásról,
Bizonyítsd ezzel is meg, hogy szereted jól,
Mert nem illik hozzád, hogy róla gonoszt szólj.
Háládatlanságán sírván szeretőmnek
Mostan szerzetteték tőlem e kis ének,
Kiben az a tanács legyen mindeneknek,
Hogy senki ne higgyen soha szerelmének:
Indulnak oly könnyen mert ők idestova,
Mint szintén aszú ág szél fuvallására,
Becsülik maguk közt s tartják legnagyobbra
Azt, aki közülünk többet ejtett búra.
A vers dallama
Az alábbi kották a következő kiadásból származnak: Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Előfordulhat, hogy a vers dallama más gyűjteményben is szerepel, melynek sorszáma az adatlap Dallam mezőjében látható. Ugyanakkor az adatlapi mező nem tartalmazza az RMDT új kiadásának számait – ez az adatbázis egy későbbi változatában lesz szinkronizálva.
A kottaképek többnyire a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) oldaláról érkeznek, és a jegyzetek és dallamok hivatkozásai is a MERSZ oldalára ugranak, melynek használatához előfizetés vagy megfelelő felsőoktatási, ill. tudományos hálózathoz való hozzáférés szükséges.
Egyes kottaképek az RMDT digitalizált másolatai. Ezekhez lejátszható hanganyag is tartozik, és forráskódjuk az adatbázis részét képezi. A jövőben az összes kottát ilyenre alakítjuk. Ezúton is köszönjük Ferenczi Ilona támogatását, amelyet az adatbázisok összekötésekor nyújtott.