MAS

Valedicit Patria, amicis iisq(ue) omnibus que habuit cariſsima.

1 Oh én édes hazám te ſzép Magyar-orſzág,
2 Ki kereſztyénſęgnek viſe-led paisát,
3 Viſelſz pogány vérrel feſtet éles ſzablyát,
4 Vitézlö oskola: Immár Iſten hozzád.

5 Egriek vitézek, Végek-nek tüköri,
6 Kiknek vitéz-ſęgét minden föld viſeli,
7 Régi vitézekhez dolgoto-kat veri,
8 Iſtennek ajánlva legyetek immár ti.

9 Ti is Ráro ſzárnyon já-ró hamar lovak,
10 A’ kinek hátokon a’ jó vitéz iffiak,
11 Gyakorta kergetnek, s’ hol penig ſzaladnak,
12 Adaſſęk ékeſſęg már mindnyája-toknak.

13 Fényes ſok ſzép ſzer-ſzám vitézlö nagy ſzépség,
14 Katona találmány, úy for-ma ékeſſęg,
15 Seregben tün-döklö és fénlö friſſeſſęg,
16 En tölem, s’ Iſtentöl légyen már békeség.

17 Sok jó vitéz legény ki-ket fel-emeltem,
18 Kikkel ſok jót töttem, tartottam,s’ nevelten,
19 Maradgyon nálatok jó emlekezetem,
20 Juſſon eſzetekben jó tétem-röl nevem.

21 Vitéz proba helye ki-terjedt ſik mezö,
22 Fákkal, köſziklákkal bövös hegy, völgy, erdö,
23 Kit a’ ſok tsata jár, s’ jo ſzerentse lesö,
24 lé-gyen Iſten hozzád ſok vi-téz legelö.

25 Igaz atyámfia, s’ meg-hitt jó barátim,
26 Kiknél nyilván vadnak keſerves bánatim,
27 Ti jutván eſzem-ben hulnak ſok könyveim,
28 Már Iſten hozzátok jó vi-téz rokonim.

29 Ti penig ſzerzettem át-kozott ſok verſek,
30 Búnál kik egyebet nékem nem nyertetek,
31 Tüzben mint fejenként égjetek veſzſze-tek,
32 Mert haſzontalanok, jót nem érdemletek.