| Irodalomtörténet | Poétika | Források |
| Kritikai kiadás: | BÖM 1. 130 BÖM 1. 130 |
| Hasonmás-kiadás: | Változatok:
|
| Digitalizált példány: | Változatok:
|
| Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: OTKA K135631 |
Az itt közzétett szövegek nem kritikai igényűek, bár kritikai kiadásokon alapulnak. Részben modernizált szövegekről van szó, melyeket minimálisan egységesítettünk az OTKA NKFI 135631 számú, „A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata” elnevezésű projektje keretében végrehajtott számítógépes elemzések céljából. Javarészt az RMKT szövegkiadásait követik, kisebb részt más filológiai kutatások eredményei. A digitalizálási, átírási, modernizálási feladatokban részt vett Finta Mária, Horváth Andor, Kiss Margit, Maróthy Szilvia, Nagy Viola, Pardi Boglárka, Rákóczy Krisztina, Seláf Levente, Veszely Anna, Vigyikán Villő, Zohó-Tóth Zoé, és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szemináriumainak számos hallgatója. Köszönetetet mondunk a szövegkorpusz összeállításához és közzétételéhez nyújtott segítségért a következőknek: Etlinger Mihály, Fazekas Sándor, Hajdu Ildikó, H. Hubert Gabriella, Papp Balázs, Szatmári Áron, és az RPHA valaha volt összes munkatársa.
Az én jó Istenem, ha gyertyám nekem minden sötétségembe',
S ha éltemet őrzi, fejemet menti, hát ki mint ijeszthetne?
Ha hogy sok ellenség reám fegyverkezék, tőlük jóvoltából megmente,
Rám dühödt szájukból, kivőn ő markukból, rajtam mert ingyen könyörüle,
Kiért áldom nevét és nagy kegyelmét, míg e testben élhetek.
Tőle ezelőtt is ez egyet, s most is kértem, hogy ránézhessek,
Az imádság lelkét, adja reménységét, hogy egyedül csak benne higgyek,
Eszemet a sátán ne hajtsa más után, szent cselekedetin örvendjek.
Őt áldja énekszóm, s versemre okom legyen csak ő énnekem,
Mert ő árnyékában és sátorában megtart, nem hagy elvesznem,
Mint erős kőszálra, viszen hatalmára, hol nem árthat sok ellenségem,
Sőt noha úgy tetszik, hogy most is aluszik az Úr, de tőlük megment engem,
Kiért én megállom nagy fogadásom, s őtet holtig dicsérem.
Könyörülj énrajtam azért jó Uram, s végy ki e búból engem,
Emelj fel Istenem, segélj reménységem, mert csak Benned bízik bús lelkem,
Szemem csak reád néz félvén, hogy majd elvész, ne hagyj reménylett üdvösségem.
Ne hagyj e sötétben, s ne rejtsd előlem szerelmes orcád fényét,
Vesznem szinte ne hagyj kísértet miatt, s tartsd meg adtad éltemet
Sok ellenségimtül, kik vették már körül egyedül ártatlan fejemet,
Engem már barátim, szüleim, rokonim elhagytanak, mint veszett embert.
De a jó Isten, ki a híveken esik veszedelmekben,
Engemet nem hagya, bűnböl kihoza nagy csudálatosképpen,
Irgalmas Szent Atyám, engedjed, hogy tudjam a te utaidat követnem,
Arról se félelem, se más dolog engem, hogy soha el ne téveszthessen.
Rágalmazó nyelvtől, ál ellenségtől ments meg, Uram, engemet,
Mert hazug tanúkkal, keserves szókkal káromlják életemet,
Nyelvek ő fegyverek, kivel dühösködnek, keresik csak veszedelmemet,
Ha velem nem volnál, s nem bátorítanál, éltemben értek volna véget.
De a Te jó voltod és ígérted jód, kit búm után vígan adsz,
És a boldog élet kegyelmességed, kit velem hittel váratsz,
Bíztat nyavalyámban, vigasztal sok búmban, s tudom is, hogy sok jókkal áldasz,
Senki ne féljen hát, mert az Úr sok jót ád neked, ki csak őbenne bízhatsz.
Az én jó Istenem, ha gyertyám nekem minden sötétségembe',
S ha éltemet őrzi, fejemet menti, hát ki mint ijeszthetne?
Ha hogy sok ellenség reám fegyverkezék, tőlük jóvoltából megmente,
Rám dühödt szájukból, kivőn ő markukból, rajtam mert ingyen könyörüle,
Kiért áldom nevét és nagy kegyelmét, míg e testben élhetek.
Tőle ezelőtt is ez egyet, s most is kértem, hogy ránézhessek,
Az imádság lelkét, adja reménységét, hogy egyedül csak benne higgyek,
Eszemet a sátán ne hajtsa más után, szent cselekedetin örvendjek.
Őt áldja énekszóm, s versemre okom legyen csak ő énnekem,
Mert ő árnyékában és sátorában megtart, nem hagy elvesznem,
Mint erős kőszálra, viszen hatalmára, hol nem árthat sok ellenségem,
Sőt noha úgy tetszik, hogy most is aluszik az Úr, de tőlük megment engem,
Kiért én megállom nagy fogadásom, s őtet holtig dicsérem.
Könyörülj énrajtam azért jó Uram, s végy ki e búból engem,
Emelj fel Istenem, segélj reménységem, mert csak Benned bízik bús lelkem,
Szemem csak reád néz félvén, hogy majd elvész, ne hagyj reménylett üdvösségem.
Ne hagyj e sötétben, s ne rejtsd előlem szerelmes orcád fényét,
Vesznem szinte ne hagyj kísértet miatt, s tartsd meg adtad éltemet
Sok ellenségimtül, kik vették már körül egyedül ártatlan fejemet,
Engem már barátim, szüleim, rokonim elhagytanak, mint veszett embert.
De a jó Isten, ki a híveken esik veszedelmekben,
Engemet nem hagya, bűnböl kihoza nagy csudálatosképpen,
Irgalmas Szent Atyám, engedjed, hogy tudjam a te utaidat követnem,
Arról se félelem, se más dolog engem, hogy soha el ne téveszthessen.
Rágalmazó nyelvtől, ál ellenségtől ments meg, Uram, engemet,
Mert hazug tanúkkal, keserves szókkal káromlják életemet,
Nyelvek ő fegyverek, kivel dühösködnek, keresik csak veszedelmemet,
Ha velem nem volnál, s nem bátorítanál, éltemben értek volna véget.
De a Te jó voltod és ígérted jód, kit búm után vígan adsz,
És a boldog élet kegyelmességed, kit velem hittel váratsz,
Bíztat nyavalyámban, vigasztal sok búmban, s tudom is, hogy sok jókkal áldasz,
Senki ne féljen hát, mert az Úr sok jót ád neked, ki csak őbenne bízhatsz.
A vers dallama
Az alábbi kották a következő kiadásból származnak: Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Előfordulhat, hogy a vers dallama más gyűjteményben is szerepel, melynek sorszáma az adatlap Dallam mezőjében látható. Ugyanakkor az adatlapi mező nem tartalmazza az RMDT új kiadásának számait – ez az adatbázis egy későbbi változatában lesz szinkronizálva.
A kottaképek többnyire a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) oldaláról érkeznek, és a jegyzetek és dallamok hivatkozásai is a MERSZ oldalára ugranak, melynek használatához előfizetés vagy megfelelő felsőoktatási, ill. tudományos hálózathoz való hozzáférés szükséges.
Egyes kottaképek az RMDT digitalizált másolatai. Ezekhez lejátszható hanganyag is tartozik, és forráskódjuk az adatbázis részét képezi. A jövőben az összes kottát ilyenre alakítjuk. Ezúton is köszönjük Ferenczi Ilona támogatását, amelyet az adatbázisok összekötésekor nyújtott.