| Irodalomtörténet | Poétika | Források |
| Incipit: | Mely csuda gyötrelem ez, hogy a szerelem búmra most malommá lett |
| RPHA-szám: | 0876 |
| Szerző: | Balassi Bálint A vers maga nincs szignálva, de a gyűjtemény, amelyben szerepel, a szerző neve alatt jelent meg. |
| Cím: | Caelia 5 a |
| A szereztetés ideje: | 1589 A megadott évszámadatok valamelyike pontos dátum. |
| Akrosztichon: | A versnek nincs akrosztichonja. |
| Kolofon: | A versnek nincs kolofonja. |
| A versforma fajtája: | Szótagszámláló, izostrofikus vers. |
| Versforma: | a6, a6, b7, c6, c6, b7, d6, d6, b7 Keresés erre a rímképletre Keresés erre a szótagszámra |
| Dallam: | A vers szövegvers. |
| Terjedelem: | Terjedelem: 3 versszak |
| Műfaj: | [ világi (048) > nem história (050) > szerelmes, erotikus (054) > arisztokratikus regiszter – udvari (063) ] |
| Felekezet: | 100% világi (2 db) |
| Változat: |
| Kritikai kiadás: | BÖM 1. 126 |
| Hasonmás-kiadás: | Változat: |
| Digitalizált példány: | Változatok:
|
| Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: OTKA K135631 |
Az itt közzétett szövegek nem kritikai igényűek, bár kritikai kiadásokon alapulnak. Részben modernizált szövegekről van szó, melyeket minimálisan egységesítettünk az OTKA NKFI 135631 számú, „A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata” elnevezésű projektje keretében végrehajtott számítógépes elemzések céljából. Javarészt az RMKT szövegkiadásait követik, kisebb részt más filológiai kutatások eredményei. A digitalizálási, átírási, modernizálási feladatokban részt vett Finta Mária, Horváth Andor, Kiss Margit, Maróthy Szilvia, Nagy Viola, Pardi Boglárka, Rákóczy Krisztina, Seláf Levente, Veszely Anna, Vigyikán Villő, Zohó-Tóth Zoé, és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szemináriumainak számos hallgatója. Köszönetetet mondunk a szövegkorpusz összeállításához és közzétételéhez nyújtott segítségért a következőknek: Etlinger Mihály, Fazekas Sándor, Hajdu Ildikó, H. Hubert Gabriella, Papp Balázs, Szatmári Áron, és az RPHA valaha volt összes munkatársa.
Mely csoda gyötrelem ez, hogy a szerelem búmra most malommá lett,
Hol, mint gabonáját, engemet, szolgáját szép Caeliával őrlet,
Siralmam patakja a kereket hajtja, kin lisztté létig töret.
Ím, a nagy szerelem miatt búsult lelkem már szintén haranggá lett,
Kit Szerelem bennem félen ver ellenem, rám támadván amellett,
Azért kong jajszóval, zúg fohászkodással szegény, nyugalma helyett.
Mint egy kristálykövet soha el nem törhet, noha éget, verőfén,
Úgy az én szívemet, noha vall gyötrelmet, el nem rontja tüzes kén,
Csak gyúl szegény s hevül, mert szertelenül fűl, mint kristály, kit süt hév szén.
Mely csoda gyötrelem ez, hogy a szerelem búmra most malommá lett,
Hol, mint gabonáját, engemet, szolgáját szép Caeliával őrlet,
Siralmam patakja a kereket hajtja, kin lisztté létig töret.
Ím, a nagy szerelem miatt búsult lelkem már szintén haranggá lett,
Kit Szerelem bennem félen ver ellenem, rám támadván amellett,
Azért kong jajszóval, zúg fohászkodással szegény, nyugalma helyett.
Mint egy kristálykövet soha el nem törhet, noha éget, verőfén,
Úgy az én szívemet, noha vall gyötrelmet, el nem rontja tüzes kén,
Csak gyúl szegény s hevül, mert szertelenül fűl, mint kristály, kit süt hév szén.