| Irodalomtörténet | Poétika | Források |
| Incipit: | Csodálván egy fürdőt, ki felette nagy gőzt magában eresztene |
| RPHA-szám: | 0231 |
| Szerző: | Balassi Bálint A vers maga nincs szignálva, de a gyűjtemény, amelyben szerepel, a szerző neve alatt jelent meg. |
| Cím: | Caelia 4 |
| A szereztetés ideje: | 1589-1590 között |
| Akrosztichon: | A versnek nincs akrosztichonja. |
| Kolofon: | A versnek nincs kolofonja. |
| A versforma fajtája: | Szótagszámláló, izostrofikus vers. |
| Versforma: | a6, a6, b7, c6, c6, b7, d6, d6, b7 Keresés erre a rímképletre Keresés erre a szótagszámra |
| Dallam: | A vers szövegvers. |
| Terjedelem: | Terjedelem: 4 / 5 versszak |
| Irodalmi minta: | Hieronymus Angerianus: De Caelia balneo (Inclyta laudatas peteret quum Caelia Baias) |
| Műfaj: | [ világi (048) > nem história (050) > szerelmes, erotikus (054) > arisztokratikus regiszter – udvari (063) ] |
| Felekezet: | 100% világi (2 db) |
| Változat: |
| Kritikai kiadás: | BÖM 1. 126 |
| Hasonmás-kiadás: | Változat: |
| Digitalizált példány: | Változatok:
|
| Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: OTKA K135631 |
Az itt közzétett szövegek nem kritikai igényűek, bár kritikai kiadásokon alapulnak. Részben modernizált szövegekről van szó, melyeket minimálisan egységesítettünk az OTKA NKFI 135631 számú, „A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata” elnevezésű projektje keretében végrehajtott számítógépes elemzések céljából. Javarészt az RMKT szövegkiadásait követik, kisebb részt más filológiai kutatások eredményei. A digitalizálási, átírási, modernizálási feladatokban részt vett Finta Mária, Horváth Andor, Kiss Margit, Maróthy Szilvia, Nagy Viola, Pardi Boglárka, Rákóczy Krisztina, Seláf Levente, Veszely Anna, Vigyikán Villő, Zohó-Tóth Zoé, és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szemináriumainak számos hallgatója. Köszönetetet mondunk a szövegkorpusz összeállításához és közzétételéhez nyújtott segítségért a következőknek: Etlinger Mihály, Fazekas Sándor, Hajdu Ildikó, H. Hubert Gabriella, Papp Balázs, Szatmári Áron, és az RPHA valaha volt összes munkatársa.
Csodálván egy fürdőt, ki felette nagy gőzt magában eresztene,
Fürdős okát mondja: „Ez -- úgymond -- nem csoda, mert Caelia ül benne,
Kinek mezítelen testére Szerelem gerjedvén, füsti menne."
Mint a kevély páva verőfényen hogyha kiterjeszti sátorát,
Mint égen szivárvány sok színben horgadván jelent esőre órát,
Caelia oly frissen, újforma sok színben megyen táncban szaporát.
Mint nap szép homállyal fehér felhő által verőfényét terjeszti,
Oly gyenge világgal vékony fátyol által haja szenét ereszti
Caelia befedvén s mellén tündökölvén drága gyémántkereszti.
Támadtakor napnak, mint holdnak, csillagnak hogy enyészik világa,
Úgy menyek-szüzeknek, mint az szép füveknek vész szépsége virága,
Mihelyst közükben kél Caelia, akinél égnek nincs szebb csillaga.
Csodálván egy fürdőt, ki felette nagy gőzt magában eresztene,
Fürdős okát mondja: „Ez -- úgymond -- nem csoda, mert Caelia ül benne,
Kinek mezítelen testére Szerelem gerjedvén, füsti menne."
Mint a kevély páva verőfényen hogyha kiterjeszti sátorát,
Mint égen szivárvány sok színben horgadván jelent esőre órát,
Caelia oly frissen, újforma sok színben megyen táncban szaporát.
Mint nap szép homállyal fehér felhő által verőfényét terjeszti,
Oly gyenge világgal vékony fátyol által haja szenét ereszti
Caelia befedvén s mellén tündökölvén drága gyémántkereszti.
Támadtakor napnak, mint holdnak, csillagnak hogy enyészik világa,
Úgy menyek-szüzeknek, mint az szép füveknek vész szépsége virága,
Mihelyst közükben kél Caelia, akinél égnek nincs szebb csillaga.