Irodalomtörténet | Poétika | Források |
Incipit: | Most adá virágom nekem bokrétáját |
RPHA-szám: | 1008 |
Szerző: | Balassi Bálint A vers maga nincs szignálva, de a gyűjtemény, amelyben szerepel, a szerző neve alatt jelent meg. |
Cím: | MKIK 24 |
A szereztetés ideje: | 1578 A kolofonban: Ezerötszáz és hetvennyolc esztendőben |
Akrosztichon: | A versnek nincs akrosztichonja. |
Kolofon: | A versnek van kolofonja. |
A versforma fajtája: | Szótagszámláló, izostrofikus vers. |
Versforma: | a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6), a13(6,7) Keresés erre a rímképletre Keresés erre a szótagszámra |
Nótajelzés: | Már csak éjjel hagyna énnekem nyugodnom (RPHA 0853) |
Dallam: | A vers énekvers. RMDT1 23SZ, RMDT1/756 |
Terjedelem: | Terjedelem: 7 versszak |
Műfaj: | [ világi (048) > nem história (050) > szerelmes, erotikus (054) > arisztokratikus regiszter – udvari (063) > embléma (077) ] |
Felekezet: | 100% világi (2 db) |
Változat: |
Kritikai kiadás: | BÖM 1. 45 BÖM 1. 45 |
Hasonmás-kiadás: | Változat: |
Digitalizált példány: | Változatok:
|
Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: OTKA K135631 |
Most adá virágom nekem bokrétáját,
Magához hasonló szerelmes virágát,
Kiben violáját kötötte rózsáját:
Úgy tetszik, hogy értem ebből ő akaratját.
Viola szép színe mutatja hűségét,
Rózsa piros volta hozzám nagy szerelmét,
Fejér rózsa pedig mondja tiszta éltét;
Nézsze, mint mutatja bölcs és eszes elméjét!
De látom, hogy ezzel nem csak azt jelenti,
Hanem viszont hogy én is oly legyek, kéri,
Hű, tiszta, szerelmes legyen szívem, inti,
Amint hogy ő magát is mondja hozzám lenni.
Azért e bokrétát, én édes szerelmem,
Megszolgálom s egészségedért viselem,
Mit parancsolsz véle nekem, így jól értem,
Higgyed, tehelyetted nem kell senki más nekem!
De te ne kövessed e bokréta dolgát,
Ki noha most ily szép, de este elhervad,
Virágja mind elhull, csak a töve marad,
Légy állandó hozzám végig, mint én tehozzád.
Gondolj miközöttünk való kötelezést,
Ne szerezzen senki mi közöttünk eszvészt,
Mert bánja az Isten fogadás szegését,
Bünteti, hiába aki veszi szent nevét.
Ezerötszáz és hetvennyolc esztendőben,
Egy szerelmes helyen hogy volnék rejtekben,
Az adá virágát akkor én kezemben,
Kit Istentől kérek gyakran könyörgésemben.
A vers dallama
Az alábbi kották a következő kiadásból származnak: Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Előfordulhat, hogy a vers dallama más gyűjteményben is szerepel, melynek sorszáma az adatlap Dallam mezőjében látható. Ugyanakkor az adatlapi mező nem tartalmazza az RMDT új kiadásának számait – ez az adatbázis egy későbbi változatában lesz szinkronizálva.
A kottaképek többnyire a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) oldaláról érkeznek, és a jegyzetek és dallamok hivatkozásai is a MERSZ oldalára ugranak, melynek használatához előfizetés vagy megfelelő felsőoktatási, ill. tudományos hálózathoz való hozzáférés szükséges.
Egyes kottaképek az RMDT digitalizált másolatai. Ezekhez lejátszható hanganyag is tartozik, és forráskódjuk az adatbázis részét képezi. A jövőben az összes kottát ilyenre alakítjuk. Ezúton is köszönjük Ferenczi Ilona támogatását, amelyet az adatbázisok összekötésekor nyújtott.