| Irodalomtörténet | Poétika | Források |
| Incipit: | Vajon s de mi haszon, ha mely ékes asszony szépségét úgy kíméli |
| RPHA-szám: | 1456 |
| Szerző: | Rimay János A vers maga nincs szignálva, de a gyűjtemény, amelyben szerepel, a szerző neve alatt jelent meg. |
| Cím: | Énekei, 8 |
| A szereztetés ideje: | 1600 vagy azelőtt |
| Akrosztichon: | A versnek nincs akrosztichonja. |
| Kolofon: | A versnek nincs kolofonja. |
| A versforma fajtája: | Szótagszámláló, izostrofikus vers. |
| Versforma: | a6, a6, b7, c6, c6, b7, d6, d6, b7 Keresés erre a rímképletre Keresés erre a szótagszámra |
| Dallam: | Bizonytalan, hogy a verset énekelték-e. |
| Terjedelem: | Terjedelem: 6 versszak |
| Irodalmi minta: | Publius Ovidius Naso: Ars amatoria, 3, 87-94 (Siquis in hoc artem populo non nouit amandi) |
| Műfaj: | [ világi (048) > nem história (050) > szerelmes, erotikus (054) > humanista iskolai (066) ] |
| Felekezet: | 100% világi (1 db) |
| Változat: |
| Kritikai kiadás: | RÖM 1955. 57 |
| Hasonmás-kiadás: | Változat: |
| Digitalizált példány: | Változat:
|
| Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: OTKA K135631 |
Az itt közzétett szövegek nem kritikai igényűek, bár kritikai kiadásokon alapulnak. Részben modernizált szövegekről van szó, melyeket minimálisan egységesítettünk az OTKA NKFI 135631 számú, „A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata” elnevezésű projektje keretében végrehajtott számítógépes elemzések céljából. Javarészt az RMKT szövegkiadásait követik, kisebb részt más filológiai kutatások eredményei. A digitalizálási, átírási, modernizálási feladatokban részt vett Finta Mária, Horváth Andor, Kiss Margit, Maróthy Szilvia, Nagy Viola, Pardi Boglárka, Rákóczy Krisztina, Seláf Levente, Veszely Anna, Vigyikán Villő, Zohó-Tóth Zoé, és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szemináriumainak számos hallgatója. Köszönetetet mondunk a szövegkorpusz összeállításához és közzétételéhez nyújtott segítségért a következőknek: Etlinger Mihály, Fazekas Sándor, Hajdu Ildikó, H. Hubert Gabriella, Papp Balázs, Szatmári Áron, és az RPHA valaha volt összes munkatársa.
Valljon, s de mi haszon, ha mely ékes Asszony szépséget úgy kíméli,
Hogy minden ő hasznát, kit szép termete ád, csak egy dög férje illje.
Minden az a kedves, ki ha tétetes javát mással is közli.
Rózsa miért kedves, mert illattal bűves, szaggal sokakat táplál.
Így az a jó, kegyes, az kinek sok Nemes ifjú legény udvart áll.
Mit árt azok közül, ha ki melléje dűl, neki kedvére szolgál.
Mint meggyűlt gyertyának ragyogó lángjának nem fogy azzal világa
Ha több gyertyát gerjeszt, s mindenekben ébreszt szép fényt ő égő lángja,
Így nem fogy, kegyes is, ha sokakra kel is szépségének Virágja.
Vasérc megváslodik, ruha szakad, kopik mihelyt viselésre jut,
Föld hasad, repedez, közel vagyon, melyhez járó nagy Országos út
Kegyes megáll éppen, fogyhatatlanképpen, mert kimerhetetlen kút.
Bár hát minden eszes, szépen termett, kegyes ő magát megkímélje,
Ifjak barátságát, éltek Nyájasságát szabadságosan élje.
Sok Csók szép szók között kit ezekkel közlet, megfogyását ne vélje.
Venus együtt járván fiával sétálván ez tanácsot Végeze
Felei közt hinte, szerelmihez inte, s melyekben beszegze,
Mint ezt ő könyvében versi közt bővebben Ovidius feljedzé.
Valljon, s de mi haszon, ha mely ékes Asszony szépséget úgy kíméli,
Hogy minden ő hasznát, kit szép termete ád, csak egy dög férje illje.
Minden az a kedves, ki ha tétetes javát mással is közli.
Rózsa miért kedves, mert illattal bűves, szaggal sokakat táplál.
Így az a jó, kegyes, az kinek sok Nemes ifjú legény udvart áll.
Mit árt azok közül, ha ki melléje dűl, neki kedvére szolgál.
Mint meggyűlt gyertyának ragyogó lángjának nem fogy azzal világa
Ha több gyertyát gerjeszt, s mindenekben ébreszt szép fényt ő égő lángja,
Így nem fogy, kegyes is, ha sokakra kel is szépségének Virágja.
Vasérc megváslodik, ruha szakad, kopik mihelyt viselésre jut,
Föld hasad, repedez, közel vagyon, melyhez járó nagy Országos út
Kegyes megáll éppen, fogyhatatlanképpen, mert kimerhetetlen kút.
Bár hát minden eszes, szépen termett, kegyes ő magát megkímélje,
Ifjak barátságát, éltek Nyájasságát szabadságosan élje.
Sok Csók szép szók között kit ezekkel közlet, megfogyását ne vélje.
Venus együtt járván fiával sétálván ez tanácsot Végeze
Felei közt hinte, szerelmihez inte, s melyekben beszegze,
Mint ezt ő könyvében versi közt bővebben Ovidius feljedzé.