| Irodalomtörténet | Poétika | Források |
| Incipit: | Lelkemet szállotta meg nagy keserűség |
| RPHA-szám: | 0841 |
| Szerző: | Balassi Bálint A vers maga nincs szignálva, de a gyűjtemény, amelyben szerepel, a szerző neve alatt jelent meg. A kolofonban: Az ki most ezeket öszveszedegette, Szeretője után kesereg szívébe, Kit más szűz kezére, Mint tudatlan ember, ok nélkül ereszte |
| Ajánlás: | Losonczy Anna |
| Cím: | MKIK 25 |
| A szereztetés ideje: | 1584 vagy azelőtt |
| Akrosztichon: | A versnek van akrosztichonja. LOSONCSI ANNA |
| Kolofon: | A versnek van kolofonja. |
| A versforma fajtája: | Szótagszámláló, izostrofikus vers. |
| Versforma: | a12(6,6), a12(6,6), a6, a12(6,6) Keresés erre a rímképletre Keresés erre a szótagszámra |
| Nótajelzés: | (RPHA 3032) |
| Dallam: | A vers énekvers. RMDT1 236SZ |
| Terjedelem: | Terjedelem: 12 versszak |
| Műfaj: | [ világi (048) > nem história (050) > szerelmes, erotikus (054) > populáris regiszter (064) > női dal (082) ] |
| Felekezet: | 100% világi (1 db) |
| Változat: |
| Kritikai kiadás: | BÖM 1. 60 |
| Hasonmás-kiadás: | Változat: |
| Digitalizált példány: | Változat:
|
| Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: OTKA K135631 |
Lelkemet szállotta meg nagy keserűség,
Csak nagy bánat leszen életemben már vég,
Ó, én szívem mint ég,
Hogy szerelem miatt örök kínban esék!
Oly nehéz lelkemnek attól elválása,
Ki szerelmét hozzám igazán mutatta,
Mint testnek halálba
Vagyon az lélektől nehéz távozása.
Szinte mint hogy a test mikor a lélektől
Fáj, hogy eltávozik mint szeretőjétől,
Így árva fejemtől
Az vált el, ki engem szeretett hű szívből.
Ó, én két szememnek szerelmes világa,
Keserves fejemnek te valál gyámola,
Mire hát bánatra
Hagyál el engemet ilyen árvaságra?
Nem de nem kedvedért hagyék el egyebet?
Vajon s kinek ajánlottam szerelmemet?
Szerettem-e többet?
Tudod, kedveltelek egyedül tégedet.
Csak te valál nekem minden ékességem,
Szerelemre te gyújtád szívemet nekem,
Mire hagysz el engem,
Ha nálad nélkül, ím, elfogy én életem?
Szegény fejemet már mivel vigasztaljam?
Szívemnek keservét kinek panaszoljam?
Magam hova fogjam,
Ha siralmim miatt én ugyan elasztam?
Igazán történt ez is méltán énrajtam,
Mert ok nekül magam búcsút neki adtam,
Szegényt háborgattam,
Hozzám nagy szerelmét semminek tartottam.
Azért én kegyetlenségemnek jutalmát
Most veszem háládatlanságomnak hasznát,
Fejem árvaságát
Méltán vallom immár gyámoltalanságát.
Nem volt kettős szíve, ki miatt énnekem
Kellett volna félnem vagy idegenednem;
Tudom, mit írt nekem,
Erős esküvéssel mint bízlalt meg engem.
Ne kövessen azért senki engem ebben,
Hanem ha ki akar gyötrődni szívében,
Mert egész éltében
Hű szerelem mását nem leli mindenben.
Aki most ezeket öszveszedegette,
Szeretője után kesereg szívébe,
Kit más szűz kezére,
Mint tudatlan ember, ok nélkül ereszte.
A vers dallama
Az alábbi kották a következő kiadásból származnak: Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Előfordulhat, hogy a vers dallama más gyűjteményben is szerepel, melynek sorszáma az adatlap Dallam mezőjében látható. Ugyanakkor az adatlapi mező nem tartalmazza az RMDT új kiadásának számait – ez az adatbázis egy későbbi változatában lesz szinkronizálva.
A kottaképek többnyire a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) oldaláról érkeznek, és a jegyzetek és dallamok hivatkozásai is a MERSZ oldalára ugranak, melynek használatához előfizetés vagy megfelelő felsőoktatási, ill. tudományos hálózathoz való hozzáférés szükséges.
Egyes kottaképek az RMDT digitalizált másolatai. Ezekhez lejátszható hanganyag is tartozik, és forráskódjuk az adatbázis részét képezi. A jövőben az összes kottát ilyenre alakítjuk. Ezúton is köszönjük Ferenczi Ilona támogatását, amelyet az adatbázisok összekötésekor nyújtott.