Balassi Bálint, Egykor szép Julia magában így szóla, mond, kik engem szeretnek (RPHA 0326)

Irodalomtörténet Poétika Források
Incipit: Egykor szép Julia magában így szóla, mond, kik engem szeretnek
RPHA-szám: 0326
Szerző: Balassi Bálint A vers maga nincs szignálva, de a gyűjtemény, amelyben szerepel, a szerző neve alatt jelent meg.
Cím: Török bejt 8
A szereztetés ideje: 1589 vagy azelőtt
Akrosztichon: A versnek nincs akrosztichonja.
Kolofon: A versnek nincs kolofonja.
A versforma fajtája: Szótagszámláló, izostrofikus vers.
Versforma: a6, a6, b7, c6, c6, b7, d6, d6, b7
Keresés erre a rímképletre
Keresés erre a szótagszámra
Dallam: A vers szövegvers.
Terjedelem: Terjedelem: 1 versszak
Irodalmi minta: (Dilber demi/s ki:mail olanlar belâmüze)
Műfaj: [ világi (048) > nem história (050) > szerelmes, erotikus (054) > arisztokratikus regiszter – udvari (063) > török bejt fordítása (080) ]
Felekezet: 100% világi (1 db)
Változat:
Kritikai kiadás: BÖM 1. 91
Hasonmás-kiadás: Változat:
Digitalizált példány: Változat:
Szöveg Dallam A szöveg forrása: OTKA K135631
Az itt közzétett szövegek nem kritikai igényűek, bár kritikai kiadásokon alapulnak. Részben modernizált szövegekről van szó, melyeket minimálisan egységesítettünk az OTKA NKFI 135631 számú, „A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata” elnevezésű projektje keretében végrehajtott számítógépes elemzések céljából. Javarészt az RMKT szövegkiadásait követik, kisebb részt más filológiai kutatások eredményei. A digitalizálási, átírási, modernizálási feladatokban részt vett Finta Mária, Horváth Andor, Kiss Margit, Maróthy Szilvia, Nagy Viola, Pardi Boglárka, Rákóczy Krisztina, Seláf Levente, Veszely Anna, Vigyikán Villő, Zohó-Tóth Zoé, és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szemináriumainak számos hallgatója. Köszönetetet mondunk a szövegkorpusz összeállításához és közzétételéhez nyújtott segítségért a következőknek: Etlinger Mihály, Fazekas Sándor, Hajdu Ildikó, H. Hubert Gabriella, Papp Balázs, Szatmári Áron, és az RPHA valaha volt összes munkatársa.

Egykor szép Julia magában így szóla, - mond - „Kik engem szeretnek,
Egyaránt való jót méltó-e, hogy azok mind fejenként vegyenek?
Nem, mert nem igazság; hanem a boldogság adassék már csak ennek."