Irodalomtörténet | Poétika | Források |
Incipit: | Hét fő csillag vagyon az égi forgáson, kik által embereknek |
RPHA-szám: | 0534 |
Szerző: | Balassi Bálint A vers maga nincs szignálva, de a gyűjtemény, amelyben szerepel, a szerző neve alatt jelent meg. |
Cím: | MKIK 53 |
A szereztetés ideje: | 1589 vagy azelőtt |
Akrosztichon: | A versnek nincs akrosztichonja. |
Kolofon: | A versnek nincs kolofonja. |
A versforma fajtája: | Szótagszámláló, izostrofikus vers. |
Versforma: | a6, a6, b7, c6, c6, b7, d6, d6, b7 Keresés erre a rímképletre Keresés erre a szótagszámra |
Nótajelzés: | Csak búbánat immár hagyatott énnekem, kiben elfogy életem (RPHA 0220) |
Dallam: | A vers énekvers. RMDT1 236SZ, RMDT1/752 |
Terjedelem: | Terjedelem: 8 versszak |
Irodalmi minta: | Hieronymus Angerianus: Caelo comparat amicam (Septem errant ignes per caeli mobilis axes) |
Műfaj: | [ világi (048) > nem história (050) > szerelmes, erotikus (054) > arisztokratikus regiszter – udvari (063) ] |
Felekezet: | 100% világi (1 db) |
Változat: |
Kritikai kiadás: | BÖM 1. 102 BÖM 1. 102 |
Hasonmás-kiadás: | Változat: |
Digitalizált példány: | Változat:
|
Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: OTKA K135631 |
Hét fő csillag vagyon az égi forgáson, kik által embereknek
Istentől szerencse adatik fejükre. Ezek mind megtetszenek
Vidám Juliában, mert ő szép voltában mindheten tündöklenek.
Fehér ábrázatot mutat a teljes Hold, fénylik, mint tiszta ezüst,
Julia is fehér, kivel szép tej sem ér, sem gyolcs, kit nem fogott füst.
Édes szóval tudós, mint a Mercurios, kitől szívem fől, mint üst.
Mint a szép fényes Nap e földnek világát hogy csak egyedül adja,
Úgy csak szép Julia fényes ábrázatja bánatomat tisztítja,
Hogy megvigasztalja, fejemet megáldja, őt csak azon imádja.
Miképpen Mars csillag jó vitéz, jó hadnagy, fegyverével mindent győz,
Úgy két szép szemével, mint két éles tőrrel, Julia győz, megkötöz;
Nincs oly jeles vitéz, valaki reá néz, kit meg nem bír s tömlöcöz.
Mind reggel s mind este mily szépen az égben hajnalban Venus feljő,
Több szép közt létében mindenkor ékesen mindent jól s helyén ejt ő,
Mint tavaszi idő, mely jó, mely gyönyörő, ékes, kedves, illendő.
Amint hogy Iupiter, kit sok bölcs jól ismer, embereknek jókat ád,
Aképpen Julia, ahova fordítja szemét, mindent jóval áld,
Csak az igaz boldog, ki kedvébe forog, mennyei jót csak az lát.
Mint a vén Saturnos, kedvetlen s haragos természetnek csillaga,
Az én szép Juliám oly kedvetlen hozzám, kin szívem vidámsága
Azonnal úgy múlik, amint elenyészik felhőben nap világa.
Jó és nagy szép voltát áldott Juliának ha ki tudni akarod,
Égi planétáknak gondold ő mivoltát, s azonnal megtudhatod,
Mert rajta látszanak ereji azoknak, kiről arányozhatod.
A vers dallama
Az alábbi kották a következő kiadásból származnak: Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Előfordulhat, hogy a vers dallama más gyűjteményben is szerepel, melynek sorszáma az adatlap Dallam mezőjében látható. Ugyanakkor az adatlapi mező nem tartalmazza az RMDT új kiadásának számait – ez az adatbázis egy későbbi változatában lesz szinkronizálva.
A kottaképek többnyire a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) oldaláról érkeznek, és a jegyzetek és dallamok hivatkozásai is a MERSZ oldalára ugranak, melynek használatához előfizetés vagy megfelelő felsőoktatási, ill. tudományos hálózathoz való hozzáférés szükséges.
Egyes kottaképek az RMDT digitalizált másolatai. Ezekhez lejátszható hanganyag is tartozik, és forráskódjuk az adatbázis részét képezi. A jövőben az összes kottát ilyenre alakítjuk. Ezúton is köszönjük Ferenczi Ilona támogatását, amelyet az adatbázisok összekötésekor nyújtott.