MAS.

Könyörög Iſtennek hogy bujdosásában viſellye kegyelmeſſen gondgyát, s’terjeſze-is rejá újjabb áldását.

1 KEgyelmes Iſten,
2 Kinek kezé-ben
3 életemet adtam,
4 viſeld gondo-mat,
5 Vezérld útamat,
6 Mert csak rád maradtam.

7 Gyermekségemtöl,
8 fogván egye-dül,
9 Csak te töled vártam,
10 Mint attya után
11 fiú kiáltván,
12 Könyörög-ve jártam.

13 Moſt is csak benned,
14 Remén-ségemet,
15 Uram helyheztettem,
16 Magam rád hadtam,
17 Rád támaſz-kodtam,
18 Te alád vetettem.

19 Mi haſznod benne,
20 Hogy ha ve[-]ſzélyre,
21 jutok kétség miatt?
22 Ki[t] Fiad által
23 Hozzád váltottál,
24 Min[t] fogadott fiat.

25 Halgaſs-meg azért,
26 Te nagy ne[-]vedért,
27 En könyörgéſemben,
28 Mu[-]taſd-meg jódat,
29 Sok áldáſodat,
30 A[z] én ſzerencsémben.

31 Add-meg énnékem,
32 En remé[n-]ségem
33 ſzerint való jódat,
34 Ald-me[g] fejemet,
35 Ki bizik benned,
36 S’viſe[-]lyed gondomat [.]

37 A’ ſzép harmatot,
38 Miként hul-latod,
39 Tavaſzſzal virágra,
40 Sok jó-dat Uram,
41 Ugy hullaſd reám,
42 Te régi ſzolgádra.

43 Hogy mind hóltomig,
44 Szivem légyen vig,
45 Téged magaſztalván,
46 Mindenek elött,
47 S’mindenek fe-lett,
48 Szent nevedet áldván.

49 Ezeket irám
50 a’ tenger partyán,
51 Oceanum mellett,
52 Kilenczven ed-gyet,
53 Mikor jegyzették,
54 Más-fél ezer felett.