M A S.

1 OH én kegyelmes Istenem,
2 Melly igen meg verél engem,
3 Kegyelmezz meg már énnékem,
4 Ne hadgy bünömben el veſznem.

5 Nem tagadom mert vétkeztem,
6 Hitemet gyakran megh ſzegtem,
7 Rút fer-telmes vólt életem,
8 Kiért im lám meg fizettem.

9 Legyen azért elég immár,
10 Sok búm és ſzenvedtem nagy kár,
11 Rút ſzégyen, ki mint ſebes aar,
12 Lelkemben nagy keſer-veſen jár.

13 Hól az te irgalmaſſágod?
14 Kivel lel-künket gyógyitod,
15 Hól az te erös jobb karod?
16 Kivel hived ſzabaditód.

17 Régen Dávidot Sáúltól,
18 Szabadi-tád ſ-mentéd bútúl,
19 Noha ſokſzor vétet rútúl,
20 Kiért megh verted azontúl.

21 De te Dávid jó Iſtene,
22 Ki az ö ſze-renchęjére,
23 Vetél engem gyötrelmére,
24 Térj hozzám már kegyelemre.

25 Bünömön talált búm után,
26 Könyö-rülly lelkem faydalmán,
27 Tégy ſzégyent azok orczáján,
28 Kík rám dühöttek mél-tatlan.

29 Engem penigh boſzſzújokra,
30 Emelly fel jó állapatra,
31 Ne teſſék az hogy héá-ba,
32 Biztam magamat magadra.

33 Kiért az mig élek itten,
34 Dichirlek felſęges Iſten,
35 Ki könyörülſz illy veſzet-ten,
36 Aldot légy örökkén, Amen.