1 Es a’ teſt a’ törben,
2 De m[ég]-ſem gondoltam, hogy [igy] járjak ebben.

3 Anyámnak méh[ében] bünben fogantattã,
4 Me[ly]-böl noha töled ki moſog[a]-tattam,
5 De gyarſon m[a]-radtám,
6 Es annak után[na]viſzſza tántorodtam.

7 Soksága bünömnek r[e]-tegtet engemet,
8 Nagy [ir]-galmaſágod de biztat e[n]-gemet,
9 Siratván bünöm[et]
10 Es ſzivböl ohaytom k[e]-gyelmeſségedet.

11 Illik hogy el-fordúl[j] Uram büneimtül,
12 Kiv[el] rakva vagyok talpig mi[nd tetö]-tül,
13 De kegyeſséged-[tül]
14 Nem illik hogy meg-[fossz] irgalmaſsagodtúl.

15 [B]ocsásd-meg kötelét in-[kább] ajakimnak,
16 Kik ſzün-[tel]en téged fel-magaſztal-[ja]nak,
17 Hálákat adgyanak,
18 [Jó] voltodért néked hiven [szol]gállyanak.

19 [A]z én lelkem-is kéſz min-[den]kor dicsirni,
20 Irgalmas-[ság]odért nagy hálakat ad-[ni],
21 Rolad emlekezni,
22 Gon-[do]latim rajtad mindenkor [tar]tani.

23 Légyen ez ennékem az [én] büneimért,
24 Nagyobbal-is néked mert tartozom ez-ért,
25 Nagy ſok vétkeimért,
26 Engem el nem vetél ſok ál-nokságimért.

27 Im ha büneimböl ki nem térek vala,
28 Vagy ha vétke-imböl ki nem emelß vala,
29 Im mint veßek vala,
30 örök kárhozatra tántorodtam vala.

31 Néked azért nyelvem hi-ven énekellyen,
32 El-vött ja-vaidért tégedet ditsérjen,
33 Es holtig tiſztellyen,
34 Hogy annak-utánna örökké él-heſsen.

35 Tanuságra ſzerzé ez ver-ſeket öſzve,
36 Kinek neve va-gyon az verſek fejébe,
37 Ma-gát meg-iſmérte,
38 Es ajánlya magyát Iſtennek kezébe.