MAS.

Melyben büne bocsánattyáért könyörög.

1 BOcsásd meg Ur Iſtenl iffiuságomnak vétkct,
2 Sok hitetlenségét, undok fertelmeſségét,
3 Töröld el rutságát,
4 minden álnoksá-gát,
5 könnyebits lelkem ter-hét

6 Az én busult lelkem, én nyavalyás teſtemben,
7 Te-[t]ova buydosik mind ma-[dá]r a ſzél-véſzben,
8 Töled [el]-ijedet,
9 tudván hohy vét-kezet,
10 akar eſni kétségben.

11 Láttya magán való >[szám]-talan nagy sok jódat,
12 [Kiért] viſzont téged nem ti[sztel] jól töt Urát,
13 Háládatl[ansá]-gát
14 látván hamis vó[ltát]
15 ugyan ſzégyenli mag[át]

16 Akarna gyakorta i[smét] hozzád meg térni,
17 D[e bű]-nei miat nem mér elő[dbe] menni,
18 Töled olly [igen] fél
19 reád nézni ſem mér
20 [szi]-ned igen rettegi.

21 Semmie nincs pen[ig] [mi]-vel elödben mennye[n]
22 [ki]-vel jó vóltodért [viszon té]-ged tiſztellyen,
23 Na[gy alá]-zatoſsan
24 mélto ha[ragod]-ban
25 tégedet engeſzt[eljen

26 [S]ok kisértet éri, minden-[képp]en rettenti,
27 Veled ijez-[geti,] kétségre ſiettetti,
28 Ki [miatt] mayd el-véſz,
29 ha véle [jól n]em téſz,
30 magát pokol-[ra ej]ti.

31 [Jó] ſzivböl gyakorta em-[líti Sz]. nevedet,
32 Mondván: [vajha] az Ur hozzá venne [enge]met,
33 Bizony kedvét [lelné]m,
34 mert ötet követ-[ném,]
35 mint édes Iſtenemet.

36 [Bát]oricsad Uram azért [biztat]o ſzoddal,
37 Mit haſz-[nálsz s]zegénynek örök kár-[hozatt]yával,
38 Had inkáb [dicsérj]en
39 ez földön éltében
40 [szép m]agaſztalásokkal.

41 Az