Címlap
Tartalomjegyzék
Előszó
3. Intézmény és irodalom a korai humanizmus időszakában
4. Sodalitas és mecenatúra között a 15–16. század fordulóján
5. Függetlenségigény és példázatosság a magyarul író erazmisták munkásságában
6. A történetmondás műhelyei a 16. században
7. Folytonosság és/vagy megszakítottság?
(A humanizmus és/vagy a reformáció jegyében)
8. Felekezetépítés és irodalom a 16. század második felében
9. Nyomdászok és olvasmányok
A népszerű irodalom intézményei és önszerveződései
10. Mendikálók, hegedősök, szegénylegények
Az európai vágánsköltészet hazai változatairól
11. Költői életművek a 16. században és a 17. század elején
12. Hitvédő és kegyességépítő művek a 17. első felében
13. Udvari kultúra és anyanyelvű költészet a 17. században
14. Az önéletíró irodalom változatai
15. Rimay kesergésétől Rákóczi kesergéséig
A politikai költészet alakzatai a 17. században
16. A kultúra és az irodalom intézményei a felekezeti korszak utolsó évtizedeiben
7.1
A korai reformáció eszköztára Európában
7.2
A korai reformáció irodalmi eszköztára Magyarországon
8.3
Prédikáció és értekezés között
Bornemisza Péter: Ördögi kísértetek
8.8
Megjegyzések a Komédia Balassi Menyhárt árultatásáról értelmezéséhez
12.6
Néhány megjegyzés Heltai imádságos könyvének utóéletéről
12.7
Újabb szempontok Ecsedi Báthori István meditációinak értelmezéséhez
12.9
Hitvita és fabula
1609: Megjelenik az Öt szép levél
16.3
Philologia sacra a magyar protestantizmusban: kapcsolódások és elkülönülések