Keresési eredmények

Középkor
(Szerkeszti: Bartók Zsófia Ágnes.)

Kora újkor
(Szerkeszti: Balázs Mihály.)

3. Intézmény és irodalom a korai humanizmus időszakában

3.1. Jankovits László

Utóélet

4. Sodalitas és mecenatúra között a 15–16. század fordulóján

4.1. Jankovits László, Szörényi László

A megíratlan és a megírt magyar tárgyú eposz
1519: Megjelenik Stephanus Taurinus Stauromachiája

4.2. Kiss Farkas Gábor

Politikai retorika a törökellenes irodalomban
1523: Nagyszombati Márton buzdító verse

5. Függetlenségigény és példázatosság a magyarul író erazmisták munkásságában

5.1. Ács Pál

A magyar irodalmi nyelv két elmélete: az erazmista és a Balassi-követő

5.2. Bartók István

Sylvester János grammatika-meghatározásának jelentősége és forrásai

6. A történetmondás műhelyei a 16. században

6.1. Kulcsár Péter

Humanista történetírás Magyarországon

6.2. Bene Sándor

A jövő története és az olvasók
1653: Zrínyi befejezi a Vitéz hadnagyot

12. Hitvédő és kegyességépítő művek a 17. első felében

12.1. Etlinger Mihály, Szatmári Áron

Unitárius Psalterium-fordítások

13. Udvari kultúra és anyanyelvű költészet a 17. században

13.1. Szörényi László

A szerkesztett verseskötet mint a szerző ifjúkori önarcképe
1651: Adriai tengernek Syrenaia: Groff Zrini Miklós

13.2. Kiss Farkas Gábor

Az imitatio elmélete és gyakorlata a Szigeti veszedelemben
1651: Megjelenik az Adriai tengernek Syrenaia

13.3. Ács Pál

A „helyettes áldozat” allegóriái a Zrínyiász kilencedik énekében
1651: Megjelenik a Szigeti veszedelem

13.4. Bene Sándor

Zrínyi Miklós (1620–1664)
„A világi scéna” – énformálás a nyilvános térben

14. Az önéletíró irodalom változatai

14.1. Ifj. Tóth-Barbalics István

Cum Deo
1719: A fejedelem (valószínűleg) befejezi a Confesssio írását: II. Rákóczi Ferenc Vallomása és Emlékiratai

15. Rimay kesergésétől Rákóczi kesergéséig
A politikai költészet alakzatai a 17. században

15.1. Csörsz Rumen István

A XVI–XVII. századi örökség a XVIII. században

15.2. Balázs Mihály

„Mit búsulsz kenyeres…”

16. A kultúra és az irodalom intézményei a felekezeti korszak utolsó évtizedeiben

16.1. Sárközy Péter

„Et in Arcadia ego” – 1743: Faludi Ferenc felvétele a római Árkádia Akadémiára

Új- és legújabb kor
(Szerkeszti: Margócsy István.)

17. A magyar nyelv nemzete (1770-1820)

17.1. Fórizs Gergely

A képzés eszménye Berzsenyi Verseinek IV. könyvében

17.2. Vaderna Gábor

Bárdköltészet

17.3. Csörsz Rumen István

A „jámbor puttonos”-tól a „mendikás tónus”-ig
Kritikatörténeti reflexiók a 18–19. századi magyar közköltészethez*

18. A nyelvi nemzet államának építése (1820-1870)

18.1. Milbacher Róbert

„A felébredt nemzet ebben az énekben magára lelt”
(A Hymnus „nemzetiesítésének” folyamatáról)

18.2. Gere Zsolt

Nemzettörténet és mitológia határpontjain
1825 Vörösmarty Mihály: Zalán futása

18.3. Vaderna Gábor

A Pyrker-pör értelmezési lehetőségei

18.4. Csörsz Rumen István

A magyar közköltészet történeti poétikai alapjai

18.5. Szilágyi Márton

Üdvtörténeti távlat vagy társadalmi utópia? (Petőfi és a „forradalmi látomásköltészet”)

18.6. Szilágyi Márton

A Toldi sikere, s a trilógiává formálás mint életre szóló program

18.7. Milbacher Róbert

Elhunyt daloknak lelke?
Az 1850-es évek Arany-lírájának néhány vonásáról

18.8. Szilágyi Márton

Arany János lírája az 1850-es években

18.9. Milbacher Róbert

Lantos eposz vagy drámai dal?
Az Arany-ballada olvasásának szokásrendjéről