Könyvek

Címlap

Tartalomjegyzék

Előszó

Középkor
(Szerkeszti: Bartók Zsófia Ágnes.)

1. A magyarországi írásbeliség kezdetei

2. Az olvasóközönség megjelenése

Kora újkor
(Szerkeszti: Balázs Mihály.)

3. Intézmény és irodalom a korai humanizmus időszakában

4. Sodalitas és mecenatúra között a 15–16. század fordulóján

5. Függetlenségigény és példázatosság a magyarul író erazmisták munkásságában

6. A történetmondás műhelyei a 16. században

7. Folytonosság és/vagy megszakítottság?
(A humanizmus és/vagy a reformáció jegyében)

8. Felekezetépítés és irodalom a 16. század második felében

9. Nyomdászok és olvasmányok
A népszerű irodalom intézményei és önszerveződései

10. Mendikálók, hegedősök, szegénylegények
Az európai vágánsköltészet hazai változatairól

11. Költői életművek a 16. században és a 17. század elején

12. Hitvédő és kegyességépítő művek a 17. első felében

13. Udvari kultúra és anyanyelvű költészet a 17. században

14. Az önéletíró irodalom változatai

15. Rimay kesergésétől Rákóczi kesergéséig
A politikai költészet alakzatai a 17. században

16. A kultúra és az irodalom intézményei a felekezeti korszak utolsó évtizedeiben

Új- és legújabb kor
(Szerkeszti: Margócsy István.)

17. A magyar nyelv nemzete (1770-1820)

18. A nyelvi nemzet államának építése (1820-1870)

19. Az irodalmi kánont alkotó állam (1870-1900)

Keresési eredmények

Középkor
(Szerkeszti: Bartók Zsófia Ágnes.)

2. Az olvasóközönség megjelenése

2.1. Sarbak Gábor

A pálos rendtörténet

Kora újkor
(Szerkeszti: Balázs Mihály.)

3. Intézmény és irodalom a korai humanizmus időszakában

3.1. Jankovits László

16. A kultúra és az irodalom intézményei a felekezeti korszak utolsó évtizedeiben

16.1. Sárközy Péter

„Et in Arcadia ego” – 1743: Faludi Ferenc felvétele a római Árkádia Akadémiára

Új- és legújabb kor
(Szerkeszti: Margócsy István.)

Nincs keresési eredmény ebben a korszakban.

Sárközy Péter fejezete

16.7
„Et in Arcadia ego” – 1743: Faludi Ferenc felvétele a római Árkádia Akadémiára