MAS.

Deo, vitae mortiſque arbitro; Ex Oda. Quem tu ſumme DEVS semel Placatus, patrio lumine reſpicis, &c.

1 OSzent Iſten,
2 kit kedvedben,
3 mint kegyes kebledben,
4 egyſzer már bé-vöttél,
5 Annak ßi-ve
6 bátor, kedve
7 vig, mert nincs félelme,
8 rakva igaz hittel,
9 ördög, ellenség,
10 ſok bu, ſzegénység,
11 nemárthat, mert tellyes reménséggel.

12 Mint nagy ſzál kö,
13 ugy meg-áll ö,
14 kárán nem törödö,
15 mindent könnyen ſzenved,
16 E’ világot
17 teſti ſok jot
18 gyülöl mint nagy gondot,
19 s’ azokban nem eped,
20 De meny-orſzágra,
21 mint föb javára
22 hal, véß, s’ arra minden kedve gerjed.

23 Ha vétni mér,
24 mindgyárt meg-tér,
25 s’ ha a’ bün hozzá fér,
26 nem eſik kétségben,
27 Iſten lelke
28 mert vezére,
29 viſeltetik teſte,
30 Angyalok kezében,
31 Ojják lábait
32 mint ſze-mek fényét,
33 hogy valamint ne üſſe a’ köben.

34 Oh ſzent Iſten
35 mind éltünk-ben,
36 s’ mind holtunk idején
37 egye-dül reményünk,
38 Te vagy éltünk,
39 benned halunk,
40 rajtad áll miné-künk
41 mikor léſzen végünk,
42 Te-ſtünk romolván
43 ſzent orſzágod-ban
44 általad léſzen gyönyörü él-tünk.

45 Hogy tégedet
46 élö Iſtent
47 ſzi-vünk kedve ſzerént
48 ſzolgállyon, s’ tiſztellyen,
49 jó egéſség,
50 ſzent bé-keſség,
51 és kedves kegyeſség
52 ſzál-lyon mi közinkben,
53 Véletlen ha-lál,
54 ki reánk ört áll,
55 ne fojcson-meg hirtelen éltünkben.