Tanulmányok és cikkek, 1930–1937

 

 

 

Nyitólap

Költemények

Névjegy

Szerzői jogi nyilatkozat

Köszönetnyilvánítás

Magyarázatok

Módszer

Szövegjavítások

Utószó

Elavult kiadások

Egyéb szépirodalmi művek

 

 

 

Tanulmányok és cikkek, 1923–1930

 

 

 

 

Tanulmányok és cikkek, 1930–1937

 

 

 

 

 

 

 

«««     [Emberi eszmélet és társadalmi haladás]     »»»

[89] [Az emberek, amikor…]

♦♦♦

Az emberek, amikor elhelyezkednek a társadalom kereteiben, akaratuktól[1] független társadalmi viszonyokba, az u.n. termelési viszonyokba lépnek. Ez az elhelyezkedés nem szükségszerüen tudatos,[2] sőt eleinte nem is lehet tudatossá. Ezeknek az akaratuktól függetlenül adott termelési viszonyokba lépő embereknek azonban tudatos énjüket is bele kell illeszteniök a társadalomba, vagyis tudatukat, tudatos énjüket csakis az adott társadalmi tudatba

A közlés alapja:

Gépirat, 1 f.

PIM Kézirattár, JA 1087/7.

1. réteg: írógép; 2. réteg: kézírás.

Aláíratlan.

[90] Emberi eszmélet és társadalmi haladás.

♦♦♦

A szocialista gondolkodás fölfedte, hogy a társadalom[3] történelmi változásaira[4] a[5] termelésben találunk értelmes magyarázatot. Ezek a változások azért[6] szükségesek, mert megkivánja őket a termelésben tárgyiasult emberi logika. De nemcsak a történelmi változások szükségét hozza létre a termelés. Jelentkezési formájában minden emberi szükséglet a termelés szülötte. A gyomor kivánsága éppugy, mint a lélek óhaja. Vannak[7] népek, melyek főtáplálékát zsiros kukacok teszik. A szigorúan[8] kémiai-fizikai értelemben vett emberi szervezetnek nem is málnaszörpre, vagy bécsiszeletre van szüksége, hogy megujuljon, hanem kémiai[9] képletben kifejezett anyagok fizikailag meghatározott mennyiségére. Mégis azt látjuk, hogy a mi társadalmunkban inkább föllázadnak a társadalmi rend ellen, vagy öngyilkossá lesznek emberek, semhogy bogarakkal táplálkozzanak.[10] Ugyanígy vagyunk ruházkodásunkkal, lakásunkkal és általában életünk minden látható megnyilatkozásával. Mert a mi szükségleteink a[11] mieink, nem pedig az elvont, kedélytelen emberi[12] test, „emberi szervezet” szükségletei és éppen[13] azon a határon túl emberiek, ahol már nem nyerhetnek[14] pusztán fizikai-kémiai képletekben kifejezést. Való, hogy testi gépezetünk csakis kémiai-fizikai[15] anyagokat igényel, de az is való, hogy ezeket az anyagokat csakis olyan formában

♦♦♦

vehetjük magunkhoz, amilyen formában tudatunk megkivánja, amilyen kivánság formájában ez[16] a tisztára fizikai-kémiai szükséglet tudomásunkra jut. Libamáj és giliszta[17] között nem a gyomorsav, hanem társadalmi létünktől alakított tudatunk dönt.

Marx,[18] az árútestről szólván, azt irja, nem lényeges, hogy vajjon valóságos, vagy képzelt szükségletet elégít-e ki a termék, az[19] a fő, hogy szükséglet kielégitésére szolgál – használati[20] értékkel rendelkezik. „Valóságos”[21], [22] és „képzelt” szükségletek között nem is igen tudunk különbséget tenni. Milyen[23] szükséglet pl. a tiszta gallér meg a nyakkendő? Nyáron a cipő? Elgondolható-e, hogy nagy melegben egy szál ingben járjon hivatalába a kettős könyvelő? Tehát nem valóságos-e a[24] társadalmi formák szerint való öltözködésnek testi szempontból indokolatlan, azaz „képzelt”[25] szükséglete? És nem képzelt[26] szükséglet-e az igazgyöngy viselése? Nem kell-e[27] mégis valóságosnak elfogadnunk legalább is egy bizonyos társadalmi körre nézve, ha a nők nemi versengésére gondolunk? Nem képzelt szükséglet-e a százmilliós vagyonok[28] gyarapitása ujabb milliókkal és nem valóságos-e ez a szükséglet, ha a tőkés verseny tőkehalmozási törvényét tartjuk[29] szem előtt? Hiszen a tőkés,[30] ha nem halmoz, tönkremegy és végül a proletárok[31] sorába kerülhet. Márpedig ugyanoly emberi okok miatt nem akar a tőkés proletár[32] lenni, amily emberi okok miatt a proletárok a tőkés társadalmi rendet átalakítani akarják. „Képzelt” és „valóságos” szükségletek tehát nem választhatóak el egymástól, ha csak el nem vonatkoztatunk az emberi élet lényegétől, a társadalmi léttől, a tudattól. Nem szabad persze megfeledkeznünk arról, hogy[33]

♦♦♦

ezeket a szükségleteket, akár „valóságosak”, akár „képzeltek”, csakis az anyagi termelés tárgyaival elégítheti ki az ember. Az igazgyöngy termelése[34] anyagi munkát kiván. S mi több, ha kevés[35] munkába kerülne termelése, nem is elégitené ki azt a pusztán társadalmi eredetü „képzelt” szükségletet, amelynek megszüntetéseül és fölkeltéseül ma szolgál. Ha csereértéke annyira csökkenne, hogy végül egybeesne mondjuk a hamis gyöngyök csereértékével, akkor mai használati értéke is elveszne. Mert használati értékét nem annyira az[36] adja, hogy csillog, mint inkább az,[37] hogy rengeteg[38] pénzbe kerül. Igy amint az előbb azt láttuk, hogy a társadalmi[39] eredetü tudat dönti el a kémiai követelményen belül, hogy[40] az ember kukaccal vagy mivel csilapitja gyomorsavtól[41] támasztott éhségét, úgy a tisztára társadalmi eredetü csereérték határozza meg az áru használati értékét az árutest tulajdonságain belül. Ha[42] olcsóbbá válik a búza, mint a fa, fűtenek vele. Felsőbb köreink, ha vendéget látnak, csupa olyan étellel szolgálnak, ami jó és drága – was gut und teuer – mondja a német, vagyis ez ételeknek használati értéke egyaránt fakad árukból és érzéki tulajdonságaikból. Van is egy áru, amelynek használati értékét éppen a csereértéke határozza meg – ez a forgalomban lévő pénz.[43]

„Képzelt”[44] szükségletek kielégitésére szolgáló termelési ágak a művészet, az irodalom, a vallások stb. Mindez azt jelenti,[45]hogy minden kémiai és fizikai szervi müködésünk[46] lebonyolitásához bizonyos meghatározott képzetekre, gondolatokra[47] van szükségünk. E képzetekről[48]

♦♦♦

pedig, ha összevetjük őket a gondolkodó alany érzéki létével, az derül ki, hogy[49] értelmessé csak az a társadalmi rendi termelés teszi őket, amely a gondolkodó alany emberi létének alapjául szolgál, s hogy az őket gondoló ember puszta érzéki[50] létének szempontjából egyenesen értelmetlennek[51] tünnek föl. Mert – ismétlem – az érzéki[52] lét szempontjából semmi értelme annak, hogy valaki, aki éhezik, elepedjék egy darab avas szalonna utáni vágyakozásban, ahelyett, hogy bogarakat enne. A körülzárt Párizsban annakidején patkányokat ettek az emberek. Ma az éhezők nem igen fanyalodnak patkányhúsra. A különbség pedig nyilván nem a gyomrokban van, hanem abban, hogy a „patkányhús-evés” képzetét akkor elfogadta Párizs társadalma, míg ma a mi társadalmunk visszautasitja ezt[53] a gondolatot.

Marx azt irja, hogy az emberek életük termelésében akaratuktól nem függő viszonyokba, az u. n. termelési viszonyokba lépnek. A mi szempontunkból azt jelenti ez, hogy a világra születő gyermek olyan emberek közé születik, akik az ő akaratától függetlenül meghatározott tudatuak és ezért az[54] együttéléshez szükséges tudatát neki ezekből[55] a tudatokból kell meritenie, ugyhogy éppen ezeknek a tudatoknak együttes hatása válik akarati megnyilatkozásainak meghatározójává. Ezért az egyes ember tudatának változása és fejlődése[56] lényegében az egész emberi társadalomnak az egyes emberben való[57] fejlődésével azonos. Akinek a[58] tudata „egyénileg” megváltozott, az „társadalmilag” is e változott tudatához képest cselekszik.

A közlés alapja:

Kézirat, 4 f.

PIM Kézirattár, JA 1087/8, idegen kéz tételszámozásában: 33.

Aláíratlan.

 

 

      

 



[1] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]1 nemcsak [végül: főszöveg]1

[2] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]1 e [végül: főszöveg]1

[3] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:] hogy az anyagi termelésben találunk értelmes magyarázatot [végül: főszöveg]

[4] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] magyarazat [végül: főszöveg]

[5] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] er [végül: főszöveg]

[6] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] éppen [végül: főszöveg]

[7] [Utólagos cserék] [Előbb:] gyomor szükségletei éppugy, mint a kedély, a lélek óhajai. Vannak [majd:] gyomor kivánságai éppugy, mint a kedély, a lélek óhajai. Vannak [végül: főszöveg]

[8] [Utólagos csere] [Előbb:] kukacok teszik, hiszen a szigorúan [végül: főszöveg]

[9] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] csak [végül: főszöveg]

[10] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] táplálkozn [végül: főszöveg]

[11] [Utólagos cserék] [Előbb:] megnyilatkozásával. Egy középkori főúr, a testi kényelmet tekintve, bizonyára szivesen cserélne azzal a kispolgári kortársunkkal, akinek csakis panaszra nyílik a szája, a mi szükségleteink azonban a [majd:] megnyilatkozásával. A mi szükségleteink azonban a [végül:] megnyilatkozásával. Mert A mi szükségleteink azonban a [javításunk:] megnyilatkozásával. Mert a mi szükségleteink a

[12] [Utólagos csere] [Előbb:] elvont, kedélytelen, lélektelen, emberi [végül:] elvont, kedélytelen, emberi [javításunk:] elvont, kedélytelen emberi

[13] [Utólagos csere] [Előbb:] emberi testéi, „emberi szervezetéi” és szükségleteink éppen [végül: főszöveg]

[14] [Utólagos csere] [Előbb:] már nyerhetnek [végül: főszöveg]

[15] [Utólagos csere] [Előbb:] gépezetünk kémiai-fizikai [végül: főszöveg]

[16] [Utólagos csere] [Előbb:] amilyen formában ez [végül: főszöveg]

[17] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] k [végül: főszöveg]

[18] [Utólagos cserék] [Előbb:] dönt. Hiába táplálunk valakit olyan anyagokkal, amelyektől tudata szerint undorodik; ahelyett hogy hízna, elpusztul. [új sorban:] Marx, [majd:] dönt. És hiába táplálunk egy lényt olyan anyagokkal, amelyektől tudata szerint undorodik; ahelyett hogy hízna, elpusztul. [új sorban:] Marx, [végül: főszöveg]

[19] [Utólagos csere] [Előbb:] elégít-e ki, az [végül: főszöveg]

[20] [Utólagos cserék] [Előbb:] kielégitésére szolgál, vagyis hogy használati [majd:] kielégitésére szolgál; vagyis hogy használati [végül: főszöveg]

[21] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:] használati értéke van. [végül: főszöveg]

[22] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] A [végül: főszöveg]

[23] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] V [végül: főszöveg]

[24] [Utólagos csere] [Előbb:] könyvelő? Nem valóságos-e tehát a [végül:] könyvelő? Tehát Nem valóságos-e a [javításunk:] könyvelő? Tehát nem valóságos-e a

[25] [Utólagos csere] [Előbb:] indokolatlan, tehát „képzelt” [végül: főszöveg]

[26] [Utólagos csere] [Előbb:] szükséglete? Nem képzelt [végül:] szükséglete? És Nem képzelt [javításunk:] szükséglete? És nem képzelt

[27] [Utólagos csere] [Előbb:] viselése? És nem kell-e [végül: főszöveg]

[28] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] vagyonokna [végül: főszöveg]

[29] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:] tőkehalmozási törvényére gondolunk? [végül: főszöveg]

[30] [Utólagos csere] [Előbb:] előtt? A tőkés, [végül:] előtt? Hiszen A tőkés, [javításunk:] előtt? Hiszen a tőkés,

[31] [Utólagos csere] [Előbb:] végül proletárok [végül: főszöveg]

[32] [Utólagos cserék] [Előbb:] kerülhet. És a tőkés ember ugyanoly okok miatt nem akar proletár [majd:] kerülhet. Márpedig a tőkés ember ugyanoly okok miatt nem akar proletár [végül: főszöveg]

[33] [Utólagos cserék] [Előbb:] tudattól. Igen fontos azonban az, hogy [majd:] tudattól. Igen fontos itt azonban az hogy [végül:] tudattól. Nem szabad persze megfeledkeznunk arról, hogy [javításunk:] tudattól. Nem szabad persze megfeledkeznünk arról, hogy

[34] [Többszavas azonnali cserék] [Előbb:] Az igazgyöngy, jóllehet „képzelt szu [majd:] Az igazgyöngy termelésé [végül: főszöveg]

[35] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] kevesebb [végül: főszöveg]

[36] [Utólagos csere] [Előbb:] nem az [végül: főszöveg]

[37] [Utólagos csere] [Előbb:] csillog, hanem az, [végül:] csillog, mint inakabb az, [javításunk:] csillog, mint inkább az,

[38] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] csillog [végül: főszöveg]

[39] [Utólagos csere] [Előbb:] hogy társadalmi [végül: főszöveg]

[40] [Utólagos csere] [Előbb:] dönti el, hogy [végül: főszöveg]

[41] [Utólagos csere] [Előbb:] hogy mivel csilapitjuk gyomorsavtól [végül: főszöveg]

[42] [Utólagos csere] [Előbb:] értékét az anyagi termelés követelményein belül. Ha [végül: főszöveg]

[43] [Utólagos csere] [Előbb:] használati értéke éppen a csereértéke – ez a pénz. [végül: főszöveg]

[44] [Bonyolult csere] [Előbb:] pénz. De hiszen mindenki tudja, hogy egy árutest fölhasználásában az a szempontunk is irányadó, hogy mennyibe került. [új sorban:] Képzelt szükségleteink tehát – ha ugyan [majd:] pénz. De hiszen mindenki tudja, hogy egy árutest fölhasználásában az a szempontunk is irányadó, hogy mennyibe kerül. [új sorban:] Képzelt szükségleteink tehát még in [végül: főszöveg]

[45] [Utólagos csere] [Előbb:] stb. Azt jelenti, [végül: főszöveg]

[46] [Utólagos csere] [Előbb:] fizikai müködésünk [végül: főszöveg]

[47] [Utólagos csere] [Előbb:] meghatározott képzetekre és gondolatokra [végül: főszöveg]

[48] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] képzeteket [végül: főszöveg]

[49] [Utólagos csere] [Előbb:] képzetekről pedig az derül ki, ha összevetjük őket a gondolkodó alany érzéki létével, hogy [végül: főszöveg]

[50] [Utólagos csere] [Előbb:] ember érzéki [végül: főszöveg]

[51] [Utólagos csere] [Előbb:] szempontjából értelmetlennek [végül: főszöveg]

[52] [Egyszavas azonnali cserék] [Előbb:] érzel [majd:] érzései [végül: főszöveg]

[53] [Utólagos csere] [Előbb:] ma visszautasitják ezt [végül: főszöveg]

[54] [Utólagos csere] [Előbb:] tudatuak az [végül: főszöveg]

[55] [Utólagos csere] [Előbb:] neki is ezekből [végül: főszöveg]

[56] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] fejlődése, [végül: főszöveg]

[57] [A forrásban:] egyes emberberben való

[58] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:] azonos. Hiszen akinek az [végül: főszöveg]