Tanulmányok és cikkek,
1930–1937
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
Az emberek, amikor
elhelyezkednek a társadalom kereteiben, akaratuktól[1]
független társadalmi viszonyokba, az u.n. termelési viszonyokba lépnek. Ez az
elhelyezkedés nem szükségszerüen tudatos,[2]
sőt eleinte nem is lehet tudatossá. Ezeknek az akaratuktól függetlenül adott
termelési viszonyokba lépő embereknek azonban tudatos énjüket is bele kell
illeszteniök a társadalomba, vagyis tudatukat, tudatos énjüket csakis az adott
társadalmi tudatba
A közlés alapja:
Gépirat,
1 f.
PIM
Kézirattár, JA 1087/7.
1.
réteg: írógép; 2. réteg: kézírás.
Aláíratlan.
[90] Emberi
eszmélet és társadalmi haladás.
A szocialista
gondolkodás fölfedte, hogy a társadalom[3]
történelmi változásaira[4]
a[5]
termelésben találunk értelmes magyarázatot. Ezek a változások azért[6]
szükségesek, mert megkivánja őket a termelésben tárgyiasult emberi logika. De
nemcsak a történelmi változások szükségét hozza létre a termelés. Jelentkezési
formájában minden emberi szükséglet a termelés szülötte. A gyomor kivánsága
éppugy, mint a lélek óhaja. Vannak[7]
népek, melyek főtáplálékát zsiros kukacok teszik. A szigorúan[8]
kémiai-fizikai értelemben vett emberi szervezetnek nem is málnaszörpre, vagy
bécsiszeletre van szüksége, hogy megujuljon, hanem kémiai[9]
képletben kifejezett anyagok fizikailag meghatározott mennyiségére. Mégis azt
látjuk, hogy a mi társadalmunkban inkább föllázadnak a társadalmi rend ellen,
vagy öngyilkossá lesznek emberek, semhogy bogarakkal táplálkozzanak.[10]
Ugyanígy vagyunk ruházkodásunkkal, lakásunkkal és általában életünk minden
látható megnyilatkozásával. Mert a mi szükségleteink a[11]
mieink, nem pedig az elvont, kedélytelen emberi[12]
test, „emberi szervezet” szükségletei és éppen[13]
azon a határon túl emberiek, ahol már nem nyerhetnek[14]
pusztán fizikai-kémiai képletekben kifejezést. Való, hogy testi gépezetünk
csakis kémiai-fizikai[15]
anyagokat igényel, de az is való, hogy ezeket az anyagokat csakis olyan
formában
vehetjük
magunkhoz, amilyen formában tudatunk megkivánja, amilyen kivánság formájában ez[16]
a tisztára fizikai-kémiai szükséglet tudomásunkra jut. Libamáj és giliszta[17]
között nem a gyomorsav, hanem társadalmi létünktől alakított tudatunk dönt.
Marx,[18]
az árútestről szólván, azt irja, nem lényeges, hogy vajjon valóságos, vagy
képzelt szükségletet elégít-e ki a termék, az[19]
a fő, hogy szükséglet kielégitésére szolgál – használati[20]
értékkel rendelkezik. „Valóságos”[21],
[22]
és „képzelt” szükségletek között nem is igen tudunk különbséget tenni. Milyen[23]
szükséglet pl. a tiszta gallér meg a nyakkendő? Nyáron a cipő? Elgondolható-e,
hogy nagy melegben egy szál ingben járjon hivatalába a kettős könyvelő? Tehát
nem valóságos-e a[24]
társadalmi formák szerint való öltözködésnek testi szempontból indokolatlan,
azaz „képzelt”[25]
szükséglete? És nem képzelt[26]
szükséglet-e az igazgyöngy viselése? Nem kell-e[27]
mégis valóságosnak elfogadnunk legalább is egy bizonyos társadalmi körre nézve,
ha a nők nemi versengésére gondolunk? Nem képzelt szükséglet-e a százmilliós
vagyonok[28]
gyarapitása ujabb milliókkal és nem valóságos-e ez a szükséglet, ha a tőkés
verseny tőkehalmozási törvényét tartjuk[29]
szem előtt? Hiszen a tőkés,[30]
ha nem halmoz, tönkremegy és végül a proletárok[31]
sorába kerülhet. Márpedig ugyanoly emberi okok miatt nem akar a tőkés proletár[32]
lenni, amily emberi okok miatt a proletárok a tőkés társadalmi rendet
átalakítani akarják. „Képzelt” és „valóságos” szükségletek tehát nem
választhatóak el egymástól, ha csak el nem vonatkoztatunk az emberi élet
lényegétől, a társadalmi léttől, a tudattól. Nem szabad persze megfeledkeznünk
arról, hogy[33]
ezeket
a szükségleteket, akár „valóságosak”, akár „képzeltek”, csakis az anyagi
termelés tárgyaival elégítheti ki az ember. Az igazgyöngy termelése[34]
anyagi munkát kiván. S mi több, ha kevés[35]
munkába kerülne termelése, nem is elégitené ki azt a pusztán társadalmi eredetü
„képzelt” szükségletet, amelynek megszüntetéseül és fölkeltéseül ma szolgál. Ha
csereértéke annyira csökkenne, hogy végül egybeesne mondjuk a hamis gyöngyök
csereértékével, akkor mai használati értéke is elveszne. Mert használati
értékét nem annyira az[36]
adja, hogy csillog, mint inkább az,[37]
hogy rengeteg[38]
pénzbe kerül. Igy amint az előbb azt láttuk, hogy a társadalmi[39]
eredetü tudat dönti el a kémiai követelményen belül, hogy[40]
az ember kukaccal vagy mivel csilapitja gyomorsavtól[41]
támasztott éhségét, úgy a tisztára
társadalmi eredetü csereérték határozza meg az áru használati értékét az
árutest tulajdonságain belül. Ha[42]
olcsóbbá válik a búza, mint a fa, fűtenek vele. Felsőbb köreink, ha vendéget
látnak, csupa olyan étellel szolgálnak, ami jó és drága – was gut und teuer – mondja
a német, vagyis ez ételeknek használati értéke egyaránt fakad árukból és érzéki tulajdonságaikból. Van is egy
áru, amelynek használati értékét éppen a csereértéke határozza meg – ez a
forgalomban lévő pénz.[43]
„Képzelt”[44]
szükségletek kielégitésére szolgáló termelési ágak a művészet, az irodalom, a
vallások stb. Mindez azt jelenti,[45]hogy
minden kémiai és fizikai szervi müködésünk[46]
lebonyolitásához bizonyos meghatározott képzetekre, gondolatokra[47]
van szükségünk. E képzetekről[48]
pedig,
ha összevetjük őket a gondolkodó alany érzéki létével, az derül ki, hogy[49]
értelmessé csak az a társadalmi rendi termelés teszi őket, amely a gondolkodó
alany emberi létének alapjául szolgál, s hogy az őket gondoló ember puszta
érzéki[50]
létének szempontjából egyenesen értelmetlennek[51]
tünnek föl. Mert – ismétlem – az érzéki[52]
lét szempontjából semmi értelme annak, hogy valaki, aki éhezik, elepedjék egy
darab avas szalonna utáni vágyakozásban, ahelyett, hogy bogarakat enne. A körülzárt
Párizsban annakidején patkányokat ettek az emberek. Ma az éhezők nem igen
fanyalodnak patkányhúsra. A különbség pedig nyilván nem a gyomrokban van, hanem
abban, hogy a „patkányhús-evés” képzetét akkor elfogadta Párizs társadalma, míg
ma a mi társadalmunk visszautasitja ezt[53]
a gondolatot.
Marx azt irja, hogy az emberek életük termelésében
akaratuktól nem függő viszonyokba, az u. n. termelési viszonyokba lépnek. A mi
szempontunkból azt jelenti ez, hogy a világra születő gyermek olyan emberek
közé születik, akik az ő akaratától függetlenül meghatározott tudatuak és ezért
az[54]
együttéléshez szükséges tudatát neki ezekből[55]
a tudatokból kell meritenie, ugyhogy éppen ezeknek a tudatoknak együttes hatása
válik akarati megnyilatkozásainak meghatározójává. Ezért az egyes ember
tudatának változása és fejlődése[56]
lényegében az egész emberi társadalomnak az egyes emberben való[57]
fejlődésével azonos. Akinek a[58]
tudata „egyénileg” megváltozott, az „társadalmilag” is e változott tudatához
képest cselekszik.
A közlés alapja:
Kézirat,
4 f.
PIM
Kézirattár, JA 1087/8, idegen kéz tételszámozásában: 33.
Aláíratlan.
[1] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]1
nemcsak [végül: főszöveg]1
[2] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]1 e
[végül: főszöveg]1
[3] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:] hogy az anyagi
termelésben találunk értelmes magyarázatot [végül: főszöveg]
[4] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] magyarazat
[végül: főszöveg]
[5] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] er [végül:
főszöveg]
[6] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] éppen [végül:
főszöveg]
[7] [Utólagos cserék] [Előbb:] gyomor szükségletei
éppugy, mint a kedély, a lélek óhajai. Vannak [majd:] gyomor kivánságai éppugy,
mint a kedély, a lélek óhajai. Vannak [végül: főszöveg]
[8] [Utólagos csere] [Előbb:] kukacok teszik, – hiszen a szigorúan [végül: főszöveg]
[9] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] csak [végül:
főszöveg]
[10] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] táplálkozn
[végül: főszöveg]
[11] [Utólagos cserék] [Előbb:] megnyilatkozásával. Egy
középkori főúr, a testi kényelmet tekintve, bizonyára szivesen cserélne azzal a
kispolgári kortársunkkal, akinek csakis panaszra nyílik a szája, a mi
szükségleteink azonban a [majd:] megnyilatkozásával. A mi szükségleteink
azonban a [végül:] megnyilatkozásával. Mert A mi szükségleteink azonban a
[javításunk:] megnyilatkozásával. Mert a mi szükségleteink a
[12] [Utólagos csere] [Előbb:] elvont, kedélytelen,
lélektelen, emberi [végül:] elvont, kedélytelen, emberi [javításunk:] elvont,
kedélytelen emberi
[13] [Utólagos csere] [Előbb:] emberi testéi, „emberi
szervezetéi” és szükségleteink éppen [végül: főszöveg]
[14] [Utólagos csere] [Előbb:] már nyerhetnek [végül:
főszöveg]
[15] [Utólagos csere] [Előbb:] gépezetünk kémiai-fizikai [végül:
főszöveg]
[16] [Utólagos csere] [Előbb:] amilyen formában ez [végül:
főszöveg]
[17] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] k [végül:
főszöveg]
[18] [Utólagos cserék] [Előbb:] dönt. Hiába táplálunk
valakit olyan anyagokkal, amelyektől tudata szerint undorodik; ahelyett hogy
hízna, elpusztul. [új sorban:] Marx, [majd:] dönt. És hiába táplálunk egy lényt
olyan anyagokkal, amelyektől tudata szerint undorodik; ahelyett hogy hízna,
elpusztul. [új sorban:] Marx, [végül: főszöveg]
[19] [Utólagos csere] [Előbb:] elégít-e ki, az [végül:
főszöveg]
[20] [Utólagos cserék] [Előbb:] kielégitésére szolgál,
vagyis hogy használati [majd:] kielégitésére szolgál; vagyis hogy használati
[végül: főszöveg]
[21] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:] használati
értéke van. [végül: főszöveg]
[22]
[Egyszavas azonnali csere]
[Előbb:] A [végül: főszöveg]
[23] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] V [végül:
főszöveg]
[24] [Utólagos csere] [Előbb:] könyvelő? Nem valóságos-e
tehát a [végül:] könyvelő? Tehát Nem valóságos-e a [javításunk:] könyvelő? Tehát
nem valóságos-e a
[25] [Utólagos csere] [Előbb:] indokolatlan, tehát
„képzelt” [végül: főszöveg]
[26] [Utólagos csere] [Előbb:] szükséglete? Nem képzelt
[végül:] szükséglete? És Nem képzelt [javításunk:] szükséglete? És nem képzelt
[27] [Utólagos csere] [Előbb:] viselése? És nem kell-e
[végül: főszöveg]
[28] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] vagyonokna
[végül: főszöveg]
[29] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:] tőkehalmozási
törvényére gondolunk? [végül: főszöveg]
[30] [Utólagos csere] [Előbb:] előtt? A tőkés, [végül:]
előtt? Hiszen A tőkés, [javításunk:] előtt? Hiszen a tőkés,
[31] [Utólagos csere] [Előbb:] végül proletárok [végül:
főszöveg]
[32] [Utólagos cserék] [Előbb:] kerülhet. És a tőkés ember
ugyanoly okok miatt nem akar proletár [majd:] kerülhet. Márpedig a tőkés ember
ugyanoly okok miatt nem akar proletár [végül: főszöveg]
[33] [Utólagos cserék] [Előbb:] tudattól. Igen fontos
azonban az, hogy [majd:] tudattól. Igen fontos itt azonban az hogy [végül:]
tudattól. Nem szabad persze megfeledkeznunk arról, hogy [javításunk:] tudattól.
Nem szabad persze megfeledkeznünk arról, hogy
[34] [Többszavas azonnali cserék] [Előbb:] Az igazgyöngy,
jóllehet „képzelt szu [majd:] Az igazgyöngy termelésé [végül: főszöveg]
[35] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] kevesebb [végül:
főszöveg]
[36] [Utólagos csere] [Előbb:] nem az [végül: főszöveg]
[37] [Utólagos csere] [Előbb:] csillog, hanem az, [végül:]
csillog, mint inakabb az, [javításunk:] csillog, mint inkább az,
[38] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] csillog [végül:
főszöveg]
[39] [Utólagos csere] [Előbb:] hogy társadalmi [végül:
főszöveg]
[40] [Utólagos csere] [Előbb:] dönti el, hogy [végül:
főszöveg]
[41] [Utólagos csere] [Előbb:] hogy mivel csilapitjuk
gyomorsavtól [végül: főszöveg]
[42] [Utólagos csere] [Előbb:] értékét az anyagi termelés követelményein belül. Ha [végül:
főszöveg]
[43] [Utólagos csere] [Előbb:] használati értéke éppen a
csereértéke – ez a pénz. [végül: főszöveg]
[44] [Bonyolult csere] [Előbb:] pénz. De hiszen mindenki
tudja, hogy egy árutest fölhasználásában az a szempontunk is irányadó, hogy
mennyibe került. [új sorban:] Képzelt szükségleteink tehát – ha ugyan [majd:]
pénz. De hiszen mindenki tudja, hogy egy árutest fölhasználásában az a
szempontunk is irányadó, hogy mennyibe kerül. [új sorban:] Képzelt
szükségleteink tehát még in [végül: főszöveg]
[45] [Utólagos csere] [Előbb:] stb. Azt jelenti, [végül:
főszöveg]
[46] [Utólagos csere] [Előbb:] fizikai müködésünk [végül:
főszöveg]
[47] [Utólagos csere] [Előbb:] meghatározott képzetekre és
gondolatokra [végül: főszöveg]
[48] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] képzeteket
[végül: főszöveg]
[49] [Utólagos csere] [Előbb:] képzetekről pedig az derül
ki, ha összevetjük őket a gondolkodó alany érzéki létével, hogy [végül:
főszöveg]
[50] [Utólagos csere] [Előbb:] ember érzéki [végül:
főszöveg]
[51] [Utólagos csere] [Előbb:] szempontjából
értelmetlennek [végül: főszöveg]
[52] [Egyszavas azonnali cserék] [Előbb:] érzel [majd:]
érzései [végül: főszöveg]
[53] [Utólagos csere] [Előbb:] ma visszautasitják ezt
[végül: főszöveg]
[54] [Utólagos csere] [Előbb:] tudatuak az [végül:
főszöveg]
[55] [Utólagos csere] [Előbb:] neki is ezekből [végül:
főszöveg]
[56] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] fejlődése,
[végül: főszöveg]
[57] [A forrásban:] egyes emberberben való
[58] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:] azonos. Hiszen
akinek az [végül: főszöveg]