Tanulmányok és cikkek, 1930–1937

 

 

 

Nyitólap

Költemények

Névjegy

Szerzői jogi nyilatkozat

Köszönetnyilvánítás

Magyarázatok

Módszer

Szövegjavítások

Utószó

Elavult kiadások

Egyéb szépirodalmi művek

 

 

 

Tanulmányok és cikkek, 1923–1930

 

 

 

 

Tanulmányok és cikkek, 1930–1937

 

 

 

 

 

 

 

«««     [Bármiféle társadalmi...]     »»»

[73] [Bármiféle társadalmi...] [1]

♦♦♦

1. Bármiféle társadalmi élettevékenységhez[1] szükséges, hogy gazdasági alapja legyen. Valamely társadalomnak egész irodalma a társadalom gazdasági rendjének szellemi függvényeként jelentkezik. A társadalom[2] gazdagságának és gazdálkodási rendjének fejlettségétől függ tehát az irodalom fejlettsége is. Irodalom ebben az esetben egy társadalom irott müalkotásainak[3] összességét jelenti.

2. Valamely társadalom gazdasági rendje azonban feltételez egy megelőző gazdasági rendet, amelynek részben ellentéte, részben folytatása.[4]

A közlés alapja:

Gépirat, 1 f.

PIM Kézirattár, JA 1087/2.

Aláíratlan.

[74] [Bármiféle társadalmi...] [2]

♦♦♦

1.[5] Bármiféle társadalmi élettevékenységhez szükséges, hogy gazdasági alapja[6] legyen.[7], [8] Valamely[9] társadalomnak egész irodalma a társadalom gazdasági rendjének szellemi függvényeként jelentkezik. Irodalom ebben az esetben egy adott társadalom nyelvi müalkotásainak összességét jelenti.[10]

2. Bármiféle társadalmi rendről azonban csak nagy általánosságban beszélhetünk. A valóságban minden társadalmi rendet megelőz egy másik és követ egy másik. A társadalmi rend ellentéte a megelőzőnek, de ellentéte a rákövetkezőnek is. Egyben pedig kapcsolat a megelőző és a rákövetkező között. Egysége a megelőző és a rákövetkező társadalmi rendnek. Ez azt jelenti, hogy minden társadalmi rend magában hordja a megelőzőt elhaló módon és a rákövetkezőt születő módon. Igy a kapitalista társadalmi rendben vannak feudalista és vannak szocialista társadalmi rendi elemek. A[11] szocialista társadalmi rendben vannak kapitalista és vannak kommunista[12] társadalmi rendi[13] elemek.[14] A[15], [16] társadalom tehát folyamat és ez a folyamat ellentétekből tevődik össze. Nem üres folytonosság, hanem szerkezeti változások folytonossága és egyben a folytonosság szerkezeti változása.[17] Mindez áll a társadalmi alaptól függő irodalomra is. Ebben a megközelitésben folyamat az[18] irodalom.[19] Ellentétes törekvések egységesülő folyamata és egyben az egységesült folyamatnak ujabb ellentétes törekvésekre való bomlása. Ez ellentétes törekvések egyike a pusztuló társadalmi rend pusztuló szellemét, felépitményét, másika pedig a keletkező társadalmi rend keletkező szellemét, felépitményét képviseli.

3. Pusztuló és keletkező szellemről, felépitményről szólván észre kell vennünk hogy a pusztulás és a keletkezés is folyamat. Tehát az irodalom nem[20] lezárt, merev ellentétekből áll, hanem[21] ellentétes folyamatokból és folyamatos ellentétekből folyik össze. Azaz olyan folyamatokból alakul (és állandóan csak alakul), amelyek maguk is ellentétek, és olyan ellentétekből, amelyek maguk is folyamatok. Valamely irodalmi kor megértéséhez tehát nem csak azt kell figyelembe vennünk, hogy az egyes korok miben térnek el egymástól, hanem azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az egyes irodalmi korokat, mint egységeket, miféle belső ellentétek jellemeznek. Meg kell értenünk belső „áramlatait” is.[22] De még ez sem elég. Mert ez áramlatok mindegyike külön-külön egység, amelyet szintén belső ellentétek választanak szét és külső ell. tartanak össze. És[23] igy tovább, mignem eljutunk[24] ahhoz az egységhez, amely a mü alkotójának és kiadójának az ellentétét mutatja: A mü alkotójának és a mü kiadójának közvetlen kapcsolata közvetlen gazdasági függés.

♦♦♦

4.[25] A müvek alkotóinak és kiadóinak kapcsolata azonban nemcsak közvetlen, hanem közvetett is, tehát az[26] irók összességének és következésképp az irodalomnak a kiadóktól való[27] függése egyben közvetett. Az[28] irók közvetett függése a[29] vásárló olvasókon át érthető meg elsősorban, vagyis az irók és a kiadók ellentétének egységét a vásárló olvasók képviselik.[30] A vásárló olvasók többsége az uralkodó osztály tagjaiból kerül ki, ha a ponyvairodalmat nem vesszük figyelembe. Az uralkodó irodalom eszerint az uralkodó osztály irodalma.

5. A nyomdák, papirkészletek stb, az uralkodó osztály kezében vannak. A ponyvairodalom puszta léte[31] tehát azt tanusitja, hogy az irodalom az uralkodó osztálytól nemcsak értékalkotó, hanem éppannyira értékromboló irányban is függ. Az irodalom itt bizonyos értékesség és[32] bizonyos értéktelenség egysége.[33] Ez az ellentét olyan minőségü, mondhatnók olyan belső arányu, amilyen minőségü és amilyen belső arányu a társadalmi rend. Tehát ahol az uralkodó osztály a társadalom kisebbsége, ott az értékromboló (értékek létrejöttét megakadályozó) tevékenység nagyobb arányu az értékalkotónál és viszonylagosan teljes. Ahol pedig az uralkodó osztály maga a társadalmi többség, ott az értékalkotó tevékenység az uralkodó, mig az értékromboló teljesen viszonylagos. Hiszen a közvetlen többség közvetlen hatalma csak olyan teljesen viszonylagos értékeknek a kifejlődését akadályozza, amelyek önmagukban is elhaló irodalom elhaló folyamatának a jelei.[34]

6. Az irodalmat azonban nemcsak az olvasók befolyásolják lényegesen, hanem[35] azok is, akik nem olvasnak. Az[36] olvasáshoz pénz kell és szabadidő. Amelyik társadalmi osztálynak, rétegnek nincsen pénze és szabadideje az olvasáshoz, az az irodalom alakitásában oly módon vesz részt, hogy az ő érzelmeinek, törekvéseinek, gondolatainak kifejezési lehetőségei még nem válnak irodalmi szükségletté, – tehát[37] az irodalom mint szükséglet csak olyan érzelmeknek, gondolatoknak, törekvéseknek az összetételeként szerepelhet, amelyek nem az övéi. Igy valamely irodalmi korszak megértéséhöz feltétlenül szükséges megvizsgálni, hogy milyen társadalmi[38] osztályok és rétegek alkotják a nem olvasók táborát. Irodalom ebben az esetben az olvasók és nem[39] olvasók ellentétében való egység. Természetesen e két ellentétes tábornak egységként való összefüggését is folyamatosnak kell elgondolnunk, mert hiszen megfelelő történelmi átalakuláskor a[40] nem olvasók csoportjaiból olvasók lesznek, akik az olvasóvá levés folyamata alatt egyszerre[41] olvasóknak és nem olvasóknak tekinthetők.

7. Polgári gondolkodók azt állitják az irodalomról, hogy tisztára ideális. Ez a tétel hamis. Ideális az irodalom annyiban, hogy emberek[42] elméje számára érték, „szellemi táplálék”, szellemi szükségletet elégit ki. Azonban hogy az egyik ember fejéből a másikba jusson, hogy tehát egyéni lelki aktusból irodalommá lehessen, ahhoz[43] előbb materialissá kell válnia, annak politikai-gazdasági, materiális-fizikai feltételei vannak.[44] A[45] dalt pl. a magam testi szerveivel elénekelhetem, (másoknak

♦♦♦

csak akkor, ha az uralkodó erőszakszervezet meg nem akadályoz benne), – azonban a regényt el sem mondhatom, azt le kell irnom papirra valamilyen anyagi eszközzel. Hogy pedig sok ember elméjébe eljusson a mü, ahhoz nyomda, gépek, gépgyárak, papirgyárak, festékgyárak és az ezek előállitásához kellő termelőeszközök és tudományos eredmények, végső fokon tehát az összes termelő eszközök és a társadalom egész materiális termelő ereje szükségesek. Az[46] irodalom tehát valami ideális és materiális folyamat ellentétében[47] való egység.[48]

8. A regény irodalmi müfaj. Ha tehát regényirodalom[49] (szükségletbe átmenő) lehetőségéhez[50] termelő[51] eszközöknek, az iparnak határozott fejlettségi foka szükséges, akkor be kell látnunk, hogy a regény müfajának keletkezése[52] a társadalmi termelési alap fejlődésében és változásában leli magyarázatát.[53] Ugyanez áll a drámairodalomra is, ha csak nem akarjuk azt állitani, hogy a szinjátszás öröktől fogva való. De vonatkozik ez a versirodalomra is, hiszen az uj müfajok megjelenése a versirodalom kizárólagosságát megszüntette és a versirodalmat, amely azelőtt az irodalom egésze volt, az irodalomnak részévé tette. A müfajok keletkezésének, elhalásának,[54] avagy további fejlődésének a története elválaszthatatlan a termelőeszközök fejlődésének[55] történetétől.

9. Ha belülről vizsgálunk egyes müfajokat, pl. a drámát, vagy a verset, azt[56] látjuk, hogy az egyes müfajoknak is megvan a maguk belső története. A dráma ma más, mint volt a középkorban, avagy a görögség idejében. És más a mai vers,[57] mint volt a középkori és más a középkori, mint amilyen volt az ókori. Mert más a dalolt költemény, más az előadott és más az olvasott. De olvasott és olvasott költemény között is különbséget kell tennünk. Amig csak kevesen tudnak olvasni, addig szükségképpen korlátoltabb az olvasni való, mint amikor többen olvasnak. A kéziratos münek kevesebb kritikát kell kiállania, kevesebb társadalmi követelménynek[58] kell megfelelnie, mint[59] a nyomtatásban elterjedőnek. Tehát a[60] müfajok belső változásai is a társadalmi alap változásaitól függenek.

♦♦♦

10.[61] Tudjuk, hogy az egyes nemzetiségek (nemzetek), éghajlatok, világrészek stb irodalmai hatnak egymásra. E hatásoknak is megvannak a maguk materiális feltételei. Érintkezniök kell valamiképpen az egyes nemzetiségek, éghajlatok, világrészek stb népeinek, iróinak. A szomszédos népek irodalmai mindig is hatottak egymásra. Ez a hatás azonban csak lassan terjed[62] tovább és nagy időbe kerül, amig a nép, aki a hatást kapta, tovább is adhatja. A szállitó eszközök fejlődése teszi[63] lehetővé, hogy nem szomszédos népek irodalma is rövid időn belül hathasson egymásra. A szállitó eszközök fejlettségi fokukhoz mért[64] gyorsasággal megvalósuló állandó kapcsolatokat és hatást teremtenek az összes népek és irodalmaik között. Igy függ a szállitóeszközöktől, a szállitóeszközök fejlődésének feltételeitől a világirodalom kialakulása,[65] és a szállitóeszközök sebességének gyorsulásától,[66] fejlődésétől a világirodalmi kölcsönhatások sebességének gyorsulása és következéskép a világirodalom fejlődése. Ma, a kapitalista imperializmus[67] korában, amikor az egész földkerekséget átfogja az eddig ismert leggyorsabb szállitóeszközök szövedéke,[68] amikor az egész földkerekség imperialista ellentétek egyetlen lánca, a magyar irodalom éppugy hordja néger versek, ujorosz regények és francia szindarabok stb hatását.[69]

11. Az irodalom nemcsak alapját leli a termelésben, hanem vissza is hat a termelésre. (V.ö. 4.5.6.). Az uralkodó osztály irodalma „nemes konzervativizmussal” elleneszegül az érzelmek, erkölcsök, emberi magatartások, gondolatok stb átértékelésének, tehát az elnyomott osztályok öntudatosodásának. Minthogy pedig az elnyomott osztályok öntudatosodása vagyis az élcsapat létrejötte szükséges[70] ahhoz, hogy a termelés irányitását a kezükbe vehessék és oly módon fejleszthessék, hogy szükségleteik, a többség szükségletei, kielégitést nyerjenek, az uralkodó osztály[71] irodalma a termelés fejlődésének akadályozója. Vele szemben a kizsákmányoltak irodalma a kizsákmányoltak öntudatosodását sietteti, az élcsapathoz való kapcsolatát erősbiti és[72] ezzel együtt a termelés fejlődését[73] szolgálja. Az irodalmon belül tehát éppugy mint a társadalomban,[74] osztályharc folyik, amely nemcsak ideális, hanem materiális is, mert nemcsak osztályizlést és ideologiai szükségletet elégit[75] ki, hanem ugyanakkor a termelésre vonatkozóan osztályhatalmi célokat szolgál.

12. Az irodalom ugyis mint müvek összessége, ugyis mint müvek egymásutániságából[76] alkotódó folyamat, az egyes irodalmi alkotásokra utal vissza. Az irodalmat mindenképpen egyes müvek teszik.[77] Fölvetődik tehát a kérdés, hogy egyáltalában mit nevezhetünk irodalmi alkotásnak? Miért nem mondjuk müalkotásnak a Halotti Beszédet szemben Balassa Bálint valamelyik költeményével? Miért mondhatjuk egy ma irt versről mindannyian azt, hogy jó és egy másikról mindannyian azt, hogy rossz, hogy nem vers? Ha pedig megoszlanak a vélemények, akkor mi a tárgyi igazság?

 

Melléklet: a hosszabb kihúzott rész

 

10. Az irodalom azonban nemcsak alapját leli a termelésben, hanem vissza is hat a termelésre. (V.ö. 4.5.6.). Az uralkodó osztály irodalma „nemes konzervativizmussal” ellene szegül az érzelmek, erkölcsök, gondolatok átértékelésének, tehát az elnyomott osztályok öntudatosodásának. Minthogy pedig az elnyomott osztályok öntudatosodása szükséges ahhoz, hogy a termelés irányitását a kezükbe vehessék, és oly módon fejlesszék, hogy[78] szükségleteik, a többség[79] szükségletei, kielégitést nyerjenek, az uralkodó osztály irodalma a termelés fejlődésének akadályozója. Vele szemben a kizsákmányoltak keletkező irodalma a kizsákmányoltak öntudatosodását és ezzel együtt közvetetten a termelés fejlődését szolgálják. Tehát az irodalmon belül is osztályharc folyik, amely nemcsak ideális, hanem materiális is, mert nemcsak osztályizlést elégit ki, hanem ugyanakkor a termelésre vonatkozóan osztályhatalmi célokat szolgál.

A közlés alapja:

Gépirat, 4 f.

PIM Kézirattár, JA 1087/3, idegen kéz tételszámozásában: 11.

Nem tudtunk rétegeket felállítani. A 3. lapon szereplő 10. vázlatpont szövegébe a költő kézzel belejavított, majd az egész bekezdést szintén kézzel áthúzta. Végül írógéppel új 10. pontot írt, és az áthúzott bekezdés szövege a 11. pontba került át kisebb módosításokkal. Az íróeszközök ismétlés nélküli sora tehát nem állítható fel.

Aláírás: József Attila.

 

 

      

 



[1] [Utólagos csere] [Előbb:] Bármiféle élettevékenységhez [végül: főszöveg]

[2] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] társadalmi [végül: főszöveg]

[3] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] müalkotásának [végül: főszöveg]

[4] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] folytatása, [végül: főszöveg]

[5] [A kijelölés kezdete]

[6] [Kétszeresen kijelölt szó]

[7] [A kijelölés vége]

[8] [A mondat felett a szerző kézírásával:] Minden társadalmi élettevékenység kapcsolatos

[9] [Utólagos cserék] [Előbb:] hogy gazdasági alapja legyen. Valamely [majd:] hogy gazdaságilag meg legyen alapozva. Valamely [végül: főszöveg]

[10] [Utólagos cserék] [Előbb:] társadalom adott müalkotásainak összességét jelenti. [majd:] társadalom adott irott müalkotásainak összességét jelenti. [végül: főszöveg]

[11] [A kijelölés kezdete]

[12] [Utólagos csere] [Előbb:] és kommunista [végül: főszöveg]

[13] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] rendü [végül: főszöveg]

[14] [A kijelölés vége]

[15] [A kijelölés kezdete]

[16] [A kétszeres kijelölés kezdete]

[17] [A kétszeres kijelölés vége]

[18] [Utólagos csere] [Előbb:] megközelitésben tehát folyamat az [végül: főszöveg]

[19] [A kijelölés vége]

[20] [Utólagos csere] [Előbb:] az irodalmi folyamat nem [végül: főszöveg]

[21] [Utólagos csere] [Előbb:] merev ellentétekből, hanem [végül: főszöveg]

[22] [Utólagos csere] [Előbb:] belső áramlatait is. [végül: főszöveg]

[23] [Utólagos cserék] [Előbb:] egység, amely szintén ellentétekre bomlik. És [majd:] egység, amely szintén belső ellentétekre bomlik. És [végül:] egység, amelyet szintén belső ellentétek választanak szét és külső ell. tartanak össze. ellentétekre bomlik. És [javításunk:] egység, amelyet szintén belső ellentétek választanak szét és külső ell. tartanak össze. És

[24] [Utólagos csere] [Előbb:] tovább, egészen addig, amig eljutunk [végül: főszöveg]

[25] [Utólagos csere] [Előbb:] ellentétét mutatja. Itt már közvetlenül megpillantjuk az irodalomnak a társadalmi alaptól való tisztára materiális függését, amennyiben a mü alkotójának és a mü kiadójának közvetlen kapcsolata közvetlen gazdasági függést mutat. [új sorban:] 4. [végül: főszöveg]

[26] [Utólagos csere] [Előbb:] közvetett is és igy az [végül: főszöveg]

[27] [A töredékes forrásban:] a kiadók tól való

[28] [Utólagos csere] [Előbb:] egyben közvetett is. Az [végül: főszöveg]

[29] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] az [végül: főszöveg]

[30] [Utólagos csere] [Előbb:] vásárló olvasók képviselik. [végül: főszöveg]

[31] [Utólagos csere] [Előbb:] ponyvairodalom léte [végül: főszöveg]

[32] [Utólagos csere] [Előbb:] bizonyos értékesség és [végül: főszöveg]

[33] [Utólagos csere] [Előbb:] bizonyos értéktelenség egysége. [végül: főszöveg]

[34] [Utólagos csere] [Előbb:] folyamatának jelei. [végül: főszöveg]

[35] [Utólagos csere] [Előbb:] olvasók befolyásolják, hanem [végül: főszöveg]

[36] [Utólagos csere] [Előbb:] is, akik nem olvasnak. Az [végül: főszöveg]

[37] [Utólagos cserék] [Előbb:] lehetőségei nem válnak szükségletté, tehát [majd:] lehetőségei nem válnak még irodalmi szükségletté, tehát [végül: főszöveg]

[38] [Utólagos csere] [Előbb:] milyen egész társadalmi [végül: főszöveg]

[39] [Utólagos csere] [Előbb:] és a nem [végül: főszöveg]

[40] [Utólagos csere] [Előbb:] hiszen a [végül: főszöveg]

[41] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] megtartják [végül: főszöveg]

[42] [Utólagos csere] [Előbb:] hogy az emberek [végül: főszöveg]

[43] [A kijelölés kezdete]

[44] [A kijelölés vége]

[45] [Utólagos csere] [Előbb:] válnia, ahhoz politikai-gazdasági, materiális-fizikai feltételek szükségesek. A [végül: főszöveg]

[46] [A kijelölés kezdete]

[47] [Utólagos cserék] [Előbb:] ideális és materiális ellentétében [majd:] ideális folyamat és materiális folyamat ellentétében [végül: főszöveg]

[48] [A kijelölés vége]

[49] [Utólagos csere] [Előbb:] tehát a regényirodalom [végül: főszöveg]

[50] [Utólagos csere] [Előbb:] regényirodalom szükségletbe átmenő lehetőségéhez [végül: főszöveg]

[51] [Utólagos csere] [Előbb:] lehetőségéhez a termelő [végül: főszöveg]

[52] [Utólagos csere] [Előbb:] müfajának a keletkezése [végül: főszöveg]

[53] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] magyarázatát, [végül: főszöveg]

[54] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:] müfajok keletkezésének és [végül: főszöveg]

[55] [Utólagos cserék] [Előbb:] a termelőerők fejlődésének [majd:] a termelőerők és eszközök fejlődésének [végül: főszöveg]

[56] [Utólagos cserék] [Előbb:] a verset, azt [majd:] a verset [?] azt [végül:] a verset azt [javításunk:] a verset, azt

[57] [Utólagos csere] [Előbb:] a vers, [végül: főszöveg]

[58] [Utólagos csere] [Előbb:] kevesebb követelménynek [végül: főszöveg]

[59] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:] kell megfelelnie a tár [végül: főszöveg]

[60] [Utólagos csere] [Előbb:] elterjedőnek. Eszerint a [végül: főszöveg]

[61] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:] függenek. [új sorban:] [Melléklet] [végül: főszöveg]

[62] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] terjedt [végül: főszöveg]

[63] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] tette [végül: főszöveg]

[64] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] mérten [végül: főszöveg]

[65] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] kialakulása. [végül: főszöveg]

[66] [A forrásban:] a szállilitóeszközök sebbességének gyorsulásától,

[67] [Utólagos csere] [Előbb:] Ma, az imperializmus [végül: főszöveg]

[68] [Bonyolult csere] [Előbb:] földkerekséget átfon [majd:] földkerekséget átfogja a szállitóeszközök [végül: főszöveg]

[69] [Utólagos csere] [Előbb:] szindarabok hatását. [végül: főszöveg]

[70] [Utólagos csere] [Előbb:] öntudatosodása szükséges [végül: főszöveg]

[71] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] s [végül: főszöveg]

[72] [Utólagos cserék] [Előbb:] öntudatosodását és [majd:] öntudatosodását sietteti, az élcsapathoz való viszonyát erősbiti és [végül: főszöveg]

[73] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] fejlesztését [végül: főszöveg]

[74] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] társadalmi [végül: főszöveg]

[75] [Bonyolult csere] [Előbb:] osztályizlést elégit [majd:] osztályizlést vila [végül: főszöveg]

[76] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] egymásutániságán [végül: főszöveg]

[77] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] alkotják. [végül: főszöveg]

[78] [Utólagos csere] [Előbb:] módon fejlesszék, hogy [végül: főszöveg]

[79] [Utólagos csere] [Előbb:] szükségleteik, amelyek a többség [végül: főszöveg]