Tanulmányok és cikkek,
19301937
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
[73]
[Bármiféle társadalmi...] [1]
1. Bármiféle
társadalmi élettevékenységhez[1]
szükséges, hogy gazdasági alapja legyen. Valamely társadalomnak egész irodalma
a társadalom gazdasági rendjének szellemi függvényeként jelentkezik. A
társadalom[2]
gazdagságának és gazdálkodási rendjének fejlettségétől függ tehát az irodalom
fejlettsége is. Irodalom ebben az esetben egy társadalom irott müalkotásainak[3]
összességét jelenti.
2.
Valamely társadalom gazdasági rendje azonban feltételez egy megelőző gazdasági
rendet, amelynek részben ellentéte, részben folytatása.[4]
A közlés alapja:
Gépirat,
1 f.
PIM
Kézirattár, JA 1087/2.
Aláíratlan.
[74]
[Bármiféle társadalmi...] [2]
1.[5]
Bármiféle társadalmi élettevékenységhez szükséges, hogy gazdasági alapja[6]
legyen.[7],
[8]
Valamely[9]
társadalomnak egész irodalma a társadalom gazdasági rendjének szellemi
függvényeként jelentkezik. Irodalom ebben az esetben egy adott társadalom
nyelvi müalkotásainak összességét
jelenti.[10]
2. Bármiféle társadalmi rendről azonban csak nagy
általánosságban beszélhetünk. A valóságban minden társadalmi rendet megelőz egy
másik és követ egy másik. A társadalmi rend ellentéte a megelőzőnek, de
ellentéte a rákövetkezőnek is. Egyben pedig kapcsolat a megelőző és a
rákövetkező között. Egysége a megelőző és a rákövetkező társadalmi rendnek. Ez
azt jelenti, hogy minden társadalmi rend magában hordja a megelőzőt elhaló módon
és a rákövetkezőt születő módon. Igy a kapitalista társadalmi rendben vannak
feudalista és vannak szocialista társadalmi rendi elemek. A[11]
szocialista társadalmi rendben vannak kapitalista és vannak kommunista[12]
társadalmi rendi[13]
elemek.[14]
A[15], [16]
társadalom tehát folyamat és ez a folyamat ellentétekből tevődik össze. Nem
üres folytonosság, hanem szerkezeti változások folytonossága és egyben a
folytonosság szerkezeti változása.[17]
Mindez áll a társadalmi alaptól függő irodalomra is. Ebben a megközelitésben folyamat az[18]
irodalom.[19]
Ellentétes törekvések egységesülő folyamata és egyben az egységesült
folyamatnak ujabb ellentétes törekvésekre való bomlása. Ez ellentétes
törekvések egyike a pusztuló társadalmi rend pusztuló szellemét, felépitményét,
másika pedig a keletkező társadalmi rend keletkező szellemét, felépitményét
képviseli.
3. Pusztuló és keletkező szellemről, felépitményről
szólván észre kell vennünk hogy a pusztulás és a keletkezés is folyamat. Tehát
az irodalom nem[20]
lezárt, merev ellentétekből áll, hanem[21]
ellentétes folyamatokból és folyamatos ellentétekből folyik össze. Azaz olyan
folyamatokból alakul (és állandóan csak alakul), amelyek maguk is ellentétek,
és olyan ellentétekből, amelyek maguk is folyamatok. Valamely irodalmi kor
megértéséhez tehát nem csak azt kell figyelembe vennünk, hogy az egyes korok
miben térnek el egymástól, hanem azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az
egyes irodalmi korokat, mint egységeket, miféle belső ellentétek jellemeznek.
Meg kell értenünk belső áramlatait is.[22]
De még ez sem elég. Mert ez áramlatok mindegyike külön-külön egység, amelyet
szintén belső ellentétek választanak szét és külső ell. tartanak össze. És[23]
igy tovább, mignem eljutunk[24]
ahhoz az egységhez, amely a mü alkotójának és kiadójának az ellentétét mutatja:
A mü alkotójának és a mü kiadójának közvetlen kapcsolata közvetlen gazdasági függés.
4.[25]
A müvek alkotóinak és kiadóinak kapcsolata azonban nemcsak közvetlen, hanem
közvetett is, tehát az[26]
irók összességének és következésképp az irodalomnak a kiadóktól való[27]
függése egyben közvetett. Az[28]
irók közvetett függése a[29]
vásárló olvasókon át érthető meg elsősorban, vagyis az irók és a kiadók
ellentétének egységét a vásárló olvasók
képviselik.[30]
A vásárló olvasók többsége az uralkodó osztály tagjaiból kerül ki, ha a
ponyvairodalmat nem vesszük figyelembe. Az uralkodó irodalom eszerint az
uralkodó osztály irodalma.
5. A nyomdák, papirkészletek stb, az uralkodó osztály
kezében vannak. A ponyvairodalom puszta léte[31]
tehát azt tanusitja, hogy az irodalom az uralkodó osztálytól nemcsak
értékalkotó, hanem éppannyira értékromboló irányban is függ. Az irodalom itt
bizonyos értékesség és[32]
bizonyos értéktelenség egysége.[33]
Ez az ellentét olyan minőségü, mondhatnók olyan belső arányu, amilyen minőségü
és amilyen belső arányu a társadalmi rend. Tehát ahol az uralkodó osztály a
társadalom kisebbsége, ott az értékromboló (értékek létrejöttét megakadályozó)
tevékenység nagyobb arányu az értékalkotónál és viszonylagosan teljes. Ahol
pedig az uralkodó osztály maga a társadalmi többség, ott az értékalkotó
tevékenység az uralkodó, mig az értékromboló teljesen viszonylagos. Hiszen a
közvetlen többség közvetlen hatalma csak olyan teljesen viszonylagos értékeknek
a kifejlődését akadályozza, amelyek önmagukban is elhaló irodalom elhaló
folyamatának a jelei.[34]
6. Az irodalmat azonban nemcsak az olvasók
befolyásolják lényegesen, hanem[35]
azok is, akik nem olvasnak. Az[36]
olvasáshoz pénz kell és szabadidő. Amelyik társadalmi osztálynak, rétegnek
nincsen pénze és szabadideje az olvasáshoz, az az irodalom alakitásában oly
módon vesz részt, hogy az ő érzelmeinek, törekvéseinek, gondolatainak
kifejezési lehetőségei még nem válnak irodalmi szükségletté, tehát[37]
az irodalom mint szükséglet csak olyan érzelmeknek, gondolatoknak,
törekvéseknek az összetételeként szerepelhet, amelyek nem az övéi. Igy valamely
irodalmi korszak megértéséhöz feltétlenül szükséges megvizsgálni, hogy milyen
társadalmi[38]
osztályok és rétegek alkotják a nem olvasók táborát. Irodalom ebben az esetben
az olvasók és nem[39]
olvasók ellentétében való egység. Természetesen e két ellentétes tábornak
egységként való összefüggését is folyamatosnak kell elgondolnunk, mert hiszen
megfelelő történelmi átalakuláskor a[40]
nem olvasók csoportjaiból olvasók lesznek, akik az olvasóvá levés folyamata
alatt egyszerre[41]
olvasóknak és nem olvasóknak tekinthetők.
7. Polgári gondolkodók azt állitják az irodalomról,
hogy tisztára ideális. Ez a tétel hamis. Ideális az irodalom annyiban, hogy
emberek[42]
elméje számára érték, szellemi táplálék, szellemi szükségletet elégit ki.
Azonban hogy az egyik ember fejéből a másikba jusson, hogy tehát egyéni lelki
aktusból irodalommá lehessen, ahhoz[43]
előbb materialissá kell válnia, annak politikai-gazdasági, materiális-fizikai
feltételei vannak.[44]
A[45]
dalt pl. a magam testi szerveivel elénekelhetem, (másoknak
csak
akkor, ha az uralkodó erőszakszervezet meg nem akadályoz benne), azonban a
regényt el sem mondhatom, azt le kell irnom papirra valamilyen anyagi
eszközzel. Hogy pedig sok ember elméjébe eljusson a mü, ahhoz nyomda, gépek,
gépgyárak, papirgyárak, festékgyárak és az ezek előállitásához kellő
termelőeszközök és tudományos eredmények, végső fokon tehát az összes termelő
eszközök és a társadalom egész materiális termelő ereje szükségesek. Az[46]
irodalom tehát valami ideális és materiális folyamat ellentétében[47]
való egység.[48]
8. A regény irodalmi müfaj. Ha tehát regényirodalom[49]
(szükségletbe átmenő) lehetőségéhez[50]
termelő[51]
eszközöknek, az iparnak határozott fejlettségi foka szükséges, akkor be kell
látnunk, hogy a regény müfajának keletkezése[52]
a társadalmi termelési alap fejlődésében és változásában leli magyarázatát.[53]
Ugyanez áll a drámairodalomra is, ha csak nem akarjuk azt állitani, hogy a
szinjátszás öröktől fogva való. De vonatkozik ez a versirodalomra is, hiszen az
uj müfajok megjelenése a versirodalom kizárólagosságát megszüntette és a
versirodalmat, amely azelőtt az irodalom egésze volt, az irodalomnak részévé
tette. A müfajok keletkezésének, elhalásának,[54]
avagy további fejlődésének a története elválaszthatatlan a termelőeszközök
fejlődésének[55]
történetétől.
9. Ha belülről vizsgálunk egyes müfajokat, pl. a
drámát, vagy a verset, azt[56]
látjuk, hogy az egyes müfajoknak is megvan a maguk belső története. A dráma ma
más, mint volt a középkorban, avagy a görögség idejében. És más a mai vers,[57]
mint volt a középkori és más a középkori, mint amilyen volt az ókori. Mert más
a dalolt költemény, más az előadott és más az olvasott. De olvasott és olvasott
költemény között is különbséget kell tennünk. Amig csak kevesen tudnak olvasni,
addig szükségképpen korlátoltabb az olvasni való, mint amikor többen olvasnak.
A kéziratos münek kevesebb kritikát kell kiállania, kevesebb társadalmi követelménynek[58]
kell megfelelnie, mint[59]
a nyomtatásban elterjedőnek. Tehát a[60]
müfajok belső változásai is a társadalmi alap változásaitól függenek.
10.[61]
Tudjuk, hogy az egyes nemzetiségek (nemzetek), éghajlatok, világrészek stb
irodalmai hatnak egymásra. E hatásoknak is megvannak a maguk materiális
feltételei. Érintkezniök kell valamiképpen az egyes nemzetiségek, éghajlatok,
világrészek stb népeinek, iróinak. A szomszédos népek irodalmai mindig is
hatottak egymásra. Ez a hatás azonban csak lassan terjed[62]
tovább és nagy időbe kerül, amig a nép, aki a hatást kapta, tovább is adhatja.
A szállitó eszközök fejlődése teszi[63]
lehetővé, hogy nem szomszédos népek irodalma is rövid időn belül hathasson
egymásra. A szállitó eszközök fejlettségi fokukhoz mért[64]
gyorsasággal megvalósuló állandó kapcsolatokat és hatást teremtenek az összes
népek és irodalmaik között. Igy függ a szállitóeszközöktől, a szállitóeszközök
fejlődésének feltételeitől a világirodalom kialakulása,[65]
és a szállitóeszközök sebességének gyorsulásától,[66]
fejlődésétől a világirodalmi kölcsönhatások sebességének gyorsulása és
következéskép a világirodalom fejlődése. Ma, a kapitalista imperializmus[67]
korában, amikor az egész földkerekséget átfogja az eddig ismert leggyorsabb
szállitóeszközök szövedéke,[68]
amikor az egész földkerekség imperialista ellentétek egyetlen lánca, a magyar
irodalom éppugy hordja néger versek, ujorosz regények és francia szindarabok
stb hatását.[69]
11. Az irodalom nemcsak alapját leli a termelésben,
hanem vissza is hat a termelésre. (V.ö. 4.5.6.). Az uralkodó osztály irodalma
nemes konzervativizmussal elleneszegül az érzelmek, erkölcsök, emberi
magatartások, gondolatok stb átértékelésének, tehát az elnyomott osztályok
öntudatosodásának. Minthogy pedig az elnyomott osztályok öntudatosodása vagyis
az élcsapat létrejötte szükséges[70]
ahhoz, hogy a termelés irányitását a kezükbe vehessék és oly módon
fejleszthessék, hogy szükségleteik, a többség szükségletei, kielégitést
nyerjenek, az uralkodó osztály[71]
irodalma a termelés fejlődésének akadályozója. Vele szemben a kizsákmányoltak
irodalma a kizsákmányoltak öntudatosodását sietteti, az élcsapathoz való
kapcsolatát erősbiti és[72]
ezzel együtt a termelés fejlődését[73]
szolgálja. Az irodalmon belül tehát éppugy mint a társadalomban,[74]
osztályharc folyik, amely nemcsak ideális, hanem materiális is, mert nemcsak
osztályizlést és ideologiai szükségletet elégit[75]
ki, hanem ugyanakkor a termelésre vonatkozóan osztályhatalmi célokat szolgál.
12. Az irodalom ugyis mint müvek összessége, ugyis
mint müvek egymásutániságából[76]
alkotódó folyamat, az egyes irodalmi alkotásokra utal vissza. Az irodalmat
mindenképpen egyes müvek teszik.[77]
Fölvetődik tehát a kérdés, hogy egyáltalában mit nevezhetünk irodalmi
alkotásnak? Miért nem mondjuk müalkotásnak a Halotti Beszédet szemben Balassa
Bálint valamelyik költeményével? Miért mondhatjuk egy ma irt versről
mindannyian azt, hogy jó és egy másikról mindannyian azt, hogy rossz, hogy nem
vers? Ha pedig megoszlanak a vélemények, akkor mi a tárgyi igazság?
Melléklet: a hosszabb kihúzott rész
10. Az irodalom azonban nemcsak alapját leli a
termelésben, hanem vissza is hat a termelésre. (V.ö. 4.5.6.). Az uralkodó
osztály irodalma nemes konzervativizmussal ellene szegül az érzelmek,
erkölcsök, gondolatok átértékelésének, tehát az elnyomott osztályok
öntudatosodásának. Minthogy pedig az elnyomott osztályok öntudatosodása
szükséges ahhoz, hogy a termelés irányitását a kezükbe vehessék, és oly módon fejlesszék, hogy[78]
szükségleteik, a többség[79]
szükségletei, kielégitést nyerjenek, az uralkodó osztály irodalma a termelés
fejlődésének akadályozója. Vele szemben a kizsákmányoltak keletkező irodalma a
kizsákmányoltak öntudatosodását és ezzel együtt közvetetten a termelés
fejlődését szolgálják. Tehát az irodalmon belül is osztályharc folyik, amely
nemcsak ideális, hanem materiális is, mert nemcsak osztályizlést elégit ki,
hanem ugyanakkor a termelésre vonatkozóan osztályhatalmi célokat szolgál.
A közlés alapja:
Gépirat,
4 f.
PIM
Kézirattár, JA 1087/3, idegen kéz tételszámozásában: 11.
Nem
tudtunk rétegeket felállítani. A 3. lapon szereplő 10. vázlatpont szövegébe a
költő kézzel belejavított, majd az egész bekezdést szintén kézzel áthúzta.
Végül írógéppel új 10. pontot írt, és az áthúzott bekezdés szövege a 11. pontba
került át kisebb módosításokkal. Az íróeszközök ismétlés nélküli sora tehát nem
állítható fel.
Aláírás: József Attila.
[1] [Utólagos csere] [Előbb:] Bármiféle élettevékenységhez [végül: főszöveg]
[2] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] társadalmi [végül: főszöveg]
[3] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] müalkotásának [végül: főszöveg]
[4] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] folytatása, [végül: főszöveg]
[5] [A kijelölés kezdete]
[6] [Kétszeresen kijelölt szó]
[7] [A kijelölés vége]
[8] [A mondat felett
a szerző kézírásával:] Minden társadalmi élettevékenység kapcsolatos
[9] [Utólagos cserék] [Előbb:] hogy gazdasági alapja legyen. Valamely [majd:]
hogy gazdaságilag meg legyen alapozva. Valamely [végül: főszöveg]
[10] [Utólagos cserék] [Előbb:] társadalom adott müalkotásainak összességét
jelenti. [majd:] társadalom adott irott müalkotásainak összességét jelenti.
[végül: főszöveg]
[11] [A kijelölés kezdete]
[12] [Utólagos csere] [Előbb:] és kommunista [végül: főszöveg]
[13] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] rendü [végül: főszöveg]
[14] [A kijelölés vége]
[15] [A kijelölés kezdete]
[16] [A kétszeres kijelölés kezdete]
[17] [A kétszeres kijelölés vége]
[18] [Utólagos csere] [Előbb:] megközelitésben tehát folyamat az [végül:
főszöveg]
[19] [A kijelölés vége]
[20] [Utólagos csere] [Előbb:] az irodalmi folyamat nem [végül: főszöveg]
[21] [Utólagos csere] [Előbb:] merev ellentétekből, hanem [végül: főszöveg]
[22] [Utólagos csere] [Előbb:] belső áramlatait is. [végül: főszöveg]
[23] [Utólagos cserék] [Előbb:] egység, amely szintén ellentétekre bomlik. És
[majd:] egység, amely szintén belső ellentétekre bomlik. És [végül:] egység,
amelyet szintén belső ellentétek választanak szét és külső ell. tartanak össze.
ellentétekre bomlik. És [javításunk:] egység, amelyet szintén belső ellentétek
választanak szét és külső ell. tartanak össze. És
[24] [Utólagos csere] [Előbb:] tovább, egészen addig, amig eljutunk [végül:
főszöveg]
[25] [Utólagos csere] [Előbb:] ellentétét mutatja. Itt már közvetlenül
megpillantjuk az irodalomnak a társadalmi alaptól való tisztára materiális
függését, amennyiben a mü alkotójának és a mü kiadójának közvetlen kapcsolata
közvetlen gazdasági függést mutat. [új sorban:] 4. [végül: főszöveg]
[26] [Utólagos csere] [Előbb:] közvetett is és igy az [végül: főszöveg]
[27] [A töredékes forrásban:] a kiadók tól való
[28] [Utólagos csere] [Előbb:] egyben közvetett is. Az [végül: főszöveg]
[29] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] az [végül: főszöveg]
[30] [Utólagos csere] [Előbb:] vásárló olvasók képviselik. [végül: főszöveg]
[31] [Utólagos csere] [Előbb:] ponyvairodalom léte [végül: főszöveg]
[32] [Utólagos csere] [Előbb:] bizonyos értékesség és [végül: főszöveg]
[33] [Utólagos csere] [Előbb:] bizonyos értéktelenség egysége. [végül:
főszöveg]
[34] [Utólagos csere] [Előbb:] folyamatának jelei. [végül: főszöveg]
[35] [Utólagos csere] [Előbb:] olvasók befolyásolják, hanem [végül: főszöveg]
[36] [Utólagos csere] [Előbb:] is, akik nem olvasnak. Az [végül: főszöveg]
[37] [Utólagos cserék] [Előbb:] lehetőségei nem válnak szükségletté, tehát
[majd:] lehetőségei nem válnak még irodalmi szükségletté, tehát [végül:
főszöveg]
[38] [Utólagos csere] [Előbb:] milyen egész társadalmi [végül: főszöveg]
[39] [Utólagos csere] [Előbb:] és a nem [végül: főszöveg]
[40] [Utólagos csere] [Előbb:] hiszen a [végül: főszöveg]
[41] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] megtartják [végül: főszöveg]
[42] [Utólagos csere] [Előbb:] hogy az emberek [végül: főszöveg]
[43] [A kijelölés kezdete]
[44] [A kijelölés vége]
[45] [Utólagos csere] [Előbb:] válnia, ahhoz politikai-gazdasági,
materiális-fizikai feltételek szükségesek. A [végül: főszöveg]
[46] [A kijelölés kezdete]
[47] [Utólagos cserék] [Előbb:] ideális és materiális ellentétében [majd:]
ideális folyamat és materiális folyamat ellentétében [végül: főszöveg]
[48] [A kijelölés vége]
[49] [Utólagos csere] [Előbb:] tehát a regényirodalom [végül: főszöveg]
[50] [Utólagos csere] [Előbb:] regényirodalom szükségletbe átmenő lehetőségéhez
[végül: főszöveg]
[51] [Utólagos csere] [Előbb:] lehetőségéhez a termelő [végül: főszöveg]
[52] [Utólagos csere] [Előbb:] müfajának a keletkezése [végül: főszöveg]
[53] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] magyarázatát, [végül: főszöveg]
[54] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:] müfajok keletkezésének és [végül:
főszöveg]
[55] [Utólagos cserék] [Előbb:] a termelőerők fejlődésének [majd:] a
termelőerők és eszközök fejlődésének [végül: főszöveg]
[56] [Utólagos cserék] [Előbb:] a verset, azt [majd:] a verset [?] azt [végül:]
a verset azt [javításunk:] a verset, azt
[57] [Utólagos csere] [Előbb:] a vers, [végül: főszöveg]
[58] [Utólagos csere] [Előbb:] kevesebb követelménynek [végül: főszöveg]
[59] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:] kell megfelelnie a tár [végül:
főszöveg]
[60] [Utólagos csere] [Előbb:] elterjedőnek. Eszerint a [végül: főszöveg]
[61] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:] függenek. [új sorban:] [Melléklet]
[végül: főszöveg]
[62] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] terjedt [végül: főszöveg]
[63] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] tette [végül: főszöveg]
[64] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] mérten [végül: főszöveg]
[65] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] kialakulása. [végül: főszöveg]
[66] [A forrásban:] a szállilitóeszközök sebbességének gyorsulásától,
[67] [Utólagos csere] [Előbb:] Ma, az imperializmus [végül: főszöveg]
[68] [Bonyolult csere] [Előbb:] földkerekséget átfon [majd:] földkerekséget
átfogja a szállitóeszközök [végül: főszöveg]
[69] [Utólagos csere] [Előbb:] szindarabok hatását. [végül: főszöveg]
[70] [Utólagos csere] [Előbb:] öntudatosodása szükséges [végül: főszöveg]
[71] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] s [végül: főszöveg]
[72] [Utólagos cserék] [Előbb:] öntudatosodását és [majd:] öntudatosodását
sietteti, az élcsapathoz való viszonyát erősbiti és [végül: főszöveg]
[73] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] fejlesztését [végül: főszöveg]
[74] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] társadalmi [végül: főszöveg]
[75] [Bonyolult csere] [Előbb:] osztályizlést elégit [majd:] osztályizlést vila
[végül: főszöveg]
[76] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] egymásutániságán [végül: főszöveg]
[77] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] alkotják. [végül: főszöveg]
[78] [Utólagos csere] [Előbb:] módon fejlesszék, hogy [végül: főszöveg]
[79] [Utólagos csere] [Előbb:] szükségleteik, amelyek a többség [végül:
főszöveg]