Tanulmányok és cikkek, 1930–1937

Nyitólap	Költemények	Névjegy	Szerzői jogi nyilatkozat	Köszönetnyilvánítás	Magyarázatok	Módszer	Szövegjavítások	Utószó
Elavult kiadások	Egyéb szépirodalmi művek
	Tanulmányok és cikkek, 1923–1930
	Tanulmányok és cikkek, 1930–1937

««« [70] [Tanulmányunk három...] »»»

♦♦♦

Tanulmányunk[1] három részre oszlik.

Mindenekelőtt tisztába kell jönnünk legalább hozzávetőlegesen azokkal a kifejezésekkel, amelyek munkánkban végigkisérnek. Hozzávetőlegesen, mert[2] hiszen tanulmányunk maga ismeretszerzés,[3] márpedig az ismeretszerzés ujabb fogalmak szerzése és ezzel együtt régibb fogalmaink tisztázása. Különösen szükséges ez, ha belátjuk, hogy ugyanazon kifejezésen mást értenek a polgári tudósok és mást a marxista kutatók, legfőképpen a közgazdaságtanban.

Másodszor: meg[4] kell állapitanunk tanulmányunk tervét. Itt két szempont a fontos: az, hogy először a leginkább alapvető ismeretekre tegyünk szert és az, hogy ismeretkörünk bővülésénél meglegyen a folytonosság.

Tanulmányunk harmadik részét tanulmányunk tulajdonképpeni tárgya teszi, nevezetesen a kapitalizmus[5] marxi közgazdaságtana különöstekintettel a kapitalizmus imperialista periódusára.[6]

Fogalmi tájékozó.

/EMBERISÉG ÉS TÁRSADALOM./ Emberiségen egyfelől[7] az emberek összességét értjük, másfelől pedig mindama tulajdonságok összességét, amelyek az embereket más dolgoktól, pl. állatoktól, növényektől, ásványoktól stb. megkülönböztetik. Ha emberiségről beszélünk, akkor csak az elevenek egyik legmagasabbrendü csoportjáról szólunk, anélkül hogy ennek a csoportnak a belső viszonyait figyelembe vennők. Az emberiség fogalma tehát az egyes embereken föllelhető tulajdonságok[8] általánositott szembeállitása más dolgok, pl. állatfajok egyes tagjain föllelhető tulajdonságokkal. Azonban ha az emberiség egyes tagjainak és minden egyes tagjának egymással való belső viszonyát tekintjük és[9] igy vizsgáljuk az emberiséget, akkor már társadalomról kell szólanunk. Miben áll az emberiség tagjainak egymással való belső viszonya?

Az elevenek minden fajtája küzd az életéért és igy, amennyiben érdekeik összeütköznek, harcban állanak egymással. A farkas harcban áll a nyullal. És mi a harc? Munka. A nyul, amikor elvágtat, munkát végez. A farkas, amikor óvatosan az akol körül settenkedik, vagy[10] amikor széttépi a bárányt, vagy amikor báránnyal a szájában, vagy anélkül menekül üldözői elől, munkát végez. Igy az emberiség is, amikor harcol a baktériumok ellen, a hideg ellen, stb.[11] munkát végez.

Az emberiségnek a természettel folytatott harca azonban sokkal[12] nagyobb foku, sokkal több irányba hatoló és sokkal szövevényesebb, mint az állatok nagyobb részeé. Igy az emberiség munkája is sokkal szövevényesebb. Pl. a baktériumok elleni harcában szüksége van mikroszkópra. A mikroszkóphoz üveg szükséges, tehát szükség van üveggyárra.

♦♦♦

Az üveggyárhoz gépek szükségesek, tehát szükség van gépgyárakra. És igy tovább, – a gépekhez fém szükséges, a fémet ércből kell kiolvasztani, az ércet bányászni kell, a bányászoknak szükségük van eledelre, az eledelek előállitásához[13] szükség van mezőgazdaságra, de ruha is kell és lakás kell, azaz a mikroszkóp előállitásához az iparágak beláthatatlan sorozatára van szükség. Mindezeket a mikroszkóp előállitásához szükséges teendőket nemhogy egy ember, hanem az embereknek egy csoportja sem végezheti, ahhoz szükség van az egész emberiség munkájára. Mármost az emberiség egyes tagjai más és más módon vesznek részt ebben a tevékenységben. Aszerint, hogy milyen szerepük van, viszonyban[14] állanak egymással. Ezek a viszonyok az emberiség minden egyes tagjára vonatkoznak valamilyen formában. És minthogy igy minden egyes ember társa az összes többi embereknek, az emberiséget belső tevékenysége szempontjából társadalomnak nevezzük. A társadalom tehát munkaviszonyokat alkotó emberiség.

/OSZTÁLYOK ÉS OSZTÁLYHARC./

A társadalom tagjai, aszerint, hogy a társadalom tevékenységében milyen szerepük van, osztályokat alkotnak. Az osztályok tulajdonképpeni tartalma az osztály tagjainak érdekközössége. Igy pl. a munkásosztály tagjainak érdekközössége abban áll, hogy minden munkás több bért akar és kevesebb munkaidőt. A munkásosztállyal szemben áll a tőkés polgári osztály, amelynek érdekközössége, hogy a munkásokat minél hosszabb ideig minél kevesebb bérért dolgoztassák. Ilyen módon az osztályok között állandó érdekellentét, u.n. osztályellentét van, amelynek megnyilatkozási formája az osztályharc. Az osztályharc a termelt javak termelési módja és elosztása körül folyik. Az osztályharc állandó. Az osztályharc napról-napra mennyiségi változásokat eredményez, vagyis olyan változásokat, amelyek a fönnálló társadalmi rendet alapjaiban nem érintik. Ilyen mennyiségi változás pl. amikor a füszereseknek sikerül kivivniok a vasárnapi munkaszünetet. Vagy ha a pincéreknek sikerül elérniök a borravaló eltörlését és a százalékos részesedést, vagy ha a gyárosoknak sikerül az órabért néhány százalékkal csökkenteni. Az osztályharc időnként kiélesedik és ilyenkor minőségi változást eredményez: ekkor társadalmi forradalomról beszélünk. A társadalmi forradalom mindig az uralkodó osztály megbuktatását jelenti és egyben a megváltoztatását annak a társadalmi termelési rendnek, amely a megbuktatott uralkodó osztály érdekeinek megfelelő rend volt. Minden osztálytársadalom társadalmi forradalomhoz[15] vezet, mert az osztályharc folyamán az osztályellentétek mindinkább kiélesednek. Az osztályharc pedig kikerülhetetlen, mert az osztályharcot maga az uralkodó osztály kényszeriti ki, maga az uralkodó osztály vezeti az elnyomott osztályok ellen. Az elnyomott osztályok győzelméhez föltétlenül szükséges, hogy tagjainak legalább egy része osztálytudatos legyen.

SZOCIALIZMUS. A[16] szocializmus szó gyökere a latin socies szó, amely társat

♦♦♦

jelent. Innen az elnevezés, – magyarul társelvüségnek, vagy helyesebben társadalomelvüségnek mondhatjuk. Az az elv, amely eltérő és különböző alapokból kiindulva követelményként állitja fel, hogy ugy a termelés, mint az elosztás a társadalom összességének érdekei szerint történjék. Ez[17] az elv, igy amint látjuk, nagyon általános és kezdetben nem is volt jó másra, minthogy a munkásoknak ilyen irányu mozgalmát jelölje. A szocializmus fogalma azonban Marx elméleti és gyakorlati munkássága nyomán határozott és tudományos tartalmat nyert. Ma elsősorban azt a tant értjük alatta, amely a munkásság,[18] a proletáriátus történelmi szerepének a[19] felismerése ugy a termelésben, mint a gazdasági és politikai államéletben, amellyel tehát a proletáriátus sikeresen vivhatja meg osztályharcát. Részben tehát tudomány a szocializmus, részben pedig a proletáriátus osztályharcos mozgalma a kapitalizmus megbuktatására. Röviden ugy mondhatjuk, hogy a szocializmus, a marxi szocializmus, az egész proletáriátus tudományos és kritikai öntudata.[20] És cél is a szocializmus. Nemcsak elméleti fegyver és nemcsak a burzsoá kizsákmányolás alatt nyögő proletáriátus mozgalma, hanem egyben az a cél is, amely felé az osztályharcos dolgozók törekednek és az a vég, amely felé a tőkés kizsákmányoláson alapuló társadalmat a saját belső ellentétei hajtják. Jelenti tehát a szocializmus a dolgozóknak kizsákmányolástól mentes, osztálytalan társadalmi rendjét, amely csak a termelési eszközöknek köztulajdonba való vételén alapulhat és jelenti ehhez a társadalmi rendhez való átmenetet. Hogyan lehetséges, hogy ennyi mindent jelent a szocializmus? Ugy, hogy az elméletet nem választja el a gyakorlattól. A marxi szocializmus gyakorlaton alapuló elmélet és elméleten alapuló gyakorlat. Igy tehát megvannak a maga történelmi szakaszai, amelyek mindig különös tartalmat adnak neki. Nem játszik örökkévaló eszmékkel, amilyenek nincsenek is, mint a polgári elmélkedők, hanem a történelemből vont elvet mindig a történelem menetéhez méri.

TÁRSADALMI TERMELÉSI REND. Mi a társadalmi rend? Miről ismerünk rá valamilyen társadalmi rendre? Emlitettem, hogy a társadalom munkaviszonyokat alkotó emberiség. Valamilyen társadalmi rendre tehát a munkaviszonyairól ismerünk rá. A munka termel, eszközökkel termel. A munkaviszonyok tehát a termelő eszközöktől függenek. De nemcsak a termelő eszközök fejlettségétől, hanem a termelő eszközöknek a szerepétől is. Attól, hogy milyen[21] kézben vannak a termelő eszközök, – magánosok kezében-e, hatalmi csoportok kezében-e, avagy a köz kezében. Vagyis hogy a termelőeszközök magántulajdonban vannak-e, avagy társadalmi, tehát köztulajdonban? Egész pontosan: a dolgozók tulajdonában-e? És ráismerünk a társadalmi rendre arról, hogy kik termelnek? Pl. törzsközösség tagjai, rabszolgák, jobbágyok, avagy bérmunkások? Hogy mit termelnek? Használati értéket-e, avagy[22] csereértéket? Tehát használati tárgyat, vagy árut? Hogy miért termelnek? Szükségletek kielégitése miatt-e, avagy haszonért? Hogy milyen módon termelnek?

♦♦♦

Egyénileg,[23] vagy társadalmilag? Egy egyén állitja-e elő[24] a tárgyat, avagy több? Egy ember hozza-e létre[25] a termelő eszközt, vagy több? És arról, hogy milyen az elosztás módja: Egyéni-e vagy társadalmi? Egyesek érdekei szerint történik-e a termelt javak eloszlása, avagy az összesség érdekeinek figyelembe vételével?

Ezek a kérdések természetesen mind összefüggenek és ha egymástól elszakitva alkalmazzuk őket, ugy könnyen téves következtetést vonhatunk.

A történelem eddigi folyamán a kérdéseknek megfelelően különböző társadalmi termelési rendekre akadunk. Megkülönböztetjük a törzsközösségi, a rabszolga, a hübéri és a tőkés társadalmat, valamint a kialakuló szocialista társadalmat. Természetesen mindeme társadalmi termelési rendeknek is megvannak a maguk történelmi fejlődési szakaszai, amelyeket figyelembe kell[26] vennünk, különösen a kapitalizmusra vonatkozólag. Igy pl. ma a kapitalizmus imperialista periódusában élünk és ehhez képest adódik a proletáriátus mai osztályharcos szerepe és feladata.

ÁLLAM. Az az osztály az uralkodóosztály, amelynek tulajdonában és birtokában vannak a termelőeszközök. Azonban ezt a birtokot és tulajdont valamiképpen biztositani kell a maga számára. Nem szélednének-e szét a rabszolgák, ha nem volna valamilyen tényleges hatalom, amelynek a megtorlásától, tehát kilátásba helyezett terrorától nem kellene félnie? Adott volna-e dézsmát és szolgáltatott volna-e robotot a jobbágy, ha nem volt volna valamilyen fegyveres hatalom, amely terrorával nem kényszeritette volna[27] rá? A[28] rabszolgáknak magántulajdon, tehát rabszolga mivoltáért az állam felelt. A jobbágyok robotját és röghözkötöttségét is[29] az állam biztositotta. Igy az állam létrejötte[30] a magántulajdon kifejlődésével, az osztályviszonyok kialakulásával függ össze. Az állam célja, hogy az uralkodóosztály részére a termelési eszközöknek lehetőleg zavartalan birtoklását biztositsa. Az állam ezért megfelelő fizikai és szellemi erőszak szervezettel rendelkezik. De minthogy az uralkodó osztály a termelő eszközöknek lehetőleg zavartalan birtoklását kivánja, az állam hivatása egyuttal, hogy a[31] kizsákmányoltak osztályharcát mérsékelje, hogy az osztályellentéteket amennyire lehet egyensulyban tartsa, de persze az uralkodóosztály javára.

GAZDASÁGI SZERVEZETEK, PÁRTOK, VEZETŐK.

Az osztályharc állandóan folyik, akár akarjuk, akár nem. Akik öntudatositják magukban, és össze tudják egyeztetni érdekeiket, azok[32] összeállanak, hogy együtt több eredményt érjenek el. Igy jönnek létre az osztályharc szervezetei. Az uralkodó osztály kezdettől fogva szervezetekbe tömörül és szervezett erővel vivja osztályharcát a kizsákmányolás érdekében. Hiszen az állam is osztályharci szervezet. Ilyen osztályharci szervezetek például a tőkések számára nálunk Magyarországon a GyOSz, az OMKE, a TéBE, az OMGE, az ipartestületek stb. Az öntudatosodó munkásosztály első szervezetei a szakmai szervezetek, a szakszervezetek,

♦♦♦

amelyeknek alapja a termelésből fakadó közvetlen ellentétek fölismerése és célja, hogy a harcokat, bérharcokat főleg, vezesse, tartalékoljon a harc idejére stb. Az ilyen szakmai alapon való szervezkedés kétségtelenül az osztályöntudat megnyilvánulása, azonban az osztályöntudatnak az első fokán. Mert még nem foglalja magába azt a fölismerést, hogy nemcsupán az egy szakmában dolgozó munkások érdekei közösek, hanem általában az összmunkásság érdekei.

A pártok az osztályoknak, meg az osztályok rétegeinek legöntudatosabb megnyilvánulásai. A pártok vezetik az osztályok harcát, nemcsak politikai hanem gazdasági téren is, amint azt a törvényhozásból, kormányténykedésekből, pl.[33] vámvédelem, valamint a különböző[34] pártoknak, tehát különböző érdekcsoportoknak az uralomrajutásából láthatjuk. Győzelem után a győztes[35] párt vezeti az államgépezetet, természetesen osztályharcos érdekeinek megfelelően. Azonban ez[36] igy csak az uralkodó osztály pártjaira áll. Az elnyomott osztályok ha uralomra jutnak, a meglévő államgépezetet összetörik és uj államgépezetet alkotnak, amint azt az egész történelem tanusitja.

A pártok vezetői[37] mindig a párt legképzettebb és legosztálytudatosabb képviselői, azok, akik a[38] vezetésnek irányát, hogy[39] ugymondjam, hadászatát, stratégiáját és harcászatát, vagyis a taktikáját a legjobban el tudják látni.[40]^, [41] Ahol nem a gombhoz varrják a kabátot, ahol nem egyes emberek alkotnak pártot, amelyhez csak aztán verbuválnak tagokat, hanem ahol a párt történelmi[42] szükséglet, ott mindig a[43] legképzettebb és[44] legosztálytudatosabb párttagok kerülnek élre. Ahol ez nem lehetséges, ott a történelmi szükséglet megdönti a pártot, tagjainak[45] zöme a faképnél hagyja.

A közlés alapja:

Gépirat, 5 f.

PIM Kézirattár, JA 1087/59, idegen kéz tételszámozásában: 12.

1. réteg: írógép; 2. réteg: kézírás.

Aláíratlan.

▲

◄ ►

---

[1] [Utólagos csere] [Előbb:]₁ [szöveg eleje] Fogalmi tájékozó. [új sorban:] Tanulmányunk [végül: főszöveg]₁

[2] [Utólagos csere] [Előbb:]₁ Hozzávetőlegesen, ismétlem, mert [végül: főszöveg]₂

[3] [Utólagos cserék] [Előbb:]₁ tanulmányunk ismeretszerzés, [majd:]₂ tanulmányunk maga az ismeretszerzés, [végül: főszöveg]₂

[4] [Utólagos csere] [Előbb:]₁ közgazdaságtanban. [új sorban:] Másodszor meg [végül: főszöveg]₁

[5] [Egyszavas azonnali cserék] [Előbb:]₁ marxizmus. [majd:]₁ marxizmus közgazdaságtana [majd:]₁ marxizmus [végül: főszöveg]₁

[6] [A forrásban:] a kaitalizmus imerialista periódusára.

[7] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]₁ a [végül: főszöveg]₁

[8] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]₁ általánositott [végül: főszöveg]₁

[9] [A töredékes forrásban:] viszonyát tekint jük és

[10] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]₁ munk [végül: főszöveg]₁

[11] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]₁ a [végül: főszöveg]₁

[12] [Utólagos csere] [Előbb:]₁ emberiségnek azonban a termeészettel folytatott harca sokkal [javításunk:] emberiségnek azonban a természettel folytatott harca sokkal [végül:]₂ emberiségnek a termeészettel folytatott harca azonban sokkal [javításunk:] emberiségnek a természettel folytatott harca azonban sokkal

[13] [Egyszavas azonnali cserék] [Előbb:]₁ nagyrészt [majd:]₁ nagyrészének [végül: főszöveg]₁

[14] [Utólagos csere] [Előbb:]₁ milyen munkát végeznek, viszonyban [végül: főszöveg]₂

[15] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]₁ forradalomb [végül: főszöveg]₁

[16] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]₁ S [végül: főszöveg]₁

[17] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]₁ A [végül: főszöveg]₁

[18] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]₁ munkásságnak [végül: főszöveg]₁

[19] [A forrásban:] történelmi szerepenének a

[20] [Utólagos csere] [Előbb:]₁ tudományos öntudata. [végül: főszöveg]₁

[21] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]₁ kinek, melyik osztálynak a kezében vannak a termel [végül: főszöveg]₁

[22] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:]₁ termelnek? Árut-e, avgy használati értéket? [javításunk:] termelnek? Árut-e, avagy használati értéket? [végül: főszöveg]₁

[23] [A töredékes forrásban:] módon termelnek Egyénileg,

[24] [A forrásban:] egyén állitj-e elő

[25] [A forrásban:] ember hozza-a létre

[26] [A forrásban:] amelyeket figyelmbe kell

[27] [A forrásban:] nem kényszeritette- volna

[28] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]₁ Igy az á [végül: főszöveg]₁

[29] [Utólagos csere] [Előbb:]₁ jobbágyok robotjáért és röghözkötöttségéért is [végül: főszöveg]₁

[30] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]₁ kifejlődése [végül: főszöveg]₁

[31] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]₁ az [végül: főszöveg]₁

[32] [Utólagos csere] [Előbb:]₁ magukban, azok [végül:]₁ magukban, és összestudják egyeztetni érdekeiket, azok [javításunk:] magukban, és össze tudják egyeztetni érdekeiket, azok

[33] [A forrásban:] törvényhozásból, kormányténykedésekból, pl.

[34] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]₁ különö [végül: főszöveg]₁

[35] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]₁ pártok [végül: főszöveg]₁

[36] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]₁ a [végül: főszöveg]₁

[37] [Utólagos csere] [Előbb:]₁ A párt vezetői [végül: főszöveg]₁

[38] [A forrásban:] legosztálytudatosabb képviselői azok, aki a

[39] [Utólagos csere] [Előbb:]₁ a vezetésnek, hogy [végül: főszöveg]₁

[40] [A forrásban:] legjobban eltudja látni.

[41] [Így!]

[42] [A töredékes forrásban:] ahol a pár párt történelmi

[43] [A forrásban:] ott mindiga a

[44] [A forrásban:] a legképzetteb és

[45] [A töredékes forrásban:] a pártot tagjainak