Tanulmányok és cikkek,
1930–1937
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
A
materialisták, ezt vetik ellenünk, elösmernek
valami elgondolhatatlant és megismerhetetlent, Ding an sich-et, magánvalót, egy
a tapasztalaton kivüleső, ismeretünkön[1]
kivülfekvő anyagot. Igazi miszticizmusba esnek, amikor fölvesznek egy a
megismerésnek és a tapasztalatnak a határain tul levő dolgot. Amikor azt
magyarázzák, hogy az anyag érzeteket okoz oly módon, hogy érzékszerveinkre hat,
akkor a materialisták alapelvének valami[2]
ismeretlent vesznek föl, egy semmit, mert ők maguk kijelentik, hogy
ismereteinknek egyedüli forrásai érzékeink. A materialisták kantianizmusba
esnek, (mint Plechanow, aki a magánvalónak, azaz a tudatunkon kivül is meglevő
dolognak a létét megengedi), megkettőzik „megduplázzák” a világot, a dualizmust
prédikálják, mert a jelenségek mögött számukra magánvaló is van, az érzékek
közvetlen adatai mögött van számukra még[3]
valami más is, valami bálvány, fétis, isteni alakzat, abszolutum, metafizikai
forrás, a vallás hasonmása, vagy, mint Bazarov mondja, a „szent anyag”.
A machistáknak ezek az érvei a materializmus ellen,[4]
ezeknek az érveknek a legkülönbözőbb változataival hozakodnak elő.
Hogy vajjon ujak-e ezek az érvek és csakugyan csak
egyes, machisták szerint kantianizmusba eső orosz materialisták ellen kell a
machistáknak ezeket fölhozniok, egy öreg idealistának, George Berkeleynek
munkájából[5]
veszünk tüzetes vizsgálat alá néhány fontos idézetet. Ez az utánanézés annál is
szükségesebb, mert a machisták, akiknek filozófiai befolyásuk van még ma is a
munkásosztálynak egy részére a machista vezéreken át, Berkeley filozófiai
irányzatát hamisan állitják elénk.
George Berkeley püspöknek 1710-ben jelent meg a szóban
forgó müve, „Az emberi megismerés alapelveiről szóló tanulmány” cimen.
(Abhandlung über die Prinzipien der menschlichen Erkenntnis, Übersetzung[6]
von Friedrich Überweg, Phil. Bibliothek, Bd. 20. Verlag Felix Meiner, Leipzig
1920.) Munkája a következőképpen kezdődik:
„Annak, aki az emberi megismerés tárgyaira[7]
egy pillantást vet, föltünik, hogy ezek részben[8]
az érzékekbe[9]
egyidejüleg, vagyis most belevésődő képzetek, részben pedig olyan képzetek,
amelyeket azzal szerzünk, hogy megfigyeljük, mit szenved és mit cselekszik a
lélek és végül[10]
részben olyan képzetek, amelyek az emlékezet és a képzelet utján jönnek létre.
Látóérzékem utján szerzem a fény és szinképzeteket, ill. ezeknek különböző
fokozatait és minőségi módosulásait, tapintó érzékszervemmel fogok[11]
föl pl. keménységet és puhaságot, hideget és meleget, mozgást és ellenállást.
... Szagló érzékszervem, érzékem[12]
teremt számomra szagokat, izlő érzékem iztapasztalatokat, halló érzékem a
szellemet hangészrevételekhez juttatja.[13]
Ha már most megfigyeljük azt, hogy emez észrevételek egyike kiséri a másikat,
ugy az történik, hogy egyetlen[14]
névvel jelöljük és[15]
ennek folytán egy dologként szemléljük őket. Ha pl. megfigyeltük, hogy egy
bizonyos szin, iz észrevétel, szag észrevétel, alak és szilárdság együttesen[16]
lépnek föl, ugy ezeket egy meghatározott dolognak tartjuk, amelyet aztán alma
névvel jelölünk. Más képzetcsoportok követ, fát, könyvet és hasonló érzéki
dolgokat alkotnak.” (1)
Berkeley munkája első pontjának ez a tartalma.
Szögezzük le, hogy bölcseletének alapjául a „keménységet, lágyságot, meleget,
hideget, szineket, izeket, szagokat” stb teszi. Berkeley számára a[17]
dolgok képzetek[18]
csoportjai,[19]
amelyeken, hozzátehetjük a fentiek szerint, tulajdonságokat és észrevételeket
ért, nem pedig elvont gondolatokat. Berkeley azt mondja továbbá, hogy az
ismeret tárgyain, vagy[20]
eme képzeteken kivül még valami létezik, valami, ami felfogja őket: – a kedély,
a szellem, a lélek, vagy az én. Nyilvánvaló, következtet a filozófus, hogy a
képzetek nem létezhetnek másként, mint egy szellemben, amely felfogja őket.
Hogy erről meggyőződjék, ahhoz elegendő, ha a létezni kifejezés jelentését
elgondolja:
„Ha azt mondom, hogy az asztal, amelyen irok, létezik,
az azt jelenti, hogy látom és érzem; ha szobámon kivül volnék, ugy abban az
értelemben beszélhetnék létezéséről,[21]
hogy[22]
én, ha szobámban volnék, percipiálhatnám...”
Igy[23]
szól Berkeley munkájának 3. pontjában és mindjárt vitába is száll azokkal az
emberekkel, akiket materialistáknak nevez. „Mert – mondja – amit mondani szokás
nem[24]
gondolkodó dolgoknak föltétlen létéről anélkül, hogy valamilyen vonatkozásában
föl ne fogtuk volna, az teljesen értelmetlennek látszik. Ilyen dolgoknak a léte
képzettélevés. Esse is percipi, esse est percipi.
A közlés alapja:
Gépirat,
1+1 másolat, 3 f.
PIM
Kézirattár, JA 1087/50, idegen kéz tételszámozásában: 8.
Az
1. másolat alján idegen kéz: Masolat
eredeti [olvashatatlan szó]; Az 1. másolat verzóján:
2835 : 64 = 44
275
1.
réteg: írógép; 2. réteg: kézírás.
Aláíratlan.
[1] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]1
ismeretünktől [végül: főszöveg]1
[2] [A forrásban:] a materialistál alapelvénk valami
[3] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]1 má
[végül: főszöveg]1
[4] [A forrásban:] a materialzmus ellen,
[5] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]1
munkájáv [végül: főszöveg]1
[6] [A forrásban:] menschlichen Erkenntenis, Übersetzung
[7] [A forrásban:] emberi megimerés tárgyaira
[8] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]1
egyrészt [végül: főszöveg]1
[9] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]1 érzékekkel
[végül: főszöveg]1
[10] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]1 rés
[végül: főszöveg]1
[11] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]1 fogom
[végül: főszöveg]1
[12] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:]1
Szagló érzékszervem ter [végül: főszöveg]1
[13] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:]1 a
szellemhez hangészrevételeket vezet [végül: főszöveg]1
[14] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]1
mindezeket [végül: főszöveg]1
[15] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]1 őket
[végül: főszöveg]1
[16] [A forrásban:] és szilárdásg együttesen
[17] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]1 d
[végül: főszöveg]1
[18] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]1
képzetei [végül: főszöveg]1
[19] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]1 s
[végül: főszöveg]1
[20] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:]1
ismeret tárgyainak eme [végül: főszöveg]1
[21] [A forrásban:] értelemben bészélhetnék létezéséről,
[22] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:]1 i
[végül: főszöveg]1
[23] [A forrásban:] ha szombámban volnék,
prcipiálhatnám...” [új sorban:] Igy
[24] [Utólagos csere] [Előbb:]1 mondani nem [végül:
főszöveg]1