Tanulmányok és cikkek,
1930–1937
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
Akkoriban az
a gyanu fészkelődött a szivembe kényelmetlenül, hogy az uj szellemi frontba gyengelelkü
törtetők álltak össze s e gyengelelkü törtetők éppen társaink, költők és irók,
vagyis olyan férfiak, akik velünk együtt majd a mai magyar szellem fontos
alakjaiként jelennek meg[1]
a jövendő szeme előtt. Gyengelelküeknek gondoltam őket, mert úgy látszott, hogy
a múltjukból emelt talapzatuk a kormányelnök feketekávéjának gözében majdnem
zajtalanul omlik össze.
A közlés alapja:
Lappangó
kézirat. Cserépfalvi Imre tulajdonában volt.
Kiadva:
Lengyel
András, Adatok József Attila életrajzához,
Somogyi-könyvtári Műhely, 1980/1–2., 43–49.
Lengyel András, Útkeresések.
Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, Budapest, Magvető, 1990.
Kiadásunk alapszövege.