Tanulmányok és cikkek,
1930–1937
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
Hogy miért nem
járok színházba? Mert tapasztalataim szerint:
1. Az előadott darabok
ötlettelenek, unalmasak, másszóval nem tárják fel a kor valóságához kapcsolt
formában az igazi szenvedélyeket. Az ú. n. irodalmi darabok sem mutatnak másra,
mint arra, hogy az emberek ma sem mernek szembenézni indulataikkal.
2. Az előadások
nem harmónikusak, egyes tehetséges színészek művészetét az összhatásban
tönkreteszik a rosszak, illetve azok, akik nem játszhatják ki formájukat, mert
alá vannak rendelve a főszereplőnek.
3. Mikor járnék színházba? III. Richard ezt kiáltja:
„Országomat egy lóért!” Emellett igen nevetségesen hangzanék, ha a mai szerző
ezt adná egy hőse szájába, ki történetesen könyvelő: „Állásomat egy taxiért!”
Nos, ha egy mai Shakespeare kitalálná, hogy egy ilyen felkiáltás hogyan ne
váljék nevetségessé, de hogyan szorítsa el az ember szívét, örömmel áldoznék
még az indokolatlanul magas árakat kérő ruhatárra is.
A közlés alapja:
Nyomtatott
forrás. Független Színpad, I(?) (1937), 2. sz., 4.
Kiadva:
JAÖM, III, # 41.
Aláírás: József Attila.