Tanulmányok és cikkek, 1930–1937
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
„Nem
elegendő, hogy a gondolat megvalósulásra törjön, a valóságnak magának kell
gondolatra törnie.” Marx (Zur Kritik der Hegelschen Rechtsphilosophie,
Einleitung.)
1.
Bevezetés, mely borsot tör sokak orra alá.
„Politizáljon-e”
az irodalom?[1]
Igy hangzik a kérdés, amelyet ujra[2]
és ujra mellünknek, írók mellének szögeznek. Mielőtt feleletet[3]
adna az ember, kiderül, hogy a kérdés puszta formaság, mert tartalmára nézve
türelmetlen követelődzés.[4]
Politizáljon-e az irodalom? Igenis, politizáljon! – válaszol Ignotus, –
szálljon síkra a demokrácia értékeinek, az örök emberi értékeknek a védelmében.
Politizáljon! – mondja[5]
Gömbös, a nemzeti egység pártjának vezére, – itassa át a nemzeti egység
eszméjével a lelkeket. Politizáljon! – kiáltják fennen a forradalmi
szocialisták, – az irodalom az osztályharc egyik fegyvere. A politikusok közt
tehát igen nagy az egyetértés. Egyik sem utasitja vissza, sőt a legkülönbözőbb
erkölcsi eszmék jegyében az irodalom kötelességévé teszi[6]
a politikát, – az ő politikáját. Az irodalomról, az[7]
írásművészetről pedig szó[8]
sem esik, az irónak arról kell döntenie, hogy milyen szekeret[9]
toljon.
Egy ilyen állapot nem sok örömmel kecsegteti azokat az
írókat, akik a politikain kivül művészeti öntudattal is rendelkeznek. Céhbeliek
fájdalommal látják az irodalomnak, mint a társadalmi haladás egyik jelentékeny
formájának a kisemmizését. Avagy dadogjanak-e[10]
a gyönyörüségtől, amikor már nem tagadhatják tovább, hogy – a reakcióról nem
beszélvén – a munkásmozgalomban is szellemellenes áramlatok kerülnek fölül? Ez
nem vád, hanem – sajnos – a szubjektív föltételek hiányának egyik adaléka.[11]
Ha egy osztály – a bérmunkásokról van szó – a maga sajátos életérzését nem[12]
képes társadalmilag, azaz[13]
művészileg kifejezni, akkor erőtlen ahhoz, hogy az egész emberiség nevében
lépjen föl a történelem dobogójára.
Márpedig[14]
– Marx irja a hegeli jogbölcseletről[15]
szóló kritikájának bevezetésében – „a polgári társadalomnak egy osztálya sem
játszhatja ezt a szerepet, anélkül hogy magában és a tömegben az enthusiasmus
egy mozzanatát ki ne váltaná, egy mozzanatot, amelyben a társadalommal
A[16]
művészkedés az a tevékenység, amellyel az ember közösségellenes ösztöneit
közösség-alkotó szellemiséggé[17]
formálja.
–
Viszont,[18]
a művészetnek, hogy ezt a szerepet betöltse akadályokat kell legyőznie. Ezek az
akadályok a már meglévő társadalmi tudat, ennek a köntösében kell az ihletnek
jelentkeznie, hogy bebocsáttassék. A művész tehát nem társadalmi tudat
kialakításán dolgozik, törekvése[19]
az, hogy érzelmeket a társadalmi tudatba emeljen, – ez viszont egy konkrét
társadalmi tudat létét föltételezi.
Alap és felépítmény
Felépitmények autonómiája
–
Ideologiai szükségleteiket az emberek általában nem
műalkotásokból szokták beszerezni
A közlés alapja:
Kézirat,
2 f.
PIM
Kézirattár, JA 1087/4, idegen kéz tételszámozásában: 4.
Aláíratlan.
[1] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] író [végül:
főszöveg]
[2] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] ujabban [végül:
főszöveg]
[3] [Bonyolult csere] [Előbb:] ujra mellünknek szögeznek,
[majd:] ujra mellünknek írók mellének szögeznek, – ujabban éppen a polgárinak
[majd:] ujra mellünknek írók mellének szögeznek. Mielőtt azonban feleletet [majd:] ujra mellünknek írók mellének szögeznek.
De Mielőtt feleletet [javításunk:] ujra mellünknek, írók mellének szögeznek. De
mielőtt feleletet [végül:] ujra mellünknek írók mellének szögeznek. Mielőtt
feleletet [javításunk:] ujra mellünknek, írók mellének szögeznek. Mielőtt
feleletet
[4] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:] formaság,
tartalmára azonban fenyegetődző követelés [végül: főszöveg]
[5]
[A forrásban:]
védelmében. Politizáljon!, –
mondja
[6] [A forrásban:] irodalom kötelessegévé teszi
[7] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:] politikáját. Igy
aztán az irodalomról szó sem [végül: főszöveg]
[8] [Utólagos csere] [Előbb:] az írásművészetről, a
művészetről szó [végül: főszöveg]
[9] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] politika
szolgálatába álljon [végül: főszöveg]
[10] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] csobogj [végül:
főszöveg]
[11] [Utólagos csere] [Előbb:] hiányának egy adaléka.
[végül: főszöveg]
[12] [A forrásban:] sajátos életerzését nem
[13] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] mu [végül:
főszöveg]
[14] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] Másrészt viszont
[végül: főszöveg]
[15] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] jogfil [végül:
főszöveg]
[16]
[Innen a levél verzóján.]
[17] [Utólagos csere] [Előbb:] ember társadalomellenes
ösztöneit társadalom-alkotó szellemiséggé [végül: főszöveg]
[18] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] V [végül:
főszöveg]
[19] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] hanem [végül:
főszöveg]