Tanulmányok és cikkek, 1930–1937

 

 

 

Nyitólap

Költemények

Névjegy

Szerzői jogi nyilatkozat

Köszönetnyilvánítás

Magyarázatok

Módszer

Szövegjavítások

Utószó

Elavult kiadások

Egyéb szépirodalmi művek

 

 

 

Tanulmányok és cikkek, 1923–1930

 

 

 

 

Tanulmányok és cikkek, 1930–1937

 

 

 

 

 

 

 

«««     [53] Logika és Dialektika.     »»»

♦♦♦

Jelen tanulmány célja a logika és dialektika viszonyának a megállapitása, nevezetesen annak a kimutatása, hogy a Kapital dialektikája az Arisztotelesz[1] által kifejtett logikai alapelvek értelmében nincs ellenmondásban eme logikai alapelvekkel, más szóval hogy a (materialista) dialektika magába foglalja a formális logikát és ezzel dialektikussá teszi,[2] mig az (idealista) dialektika magába foglalván a formális logikát logikussá és[3] ezáltal lényegében antilogikus logikává, illetve logikus[4] antilogikává válik.

Mi a (tiszta) logika? A (tiszta) logika az a (szak) tudomány, amely azon formális törvények megállapitásával foglalkozik, melyek[5] a gondolatokban magukba véve – tehát tekintet nélkül a gondolkodó lényre és a való világra – azaz a gondolati aktusok puszta értelmében és azok puszta értelmi vonatkozásaiban gyökereznek.

Mi az (objektiv) idealizmus? Az a tan, amely szerint valódi[6] léttel, abszolut valósággal a gondolatok magukban véve birnak, vagyis hogy[7] (ezuttal a pszichologiai tárgyaktól eltekintve) a logikai tárgyak teszik a valódi világ egészét.

Mi[8] a dialektika? A valóságos világnak belső ellentéteken alapuló történelmi mozgása egyik állapotából a másikába.

Eszerint az idealista dialektika a gondolkodás logikai mozgása egyik fogalomtól a másikhoz ellenmondások logikai felfüggesztése által. Az idealista dialektika tehát logika, amennyiben tárgya a logika tárgya, és antilogikus, amennyiben a logikai alapelvek érvényét (nevezetesen pl. a principium contradictionist)[9] felfüggeszti; másfelől az idealista dialektika antilogika, amennyiben tárgyát valódi léttel biró tárgynak veszi

♦♦♦

és nem logikai módon tárgyalja, és logikus, amennyiben a logikai alapelvek érvényének (nevezetesen pl. a principium identitatisnak) megfelelően el nem tér attól, hogy tárgyát tárgyával,[10] logikai léttel biró tárgyát valódi léttel biró tárgyával[11] ne azonositsa. Az idealista dialektika tehát nem dialektika, hanem egyfelől antilogikus logika, másfelől logikus antilogika.

A közlés alapja:

Gépirat, 2 f.

PIM Kézirattár, JA 1087/47, idegen kéz tételszámozásában: 30.

Aláíratlan.

 

 

      

 



[1] [Többszavas azonnali csere] [Előbb:] Kapital logikája az Árisz [végül: főszöveg]

[2] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] z [végül: főszöveg]

[3] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] válik [végül: főszöveg]

[4] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] antilogikus [végül: főszöveg]

[5] [A forrásban:] megállapitásával foglalkozik,, melyek

[6] [Utólagos csere] [Előbb:] amely valódi [végül: főszöveg]

[7] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] ( [végül: főszöveg]

[8] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] Mi az idealista dialektika? A gondolkodás logikai mozgása egyik fogalomtól a másikhoz ellenmondások felfüggesztése által. [végül: főszöveg]

[9] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] contradik [végül: főszöveg]

[10] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] tárgyát [végül: főszöveg]

[11] [Egyszavas azonnali csere] [Előbb:] tárgyát [végül: főszöveg]