| Irodalomtörténet | Poétika | Források |
| Incipit: | Mindnyájan örüljünk, hív keresztyének |
Változat:
| |
| RPHA-szám: | 0990 |
| Szerző: | Melius Juhász Péter A verset a szerző látta el névmegjelöléssel. Az akrosztichonban: Moelivs |
| Cím: | Karácsonyi dicséret |
| Változatok: | |
| A szereztetés ideje: | 1566 vagy azelőtt |
| A szereztetés helye: | Az akrosztichonban: in Debrecen |
| Kritikai kiadás: | RMKT 7. 107 |
| Hasonmás-kiadás: | Változatok:
|
| Digitalizált példány: | Változatok:
|
| Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: OTKA K135631 |
Az itt közzétett szövegek nem kritikai igényűek, bár kritikai kiadásokon alapulnak. Részben modernizált szövegekről van szó, melyeket minimálisan egységesítettünk az OTKA NKFI 135631 számú, „A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata” elnevezésű projektje keretében végrehajtott számítógépes elemzések céljából. Javarészt az RMKT szövegkiadásait követik, kisebb részt más filológiai kutatások eredményei. A digitalizálási, átírási, modernizálási feladatokban részt vett Finta Mária, Horváth Andor, Kiss Margit, Maróthy Szilvia, Nagy Viola, Pardi Boglárka, Rákóczy Krisztina, Seláf Levente, Veszely Anna, Vigyikán Villő, Zohó-Tóth Zoé, és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szemináriumainak számos hallgatója. Köszönetetet mondunk a szövegkorpusz összeállításához és közzétételéhez nyújtott segítségért a következőknek: Etlinger Mihály, Fazekas Sándor, Hajdu Ildikó, H. Hubert Gabriella, Papp Balázs, Szatmári Áron, és az RPHA valaha volt összes munkatársa.
Mindnyájan örüljünk, hív keresztyének,
Nagy hálákat adván az Úristennek.
Örömünk Krisztusnak szent születése,
Mert ő felöltözött az mi testünkbe.
Leszálla az égbűl az szóló fiú,
És megtestesüle az isten fia.
Istennek ű fia lőn ember fia,
Egy személy az ember és isten fia.
Végezése lőn az az nagy istennek,
Hogy az fiú lenne váltság hiteknek.
Szentlélek istentűl ő fogantaték,
Mert az ő testét formálá Szentlélek.
Fírfiú mag nélkül fogantaték,
Az szűznek méhéből tisztán születék.
Ebbe az nagy istennek ő szerelme,
Tetszik meg Atyánknak hozzánk jó kedve.
Csudálatos szerelme az atyjának,
Hogy foglal szent fiába ő magának.
Istennel az ember megharagvék,
Az bűnös ördög miatt rabja törvénnek.
Tisztátalanná és bűnössé lének,
Az isten ellen mindenek vétenek.
Isten mert hogy minket választott vala,
Magának ű minket teremtött vala.
Nem hagyhatta minket bűnért elvesznünk,
Jó kedvét akarja rajtunk mutatni.
De hogy minket istentől az bűnös ördög,
Elszakasztott vala engedetlenség.
Egyessé istennel az embereket
Semmi teremtött állat nem teheté.
Buzgó nagy szerelme indítá istent,
Váltságra nekünk szent fiát készíté.
Rejá az fiú terhünket felvévé,
Istennel ő minket megbékéltete.
Ezért fogantaték a Szentlélektől,
Mert ő megtisztíta miként az bűntûl.
Csudaképpen Istenhez minket köte,
Mint az emberséget magához köté.
Ekképpen velünk frigyet és kötést tőn,
Mert velünk ő lakozó istenné lõn.
Nemcsak erejét ontá ő az testbe,
De ugyan magát is az testhez köté.
Mert nem lőn elég egy természetbe,
Hogy váltság élhessen csak emberségben.
Istent és embert kelle öszvehozni,
Hát két természetnek kelleték lenni.
Szántalan és végehetlen fizetést,
Kelleték Krisztusnak tenni a bűnért.
Ezért lőn õ ember és igaz isten,
Mert két természetöt az váltság kéván.
Rabságunkból és az mi bűneinkből,
Megszabadíta Krisztus a haláltól.
Az ő születése lõn tisztaságunk,
Isten jószágival gazdagulásunk.
Ez lőn az megígért mag Ábrahámnak,
Ez lőn az Messiás, fia Dávidnak.
Bálának csillagja és nagy próféta,
Ez Krisztus lőn az mi lelkünk váltsága.
Cseréle az Krisztus az emberekkel,
Megbékéltete minket az istennel.
Örök dicsőséget, örök életet,
Igazságot szerze, nekünk szentséget.
Törvény átkából ő minket kimente,
És emberré lévén mi lőnk istenné.
Az ördögtől, pokoltól, kárhozattól,
Szabadíta minket úr haragjától.
Örömet és nagy békességet szerze,
Mind fottig ellenségünket elveszté.
Az mi ó születésünket elrontá,
Az ő születésével meggyógyítá.
Ezért mi énekeljünk az Krisztusnak,
Dicséretet mondjunk ő szent atyjának.
És kérjük fohászkodván ő felségét,
Hallgassa meg mi könyörgő szívünket.
Szenteljen magának szent templomává,
Tartson meg az hitben, szent országában.
Az ő fiából reánk ontott kedvet,
Váltsa meg mibennünk az ő jószágát.
És szent igéjében tartson meg minket,
Szent lelkével vigasztalja szívünket.
Dicsértessél örökké, Atyaisten,
Fiúval, Szentlélekkel egyetemben.
Mindnyájan örüljünk, hív keresztyének,
Nagy hálákat adván az Úristennek.
Örömünk Krisztusnak szent születése,
Mert ő felöltözött az mi testünkbe.
Leszálla az égbűl az szóló fiú,
És megtestesüle az isten fia.
Istennek ű fia lőn ember fia,
Egy személy az ember és isten fia.
Végezése lőn az az nagy istennek,
Hogy az fiú lenne váltság hiteknek.
Szentlélek istentűl ő fogantaték,
Mert az ő testét formálá Szentlélek.
Fírfiú mag nélkül fogantaték,
Az szűznek méhéből tisztán születék.
Ebbe az nagy istennek ő szerelme,
Tetszik meg Atyánknak hozzánk jó kedve.
Csudálatos szerelme az atyjának,
Hogy foglal szent fiába ő magának.
Istennel az ember megharagvék,
Az bűnös ördög miatt rabja törvénnek.
Tisztátalanná és bűnössé lének,
Az isten ellen mindenek vétenek.
Isten mert hogy minket választott vala,
Magának ű minket teremtött vala.
Nem hagyhatta minket bűnért elvesznünk,
Jó kedvét akarja rajtunk mutatni.
De hogy minket istentől az bűnös ördög,
Elszakasztott vala engedetlenség.
Egyessé istennel az embereket
Semmi teremtött állat nem teheté.
Buzgó nagy szerelme indítá istent,
Váltságra nekünk szent fiát készíté.
Rejá az fiú terhünket felvévé,
Istennel ő minket megbékéltete.
Ezért fogantaték a Szentlélektől,
Mert ő megtisztíta miként az bűntûl.
Csudaképpen Istenhez minket köte,
Mint az emberséget magához köté.
Ekképpen velünk frigyet és kötést tőn,
Mert velünk ő lakozó istenné lõn.
Nemcsak erejét ontá ő az testbe,
De ugyan magát is az testhez köté.
Mert nem lőn elég egy természetbe,
Hogy váltság élhessen csak emberségben.
Istent és embert kelle öszvehozni,
Hát két természetnek kelleték lenni.
Szántalan és végehetlen fizetést,
Kelleték Krisztusnak tenni a bűnért.
Ezért lőn õ ember és igaz isten,
Mert két természetöt az váltság kéván.
Rabságunkból és az mi bűneinkből,
Megszabadíta Krisztus a haláltól.
Az ő születése lõn tisztaságunk,
Isten jószágival gazdagulásunk.
Ez lőn az megígért mag Ábrahámnak,
Ez lőn az Messiás, fia Dávidnak.
Bálának csillagja és nagy próféta,
Ez Krisztus lőn az mi lelkünk váltsága.
Cseréle az Krisztus az emberekkel,
Megbékéltete minket az istennel.
Örök dicsőséget, örök életet,
Igazságot szerze, nekünk szentséget.
Törvény átkából ő minket kimente,
És emberré lévén mi lőnk istenné.
Az ördögtől, pokoltól, kárhozattól,
Szabadíta minket úr haragjától.
Örömet és nagy békességet szerze,
Mind fottig ellenségünket elveszté.
Az mi ó születésünket elrontá,
Az ő születésével meggyógyítá.
Ezért mi énekeljünk az Krisztusnak,
Dicséretet mondjunk ő szent atyjának.
És kérjük fohászkodván ő felségét,
Hallgassa meg mi könyörgő szívünket.
Szenteljen magának szent templomává,
Tartson meg az hitben, szent országában.
Az ő fiából reánk ontott kedvet,
Váltsa meg mibennünk az ő jószágát.
És szent igéjében tartson meg minket,
Szent lelkével vigasztalja szívünket.
Dicsértessél örökké, Atyaisten,
Fiúval, Szentlélekkel egyetemben.
A vers dallama
Az alábbi kották a következő kiadásból származnak: Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Előfordulhat, hogy a vers dallama más gyűjteményben is szerepel, melynek sorszáma az adatlap Dallam mezőjében látható. Ugyanakkor az adatlapi mező nem tartalmazza az RMDT új kiadásának számait – ez az adatbázis egy későbbi változatában lesz szinkronizálva.
A kottaképek többnyire a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) oldaláról érkeznek, és a jegyzetek és dallamok hivatkozásai is a MERSZ oldalára ugranak, melynek használatához előfizetés vagy megfelelő felsőoktatási, ill. tudományos hálózathoz való hozzáférés szükséges.
Egyes kottaképek az RMDT digitalizált másolatai. Ezekhez lejátszható hanganyag is tartozik, és forráskódjuk az adatbázis részét képezi. A jövőben az összes kottát ilyenre alakítjuk. Ezúton is köszönjük Ferenczi Ilona támogatását, amelyet az adatbázisok összekötésekor nyújtott.