Batizi András, Jer, dicsérjük e mai napon a mi Urunkat (RPHA 0640)

Irodalomtörténet Poétika Források
Incipit: Jer, dicsérjük e mai napon a mi Urunkat
Változatok:
RPHA-szám: 0640
Szerző: Batizi András A verset a keletkezését követően a szerzőnek tulajdonították.
Cím: Karácsonyi história
Változatok:
A szereztetés ideje: 1546 környékét megelőző időben
Pro domo: Bathó Mihály-énekeskönyv (S 189) p. 151.
Akrosztichon: A versnek nincs akrosztichonja.
Kolofon: A versnek nincs kolofonja.
A versforma fajtája: Szótagszámláló, izostrofikus vers.
Versforma: x13(4,4,5), x14(4,5,5), x13(4,4,5)
Keresés erre a rímképletre
Keresés erre a szótagszámra
Nótajelzés: Mindnyájan örüljünk, hív keresztyének (RPHA 0990)
Dallam: A vers énekvers. RMDT1 66SZ
Változat:
Terjedelem: Terjedelem: 18 / 24 / 25 versszak
Változatok:
Irodalmi minta: Luc 2,1-20
Műfaj: [ vallásos (001) > nem história (003) > bibliai (006) > rövid foglalat (015) ]
Úzus: Változatok:
Felekezet: 21% katolikus (7 db) 21% unitárius (7 db) 18% protestáns (6 db) 18% evangélikus (6 db) 18% református (6 db) 3% szombatos (1 db) 3% világi (1 db)
Változatok:

Óvári graduál, 17. sz. eleje (Stoll 10), p. 186.

Zemlény János-énekeskönyv, 1668 (Stoll 88), f. 39v.

Pálffi Márton-énekeskönyv, 1694 körül (Stoll 129), f. 12v.

Komjátszegi graduál, 1697 után (Stoll 137), p. 97.

Csonka antifonálé, 1607-1632 (Stoll 143), f. 99v.

Péchi Simon-énekeskönyv, 1615 (Stoll 33), p. 301.

Énekeskönyv, Debrecen, 1570 (RMNy 276), p. 98.

A keresztyeni gyülekezetben, Várad, 1566 (RMNy 222), p. 127.

Enekes könyv, Debrecen, 1569 (RMNy 264), p. 88.

Cantionale catholicum, Csik, 1676 (RMK I 1188), p. 40. [digitalizált]

Enekec harom rendbe, Detrekő, 1582 (RMNy 513, RMK I 195), f. 5r[digitalizált]

Az kereztieni gievlekezetben, Bártfa, 1593 (RMNy 713, RMK I 267), p. 43. [digitalizált]

Isteni ditsiretek, imadságos, Kolozsvár, 1632 (RMNy 1541, RMK I 1586), p. 137. [digitalizált]

Keresztyen imadsagok egy-nehany, Debrecen, 1641 (RMNy 1874, RMK I 713), f. 76v.

Kereszteni isteni dicsiretek, Bártfa, 1640 (RMNy 1816, RMK I 698), p. 65. [digitalizált]

Isteni dicsiretek, imadsagok, Kolozsvár, 1697 (RMK I 1503), p. 95.

Cantvs catholici, Lőcse, 1651 (RMNy 2381, RMK I 856), p. 19.

Cantus catholici, Nagyszombat, 1675 (RMK I 1183/A), p. 19. [digitalizált]

Petri András-énekeskönyv, 1630-1631 (Stoll 50), f. 24v.

Kecskeméti graduál, 1637-1638 (Stoll 58), p. 328.

Unitárius graduál, 1697 után (Stoll 138), p. 95.

Graduale sacrum, 1699-1702 (Stoll 140), p. 134.

Turóci cantionale, 17. sz. vége (Stoll 157), p. 17.

Écsi-énekeskönyv, 1700-1725 (Stoll 159), p. 163.

Enekes keoniv, Debrecen, 1579 (RMNy 429), p. 85.

Ditseretekel s egyéb, Bártfa, 1602-1614 (RMNy 965), p. 33.

Isteni dicséretek, Kolozsvár, 1602-1615 (RMNy 983, RMK I 342), p. 120.

Újfalvi Imre: Iskolai énekeskönyv, Debrecen, 1620-1630 (RMNy 1328), f. 46r.

Keresztyéni enekek, Lőcse, 1629 (RMNy 1438), p. 30.

Újfalvi Imre: Iskolai énekeskönyv, Debrecen, 1632 körül (RMNy 1528), p. 52.

Keresztyeni isteni dicsiretek, Lőcse, 1642 (RMNy 1940, RMK I 726), p. 54.

Énekeskönyv, Kolozsvár, 1675 (RMK I 1175/B), p. 167.

Az Sz. David profetanak, Lőcse, 1696 (RMK I 1493/B), p. 319.

Énekeskönyv, Kolozsvár, 1700 körül (RMK I 1559/A), p. 166.

(Stoll 84/1), f. 21v.

(RMNy 160/1, RMK I 40), f. L1r.

(RMNy 353/1, RMK I 332), f. 176v[digitalizált]

(RMNy 886/1, RMK I 376), f. 76r.

(RMNy 1628/1, RMK I 648), p. 172. [digitalizált]

(RMNy 2532, RMK I 890/2), p. 127. [digitalizált]

(Stoll 67/1), p. 213.

(Stoll 82/1), p. 116.

(RMNy 1107/1, RMK I 463), f. 86r.

(RMNy 1205/1, RMK I 497), f. 80v.

(RMNy 1523/1, RMK I 611), f. 80v.

(RMNy 2254/3, RMK I 816/2), p. 167.

(RMNy 2406/3, RMK I 852/2), p. 167.

(RMNy 2564, RMK I 895/2), p. 156. [digitalizált]

(RMNy 2624, RMK I 898/2), p. 167.

(RMNy 3034, RMK I 990/2), p. 211.

(RMK I 1155/B), p. 308.

(RMK I 1183/2), p. 173.

(RMK I 1244/2), p. 167.

(RMK I 1384/2), p. 150.

(RMK I 1389/1), p. 310.

(RMK I 1410/1), p. 310.

(RMK I 1460/1), p. 319.

(RMK I 1499/2), p. 120.

(RMK I 1553/2), p. 189.

Kritikai kiadás: RMKT 2. 58
Változat:
    Hasonmás-kiadás: Változatok:
    Digitalizált példány: Változatok:
    Szöveg Dallam A szöveg forrása: OTKA K135631
    Az itt közzétett szövegek nem kritikai igényűek, bár kritikai kiadásokon alapulnak. Részben modernizált szövegekről van szó, melyeket minimálisan egységesítettünk az OTKA NKFI 135631 számú, „A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata” elnevezésű projektje keretében végrehajtott számítógépes elemzések céljából. Javarészt az RMKT szövegkiadásait követik, kisebb részt más filológiai kutatások eredményei. A digitalizálási, átírási, modernizálási feladatokban részt vett Finta Mária, Horváth Andor, Kiss Margit, Maróthy Szilvia, Nagy Viola, Pardi Boglárka, Rákóczy Krisztina, Seláf Levente, Veszely Anna, Vigyikán Villő, Zohó-Tóth Zoé, és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szemináriumainak számos hallgatója. Köszönetetet mondunk a szövegkorpusz összeállításához és közzétételéhez nyújtott segítségért a következőknek: Etlinger Mihály, Fazekas Sándor, Hajdu Ildikó, H. Hubert Gabriella, Papp Balázs, Szatmári Áron, és az RPHA valaha volt összes munkatársa.

    Jer, dicsérjük ez mai napon az mi urunkat,
    Bizony méltó dicséretünkre, nagy tisztességre,
    Mert születék ez nap nekünk üdvességünkre.

    Az Augustus római császár uralkodik vala,
    Zsidóságot ki bírja vala és Galileát,
    Parancsolá ez világot levélbe íratni.

    Mennek vala mindenfelől õ várasokba,
    Eredet szerént, nemzetség szerént hazájokba,
    Hogy beíratnák őmagokat császár levelében.

    Ez hír hallván a szent József szűz Máriával
    Elindula Galileából, Názáretből
    Dávid királynak várasába, Betlehembe.

    Immár a sok vendég népvel a szállások
    Az várasban betöltek vala, azért szent József
    El-beszálla jegyesével egy istállóban.

    Tisztaságban mi urunkat a szűz Mária
    Szűzen szülé ez világra az istállóban,
    Bepólálván helyhezteté az jászolba.

    Szent Pál írja, bizony beszéd, melyet hinnünk kell,
    Krisztus jöve ez világra ez okáért,
    Hogy ő minket, bűnösöket idvözítene.

    De ha irgalmasságából el nem jött volna,
    Mi mindnyájan elvesztünk volna, kárhoztunk volna,
    Mert mind fejenként Úristennek valánk haragjába.

    Az mi első atyánk, Ádám mikor vétkezék,
    Úristennek parancsolatját hogy ő megszegé,
    Magát ejté és fiait isten haragjába.

    Minden lölkök, kik őtõle származnak vala,
    Esnek vala isten átkába, nagy haragjába,
    Fogantatván, születtevén eredendő bűnben.

    Senki jócselekedetiből mennyországba,
    Semmiképpen nem mehet vala, és Úristennek
    Meg nem engesztelheti vala nagy haragját.

    Ézsaiás szent próféta örömet monda,
    Hogy minekünk gyermek születnék, fiú adatnék,
    Ki istennek nagy haragját megengesztelné.

    Angyal az pásztoroknak éjjel megjelenék,
    E szót mondva, hirdetek nektek nagy örömet,
    Mert születék ez nap nektek idvözítőtök.

    Nagy sereggel az angyalok égben éneklik,
    Úristennek dicsőség mennyben, és a földön
    Békeség és jóakarat embereknek.

    Az pásztorok mind felkelvén el-bemenének
    Betlehembe, és megtalálák szent Józsefet,
    Szűz Máriával az gyemeket az jászolban.

    Dicsőítték és dicsérék istent mindenekben,
    Melyeket ők hallottak vala és láttak vala,
    Azért mi es dicséretet nekie mondjunk.

    Atyaúristennek fia emberré lőn
    Őáltala, hogy mi emberek az igaz hütben
    Fejenként lennénk Úristennek áldott fiai.

    Vigasságnak és örömnek nagy napja ez,
    Kin örülnek az angyalok, azért mi is,
    Adjunk hálát ez gyermeknek, mint mi urunknak.

    Atyaúristen ő fiát nem azért küldé,
    Ez világot hogy megítélje és elveszesse,
    De megtartsa, szabadítsa, idvözítse.

    Bizonsággal ez világra azért születék,
    Hogy valakik őbenne bíznak teljes lélekkel,
    Örök életet vallhassanak, istent láthassák.

    Ez gyermek lőn Úristennél mi közbejárónk,
    És minekünk a szót mondá, szerető fiam,
    Higgy énbennem, megbocsátom minden bűneidet.

    Azért higgyen minden ember Jézus Krisztusban,
    Mert kik bíznak ő érdemében, születésében,
    Nem kárhoznak, de vitetnek ők mennyországba.

    Ó, te áldott és szép gyermek, úr Jézus Krisztus,
    Hálát adunk ez nap teneked, és kérünk téged,
    Tekénts reánk magas mennyből, mint fiaidra.

    Adjad nékünk ajándékol Szentlélek istent,
    Hogy vallhassuk téged örökké és dicsérhessünk,
    Holtunk után mennyországban téged láthassunk.

    Dicsértessék Szentháromság e mai napon,
    Atya, Fiú és Szentlélek egy bizony isten,
    Alleluját mindörökké neki mondhassunk.

    A vers dallama

    Az alábbi kották a következő kiadásból származnak: Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.

    Előfordulhat, hogy a vers dallama más gyűjteményben is szerepel, melynek sorszáma az adatlap Dallam mezőjében látható. Ugyanakkor az adatlapi mező nem tartalmazza az RMDT új kiadásának számait – ez az adatbázis egy későbbi változatában lesz szinkronizálva.

    A kottaképek többnyire a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) oldaláról érkeznek, és a jegyzetek és dallamok hivatkozásai is a MERSZ oldalára ugranak, melynek használatához előfizetés vagy megfelelő felsőoktatási, ill. tudományos hálózathoz való hozzáférés szükséges.

    Egyes kottaképek az RMDT digitalizált másolatai. Ezekhez lejátszható hanganyag is tartozik, és forráskódjuk az adatbázis részét képezi. A jövőben az összes kottát ilyenre alakítjuk. Ezúton is köszönjük Ferenczi Ilona támogatását, amelyet az adatbázisok összekötésekor nyújtott.

    RMDT1 2017, 110/I (Jer, dicsérjük e mai napon a mi Urunkat)
    Jegyzetek

    RMDT1 1958, 66 (Jer, dicsérjük e mai napon a mi Urunkat)
    Jegyzetek