| Irodalomtörténet | Poétika | Források |
| Incipit: | Oly búval, bánattal az Aeneas király |
| RPHA-szám: | 3002 |
| Rész-egész viszony: | Én mostan beszélem a rómaiakat (RPHA 0332) |
| Szerző: | Huszti Péter A vers maga nincs szignálva, de a gyűjtemény, amelyben szerepel, a szerző neve alatt jelent meg. |
| Cím: | Aeneis-részlet |
| A szereztetés ideje: | 1580 vagy azelőtt |
| Pro domo: | Huszti Péter: Aeneis c. művének külön versként is megjelenő 1017-1056. sora. |
| Akrosztichon: | A versnek van akrosztichonja. ORE KANIT HVN[...] |
| Kolofon: | A versnek nincs kolofonja. |
| A versforma fajtája: | Szótagszámláló, izostrofikus vers. |
| Versforma: | a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6), a12(6,6) Keresés erre a rímképletre Keresés erre a szótagszámra |
| Nótajelzésként: | Látom, hogy nagy sokan krónikákat írnak (RPHA 0831) Gondolkodjál, ember, a te bűneidről (RPHA 0431) Mint a szomjú szarvas, kit vadász rettentett (RPHA 0992) A tündérországról bőséggel olvastam (RPHA 0053) A nagy bölcs teremtést aki meggondolja (RPHA 0027) Az én életemnek minden idejében (RPHA 0125) Kegyes teremtőmnek amikor könyörgék (RPHA 0723) A Szentháromságnak harmadik személye (RPHA 0041) Látja világ dolgát Isten és forgatja (RPHA 0827) |
| Dallam: | A vers énekvers. RMDT1 23SZ, RMDT1 236SZ |
| Terjedelem: | Terjedelem: 10 versszak |
| Irodalmi minta: | Publius Vergilius Maro: Aeneis |
| Műfaj: | [ világi (048) > história (049) > elbeszélő (051) > fiktív (057) ] |
| Felekezet: | 80% világi (4 db) 20% evangélikus (1 db) |
| Változatok: |
| Kritikai kiadás: | RMKT 9. 497 RMKT 9. 497 |
| Hasonmás-kiadás: | Vers: Régi Magyar Irodalmi Ritkaságok, RMNy 499 |
Változat:
| |
| Digitalizált példány: | Változatok:
|
| Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: OTKA K135631 |
Az itt közzétett szövegek nem kritikai igényűek, bár kritikai kiadásokon alapulnak. Részben modernizált szövegekről van szó, melyeket minimálisan egységesítettünk az OTKA NKFI 135631 számú, „A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata” elnevezésű projektje keretében végrehajtott számítógépes elemzések céljából. Javarészt az RMKT szövegkiadásait követik, kisebb részt más filológiai kutatások eredményei. A digitalizálási, átírási, modernizálási feladatokban részt vett Finta Mária, Horváth Andor, Kiss Margit, Maróthy Szilvia, Nagy Viola, Pardi Boglárka, Rákóczy Krisztina, Seláf Levente, Veszely Anna, Vigyikán Villő, Zohó-Tóth Zoé, és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szemináriumainak számos hallgatója. Köszönetetet mondunk a szövegkorpusz összeállításához és közzétételéhez nyújtott segítségért a következőknek: Etlinger Mihály, Fazekas Sándor, Hajdu Ildikó, H. Hubert Gabriella, Papp Balázs, Szatmári Áron, és az RPHA valaha volt összes munkatársa.
Oly búval, bánattal az Aeneas király,
Felkelvén indula csak másodmagával,
Egy erdőbe lépék ketten Achatessel,
Kezében kézíje marok nyilaival.
Rajtok esett nagy sok gonosz szerencsében,
Mikor gondolkodnék járván erdő közben,
Gyenge szép szűz juta ellenébe szemben,
Haját eresztette a szélnek mentében.
El-felövedzette szépen holna alját,
Traciai módra kötötte puzdráját,
Felaggatta leány gyenge lágy ruháját,
Mint egy vadász ember megkötette sarját.
Csak közel sem jutván szép szóval így szóla:
„Nem láttatok-e itt az én társaimba,
Ha valami vadat itt űztenek volna,
Ilyen módú vadászokat itt járnia?”
Aeneas szép szóval mondá: „Mi nem láttunk,
De várj meg te leány, veled hadd mi szóljunk,
Ne siess, ne siess ilyen igen tőlünk,
Mert semmi dolgodban téged nem késlelünk.
Nem emberi ábrázat az te szép orcád,
Sem emberhöz illő te gyenge szép szavad,
Istenasszony vagy te, mondok én igazat,
Azért könnyebbits meg mi fáradságunkat.
Inkább téged kérünk, mondd meg azt minekünk,
Hol búdossunk mostan, vagy mi földen vagyunk,
Tengeri szél miatt ide ki verettünk,
Sok áldozatokat teneked mi teszünk.”
„Távol legyen az tisztelet” — a szüz monda,
„Tráciai leány vagyok én” — azt monda,
„De kevés beszéddel az mely tartományba,
Megmondom holott búdostok tenger miatt.
Hires ez föld része egész ez világban,
Nincs gonosz szerencse ez ti utatokban,
Mert hozott titeket az nagy Africában,
És hamar kijuttok egy nagy szép várasban.
Újonnat most rakják várasnak kőfalát,
Sőt, hallottátok-e az Pheniciát,
Vagy hallottátok-e Cartago várasát,
Annak határában leltetek ti szállást.
Oly búval, bánattal az Aeneas király,
Felkelvén indula csak másodmagával,
Egy erdőbe lépék ketten Achatessel,
Kezében kézíje marok nyilaival.
Rajtok esett nagy sok gonosz szerencsében,
Mikor gondolkodnék járván erdő közben,
Gyenge szép szűz juta ellenébe szemben,
Haját eresztette a szélnek mentében.
El-felövedzette szépen holna alját,
Traciai módra kötötte puzdráját,
Felaggatta leány gyenge lágy ruháját,
Mint egy vadász ember megkötette sarját.
Csak közel sem jutván szép szóval így szóla:
„Nem láttatok-e itt az én társaimba,
Ha valami vadat itt űztenek volna,
Ilyen módú vadászokat itt járnia?”
Aeneas szép szóval mondá: „Mi nem láttunk,
De várj meg te leány, veled hadd mi szóljunk,
Ne siess, ne siess ilyen igen tőlünk,
Mert semmi dolgodban téged nem késlelünk.
Nem emberi ábrázat az te szép orcád,
Sem emberhöz illő te gyenge szép szavad,
Istenasszony vagy te, mondok én igazat,
Azért könnyebbits meg mi fáradságunkat.
Inkább téged kérünk, mondd meg azt minekünk,
Hol búdossunk mostan, vagy mi földen vagyunk,
Tengeri szél miatt ide ki verettünk,
Sok áldozatokat teneked mi teszünk.”
„Távol legyen az tisztelet” — a szüz monda,
„Tráciai leány vagyok én” — azt monda,
„De kevés beszéddel az mely tartományba,
Megmondom holott búdostok tenger miatt.
Hires ez föld része egész ez világban,
Nincs gonosz szerencse ez ti utatokban,
Mert hozott titeket az nagy Africában,
És hamar kijuttok egy nagy szép várasban.
Újonnat most rakják várasnak kőfalát,
Sőt, hallottátok-e az Pheniciát,
Vagy hallottátok-e Cartago várasát,
Annak határában leltetek ti szállást.
A vers dallama
Az alábbi kották a következő kiadásból származnak: Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Előfordulhat, hogy a vers dallama más gyűjteményben is szerepel, melynek sorszáma az adatlap Dallam mezőjében látható. Ugyanakkor az adatlapi mező nem tartalmazza az RMDT új kiadásának számait – ez az adatbázis egy későbbi változatában lesz szinkronizálva.
A kottaképek többnyire a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) oldaláról érkeznek, és a jegyzetek és dallamok hivatkozásai is a MERSZ oldalára ugranak, melynek használatához előfizetés vagy megfelelő felsőoktatási, ill. tudományos hálózathoz való hozzáférés szükséges.
Egyes kottaképek az RMDT digitalizált másolatai. Ezekhez lejátszható hanganyag is tartozik, és forráskódjuk az adatbázis részét képezi. A jövőben az összes kottát ilyenre alakítjuk. Ezúton is köszönjük Ferenczi Ilona támogatását, amelyet az adatbázisok összekötésekor nyújtott.