Irodalomtörténet | Poétika | Források |
Kritikai kiadás: | |
Változatok: | |
Hasonmás-kiadás: | Változatok:
|
Digitalizált példány: | Változatok:
|
Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: OTKA K135631 |
Kegyelmezz meg nekünk, nagy Úristen,
Ne hagyj minket elvesznünk bűneinkben,
Kik mindenkor bízunk szent nevedben,
Bűnünk szerént ne büntess tömlöcben.
Hitünk erősödik dolgaidból,
Mert meghozád népedet fogságból,
Zsidó népet Babilóniából,
El nem hagyád irgalmasságodból.
Az te népeidnek vétkét vedd el,
És fedezd el bűnünket érdemedvel,
Mert szent fiad megválta vérével,
Nem akará elvesznünk bűneinkben.
Távoztasd el rólunk haragodot,
Térits hozzánk irgalmasságodot,
Szabadíts meg a szegény foglyokot,
Kik nevedért hordoznak vasakot.
Idvözítő Isten, kérünk téged,
Jelenjék meg rajtunk kegyességed,
Távozzék el rólunk gyűlöséged,
Legyen velünk az te szent fölséged.
Nemde örökké haragszol-é,
Firól fira, nemzetről nemzetre,
Azt te nagy haragodot nyújtod-é,
És reánk haragval tekéntesz-é?
Vajon egyéb náladnál ki volna,
Hogy fogságból kiszabadítna,
Ha nem csak te, istennek szent fia,
Ki magadot adád nagy fogságra.
Csak te magad vagy, felséges Isten,
Örök élet az hív emberekben,
Melyet kinek ha te adsz éltében,
Gyönyörködik te istenségedben.
Mutasd már te irgalmasságodot,
Kegyes Isten, és te jó voltodot,
Add esmérnünk a te szent fiadot,
Ki kedvéjért mutasd meg magadot.
Hallgathassuk az te szent igédet,
És hihessük te ígéretedet,
Adjad nekünk te békességedet,
Szabadíts ki fogságból népedet.
Közel vagyon isten az híveknek,
Mert nem múlóképpen jő közinkbe,
De örökké lakozik szívünkbe,
Nem hágy esnünk az hitetlenségbe.
Ha mi hisszük, hogy isten irgalmas,
És mit ígért, megadnyi hatalmas,
Hogy szent fia előtte jutalmas,
Ellenségünk nem lész diadalmas.
Mennyből nekünk szent fiú adaték,
Tiszta szűztől földön es születék,
Idvösségnek, váltságnak mondaték,
Ki által isten velünk megbékélék.
Higgyünk azért az Jézus Krisztusban,
Ne maradjunk bálványimádásban,
Ne hágy minket Úristen fogságban,
És nem hagyja népét nagy rabságban.
Kérünk téged, kegyelmes Úristen,
Térits hozzád erőtlenségünkben,
Ne nézz minket a mi bűneinkben,
Csak tekénts meg szent fiad érdemét.
Atyaisten, váltó Fiúisten,
Vigasztaló Szentlélek úristen,
Neked örök dicsőség mennyégben,
Mert mit kértünk, megadtad lelkünkben.
A vers dallama
Az alábbi kották a következő kiadásból származnak: Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Előfordulhat, hogy a vers dallama más gyűjteményben is szerepel, melynek sorszáma az adatlap Dallam mezőjében látható. Ugyanakkor az adatlapi mező nem tartalmazza az RMDT új kiadásának számait – ez az adatbázis egy későbbi változatában lesz szinkronizálva.
A kottaképek többnyire a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) oldaláról érkeznek, és a jegyzetek és dallamok hivatkozásai is a MERSZ oldalára ugranak, melynek használatához előfizetés vagy megfelelő felsőoktatási, ill. tudományos hálózathoz való hozzáférés szükséges.
Egyes kottaképek az RMDT digitalizált másolatai. Ezekhez lejátszható hanganyag is tartozik, és forráskódjuk az adatbázis részét képezi. A jövőben az összes kottát ilyenre alakítjuk. Ezúton is köszönjük Ferenczi Ilona támogatását, amelyet az adatbázisok összekötésekor nyújtott.