| Irodalomtörténet | Poétika | Források |
| Incipit: | Segítségül hívjuk a mennybéli Istent |
| RPHA-szám: | 1215 |
| Szerző: | A vers szerzőjét nem ismerjük. |
| Cím: | Az Úristenben való bizodalomról |
| Változatok: | |
| A szereztetés ideje: | 1569 vagy azelőtt |
| Pro domo: | Változatok:
|
| Kritikai kiadás: | Változat: |
| Hasonmás-kiadás: | Változatok:
|
| Digitalizált példány: | Változatok:
|
| Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: OTKA K135631 |
Az itt közzétett szövegek nem kritikai igényűek, bár kritikai kiadásokon alapulnak. Részben modernizált szövegekről van szó, melyeket minimálisan egységesítettünk az OTKA NKFI 135631 számú, „A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata” elnevezésű projektje keretében végrehajtott számítógépes elemzések céljából. Javarészt az RMKT szövegkiadásait követik, kisebb részt más filológiai kutatások eredményei. A digitalizálási, átírási, modernizálási feladatokban részt vett Finta Mária, Horváth Andor, Kiss Margit, Maróthy Szilvia, Nagy Viola, Pardi Boglárka, Rákóczy Krisztina, Seláf Levente, Veszely Anna, Vigyikán Villő, Zohó-Tóth Zoé, és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szemináriumainak számos hallgatója. Köszönetetet mondunk a szövegkorpusz összeállításához és közzétételéhez nyújtott segítségért a következőknek: Etlinger Mihály, Fazekas Sándor, Hajdu Ildikó, H. Hubert Gabriella, Papp Balázs, Szatmári Áron, és az RPHA valaha volt összes munkatársa.
Segítséggel híjuk az mennybeli istent,
Hogy minket ne hagyjonc nyomorúságinkban,
Bátorítson minket az ő szent lelkével,
Távol járjon tőlünk az nagy hitetlenség.
Parancsolá isten nyomorúságinkban,
Hogy csak őtet híjuk hitbõl segítségre,
Írván hadta nekünk szent Dávid könyvében,
Senkinek nem illik róla kételkedni.
De az hitetlen szíű mindenkor gondolja,
Hogy elfeledközött róla Úristen,
És hogy őtõle messze eltávozott,
Nem várhat őtõle mennybõl segétséget.
Szükség azért hinni minden nyomorultnak,
Hogy isten szemeji mennyből rejá néznek,
És kimenti őtet minden nyavalyából,
De határt ne vessen ő segítségének.
József pátriárkát Egyiptom orszákban
Két esztendeig ott tarták fogságban,
Onnét isten őtet el-kiszabadítá,
Egyiptom országban fejedelmé tevé.
Dávid pásztor vala, de nagy csudaképpen
Őtet felválasztá királyi felségre,
És mind holtáig lőn neki ótolma,
Mert istenben vala neki bizodalma.
Minket is nem hágy el az felséges isten,
Mert ígéretivel ő magát kötelezte,
Csak vessük őbenne mi reménségünket,
Ez világon leszen mi kegyelmes Atyánk.
Jusson jól eszünkben szent Péter mondása,
Holo ő azt írja egyik levelében:
Istenben vessetek szorgalmatosságtokat,
Mert őneki vagyon mirólunk nagy gondja.
Krisztus azt mondja Evangéliomban,
Hogy étünkről-itunkról és ruházatunkról,
Nekünk ne legyen szorgalmatosság arról,
Hanem kiváltképpen isten országáról.
Azért adjon nekünk isten igaz hitet,
Szívünkből kivesse nagy hitetlenséget,
Szomorúságinkban vigasztaljon minket,
Halálunk óráján legyen mimellettünk.
Segítséggel híjuk az mennybeli istent,
Hogy minket ne hagyjonc nyomorúságinkban,
Bátorítson minket az ő szent lelkével,
Távol járjon tőlünk az nagy hitetlenség.
Parancsolá isten nyomorúságinkban,
Hogy csak őtet híjuk hitbõl segítségre,
Írván hadta nekünk szent Dávid könyvében,
Senkinek nem illik róla kételkedni.
De az hitetlen szíű mindenkor gondolja,
Hogy elfeledközött róla Úristen,
És hogy őtõle messze eltávozott,
Nem várhat őtõle mennybõl segétséget.
Szükség azért hinni minden nyomorultnak,
Hogy isten szemeji mennyből rejá néznek,
És kimenti őtet minden nyavalyából,
De határt ne vessen ő segítségének.
József pátriárkát Egyiptom orszákban
Két esztendeig ott tarták fogságban,
Onnét isten őtet el-kiszabadítá,
Egyiptom országban fejedelmé tevé.
Dávid pásztor vala, de nagy csudaképpen
Őtet felválasztá királyi felségre,
És mind holtáig lőn neki ótolma,
Mert istenben vala neki bizodalma.
Minket is nem hágy el az felséges isten,
Mert ígéretivel ő magát kötelezte,
Csak vessük őbenne mi reménségünket,
Ez világon leszen mi kegyelmes Atyánk.
Jusson jól eszünkben szent Péter mondása,
Holo ő azt írja egyik levelében:
Istenben vessetek szorgalmatosságtokat,
Mert őneki vagyon mirólunk nagy gondja.
Krisztus azt mondja Evangéliomban,
Hogy étünkről-itunkról és ruházatunkról,
Nekünk ne legyen szorgalmatosság arról,
Hanem kiváltképpen isten országáról.
Azért adjon nekünk isten igaz hitet,
Szívünkből kivesse nagy hitetlenséget,
Szomorúságinkban vigasztaljon minket,
Halálunk óráján legyen mimellettünk.
A vers dallama
Az alábbi kották a következő kiadásból származnak: Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Előfordulhat, hogy a vers dallama más gyűjteményben is szerepel, melynek sorszáma az adatlap Dallam mezőjében látható. Ugyanakkor az adatlapi mező nem tartalmazza az RMDT új kiadásának számait – ez az adatbázis egy későbbi változatában lesz szinkronizálva.
A kottaképek többnyire a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) oldaláról érkeznek, és a jegyzetek és dallamok hivatkozásai is a MERSZ oldalára ugranak, melynek használatához előfizetés vagy megfelelő felsőoktatási, ill. tudományos hálózathoz való hozzáférés szükséges.
Egyes kottaképek az RMDT digitalizált másolatai. Ezekhez lejátszható hanganyag is tartozik, és forráskódjuk az adatbázis részét képezi. A jövőben az összes kottát ilyenre alakítjuk. Ezúton is köszönjük Ferenczi Ilona támogatását, amelyet az adatbázisok összekötésekor nyújtott.
RMDT1 2017, 21/I (Jersze, emlékezzünk mostan mi nagy dolgokról)
Jegyzetek
RMDT1 2017, 21/III (Semmit ne bánkódjál Krisztus szent serege)
Jegyzetek
