Váradi Névtelen, Dicsérlek téged, mennybéli Isten, én édes Teremtőm (RPHA 0280)

Irodalomtörténet Poétika Források
Incipit: Dicsérlek téged, mennybéli Isten, én édes Teremtőm
RPHA-szám: 0280
Szerző: Váradi Névtelen A verset a modern kutatás tulajdonítja a szerzőnek.
Cím: Cantio non inelegans
Változatok:
A szereztetés ideje: 1566 vagy azelőtt
Akrosztichon: A versnek van akrosztichonja. DOMINVS MEVS
Változatok:
Kolofon: A versnek nincs kolofonja.
A versforma fajtája: Szótagszámláló, izostrofikus vers.
Versforma: a16(5,5,6), a16(5,5,6), a16(5,5,6)
Keresés erre a rímképletre
Keresés erre a szótagszámra
Nótajelzésként: Megnyomorodván ellenségétől szent Dávid próféta (RPHA 0868)
Országa kárát, sok elvitt rabját Dávid mikor hallá
(RPHA 1159)
Hallj tanulságot és ítéletet lelkiismeretről
(RPHA 0510)
Háborúsága Dávid királynak egykoron nagy vala
(RPHA 0470)
Mikor a zsidó nemzet tartatnék Babilóniában
(RPHA 0926)
Az Úristen áll minden bíráknak gyülekezetekben
(RPHA 0150)
Sok nyilvánvaló bizonyságokkal Szent Dávid próféta
(RPHA 1263)
Dallam: A vers énekvers. RMDT1 196SZ
Terjedelem: Terjedelem: 11 / 12 versszak
Változatok:
Műfaj: [ vallásos (001) > nem história (003) > mindennapi v. ünnepi lelki ének (025) > könyörgés (038) ]
Úzus: Változat:
Felekezet: 33% világi (1 db) 33% katolikus (1 db) 33% protestáns (1 db)
Változatok:
Szöveg Dallam A szöveg forrása: OTKA K135631
Az itt közzétett szövegek nem kritikai igényűek, bár kritikai kiadásokon alapulnak. Részben modernizált szövegekről van szó, melyeket minimálisan egységesítettünk az OTKA NKFI 135631 számú, „A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata” elnevezésű projektje keretében végrehajtott számítógépes elemzések céljából. Javarészt az RMKT szövegkiadásait követik, kisebb részt más filológiai kutatások eredményei. A digitalizálási, átírási, modernizálási feladatokban részt vett Finta Mária, Horváth Andor, Kiss Margit, Maróthy Szilvia, Nagy Viola, Pardi Boglárka, Rákóczy Krisztina, Seláf Levente, Veszely Anna, Vigyikán Villő, Zohó-Tóth Zoé, és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szemináriumainak számos hallgatója. Köszönetetet mondunk a szövegkorpusz összeállításához és közzétételéhez nyújtott segítségért a következőknek: Etlinger Mihály, Fazekas Sándor, Hajdu Ildikó, H. Hubert Gabriella, Papp Balázs, Szatmári Áron, és az RPHA valaha volt összes munkatársa.

Dicsírlek tégöd, mennybeli Isten, én édes teremtém,
Hála teneked, mert én tetűled igen sok jót vöttem,
De kérlek tégöd, adjad jó végre, mit én most kezdettem.

Oly igen nagy volt, Uram, énhozzám te jóakaratod,
Mint régtől fogván ez mai napig velem volt jó voltod,
Tudom, mostan is nem hagy engemet szent irgalmasságod.

Megfogyatkoztam én ez világi minden szükségimben,
Nagy bűneimért elkeseredtem ez földön laktomban,
De kérlek tégöd, édes Istenem, hogy légy segítségem.

Nem kell énneköm egyéb segítség az te szent nevednél,
Ki hatalmasb vagy mind ez világi nagy fejedelmeknél,
Erősbé tehetsz engem, Úristen, én ellenségimnél.

Vajons kicsoda állhat ellene te akaratodnak,
Ki tarthatja meg ő nagy ereit az te jobb karodnak,
Mellyel megrontád minden hatalmát az kegyetlenöknek?

Semmi késértet nem árthat neköm nagy veszedelmömre,
Csak te légy velem, édes Istenem, én segítsígemre,
És te viseljed minden gondomat az én iéletemre.

Megőrzõd vala a te népedet régen ó tervénben,
Elveszted érte farahó királt az Verös-tengörben,
Nem hagyod vala megnyomorodni semmi szükségekben.

Lám, régenten is tégöd hallgattak mind az szent próféták,
Nagy erős hitvel tégöd vallottak mind az pátriárkák,
Ígíretödet, segítségedet látták a szent atyák.

Elbízá magát az Olofernész hatalmasságában,
Te feltámasztál egy özvegyasszont az Betuliában,
Ám főjét vevé az özveig Judit ünnen sátorában.

Kérünk, Úristen, tekénts mireánk ily nagy szükségünkben,
Jusson eszedben jó Magyarország az te jó kedveben,
És ne hajg minket megnyomorodnunk semmi szükségünkben.

Sok jó adassék mennyben és földön a fejedelmeknek,
Kik nagy örömest viszek igíét a mi istenünknek
És igyekeznek gondját viselni a keresztyéneknek.

A vers dallama

Az alábbi kották a következő kiadásból származnak: Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Előfordulhat, hogy a vers dallama más gyűjteményben is szerepel, melynek sorszáma az adatlap Dallam mezőjében látható. Ugyanakkor az adatlapi mező nem tartalmazza az RMDT új kiadásának számait – ez az adatbázis egy későbbi változatában lesz szinkronizálva.

A kottaképek többnyire a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) oldaláról érkeznek, és a jegyzetek és dallamok hivatkozásai is a MERSZ oldalára ugranak, melynek használatához előfizetés vagy megfelelő felsőoktatási, ill. tudományos hálózathoz való hozzáférés szükséges.

Egyes kottaképek az RMDT digitalizált másolatai. Ezekhez lejátszható hanganyag is tartozik, és forráskódjuk az adatbázis részét képezi. A jövőben az összes kottát ilyenre alakítjuk. Ezúton is köszönjük Ferenczi Ilona támogatását, amelyet az adatbázisok összekötésekor nyújtott.

RMDT1 2017, 87/III (Ó, mely félelem, rettegéssel)
Jegyzetek

RMDT1 2017, 87/IV (Mikor a zsidó nemzet tartatnék)
Jegyzetek

RMDT1 2017, 87/II (Ne hagyj elesnem, felséges Isten)
Jegyzetek

RMDT1 1958, 196/I (Ó, mely félelem, rettegéssel)
Jegyzetek

RMDT1 1958, 196/II (Mikor a zsidó nemzet tartatnék)
Jegyzetek

RMDT1 1958, 196/III (Ne hagyj elesnem, felséges Isten)
Jegyzetek