Tanulmányok és cikkek,
1923–1930
|
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
««« [6] A Bartha Miklós Társaság
Értesítőjéhez. »»»
(1928 október.)
Az
utóbbi esztendők folyamán szinte azt hittük már, hogy a magyar ifjuság teljes egészében
komolytalan és reakciós, a koplaló, segélyegyesületekből élő és a jobbik
esetben cselédszobát lakó egyetemi hallgatóság valamilyen varázslattól
megmámorosodott latifundiumos hazájában. Kár volna e varázslatot elemeire
bontanunk, a tiszta ész lemezén épúgy nem maradna semmi, mintahogy a hindu
fakírok mutatványairól, a levegőbe kapaszkodó kötélről vett fölvételek is csak
a levegőeget mutatják. Kár volna, amikor ime megmutatkozik az az ifjuság,
amelyen semmiféle varázslat hosszú füleket nem növesztett. Ime:
«A világháborúban a magyar népet érték a legsúlyosabb
veszteségek. Ezért az ujjáépítés munkája közben a magyarságnak kell a
legnehezebb feladatokkal megbirkóznia. Ez az ujjáépítő munka azonban csak akkor
járhat teljes eredménnyel, ha minden magyar ember kiveheti belőle részét.»
«Itt elsősorban a szervezett magyar munkásságra kell
gondolni, amely a magyar népnek egyik legértékesebb, legfegyelmezettebb és
legteljesítőképesebb rétege. Mögötte állanak a világ szervezett munkásságának
milliói, akiknek rokonszenvére és hathatós támogatására csak akkor lehet
számítani, ha tudják, hogy magyar osztálytársaik hazájuknak a többi magyar
társadalmi osztálybeliekkel minden tekintetben egyenjogú polgárai.»
«Ezt az egyenjogúságot csak az egész világon
feltartóztathatatlanul előretörő demokrácia elveinek érvényesülése hozhatja
meg.»
«Társaságunkat minden eddigi magyar ifjusági
alakulástól az különbözteti meg, hogy a demokráciáért való küzdelmet tette
programmjának sarkpontjává, mert szilárd meggyőződése, hogy a magyar nép sorsa
a demokráciával elválaszthatatlanul össze van forrva.»
«Minden magyar testvéries együttműködése társadalmi,
politikai és gazdasági előfeltételeinek megteremtését: a magyar demokrácia
diadalrajuttatását tűzte ki céljáúl. A legnemesebb eszközhöz folyamodik: a
tudás fegyverével száll harcba a tudatlanság, a sötétség és a testvérgyűlölet
ellen.»
«Beható megvitatás tárgya volt eddigi
összejöveteleinken a demokrácia és a mai magyar ifjuság problémája, a
szocializmus és a szociálpolitika kapcsolata, a tulajdonképpeni szocializmus és
a keresztényszocializmus kérdése, valamint a munka és a tőke között fennálló
ellentétek kiküszöbölhetőségét hirdető fasizmus és fordizmus.»
Ez már az ifjuság lelkiismerete.
A
közlés alapja:
Nyomtatott forrás:
– Századunk, III (1928),
fasc. 9 (november), p. 589.
Aláírás: József Attila.
Kiadva: JAÖM, III, #5.