Tanulmányok és cikkek, 1923–1930

 

 

 

Nyitólap

Költemények

Névjegy

Szerzői jogi nyilatkozat

 

Egyéb szépirodalmi művek

 

 

 

Tanulmányok és cikkek, 1923–1930

 

 

 

Tanulmányok és cikkek, 1930–1937

 

 

 

 

 

 

«««     [36] [Az Időmutató szerint...]     »»»

Az Időmutató szerint, akik meghaltak, azok meg sem születtek. Így Gutenberg is meghalt, mielőtt P. fellebbentette volna a fátylat arról, hogy hol is keressük az első nyomdát. – «1504-ben Columbus hazatér[1] utolsó amerikai útjáról,» holott a mutató szerint még föl se fedezte Amerikát. «1637. A harmincéves háború további fejleményei.» Pont. E háborúnak a mutató szerint se eleje, se vége, ám egyetlen esztendőben voltak további fejleményei. – Voltaire és Goethe következetesek, ha már nem születtek meg, hát meg se haltak. De hogy ez helyrehozassék, Hegel kétszer hal meg egymásután (1830-1831.) Scribe még ravaszabb, ő négyévi időközökben hal meg (1861 és 1865.) – És ha már nagy kultúrtörténeti jelentősége is van annak, hogy «Pesten 1785-ben megnyílik az első zsidó üzlethelyiség», úgy még mindig megkérdezem tapintatlanul, hogy mi van a két Bolyaival, azonkívül, hogy Farkas öt szomorújátékot írt? – Freiligrath költeményei nem 1833-ban, hanem 1838-ban jelentek meg. Erre és minden következőre nézve is megjegyzem, hogy itt sajtóhibáról az évszámokkal kapcsolatosan szó sem lehet, mert az évszámok elől állanak és együtemre négy hasábot vezényelnek. – Saint-Pierre: Pál és Virginia 1787 és nem 1788. – Goethe: Reineke Fuchs 1793 és nem 1794. – Balzac: Grandet Eugenia 1833 és nem 34, Goriot apó nem 35, hanem 34. – Victor Hugo: Ruy Blas nem 1839, hanem 1838. – Feuillet: Egy szegény ifjú története 1854 után csak négy évvel, tehát 1858. – Wagner a Lohengrint 1847-ben fejezte be és 1850-ben csak előadták. Ha pedig szerzőnk az előadások időpontját veszi alapul, úgy mit keres a Nürnbergi mesterdalnokok előtt 1862? Hiszen Wagner csak 1865-ben készült el vele, előadni pedig csak 68-ban adták elő! És mi az, hogy «1863. Wagner: Nibelung-trilógia»? A tetralógia első részéhez, a Rheingoldhoz 1869-et, másodikához, a Walkürhöz 1870-et írunk, a későbbieket szintén nem jegyezhetjük 1863-mal, mint szerzőnk teszi az egésszel. Az egésznek teljes előadása 1876-ban volt. – Victor Hugo:[2] Nyomorultak: 1862 és nem 66. – Marxxal kapcsolatban semmi különös nem történt 1868-ban, de 67-ben igenis megjelent Kapitalja. – A szocialista munkásszakszervezetek első kongresszusukat már hét esztendővel 1899 előtt, tehát 1892-ben megtartották. Stb. – Ady négy kötete már a történeti rész szerint is vacak, így itt is hallgat róluk...

 

A közlés alapja:

Nyomtatott forrás:

Századunk, III (1928), fasc. 9 (november), p. 567. A hal betűjelű szerző A nagy Pintér c. cikkéhez csatolva a következő megjegyzéssel: "E tallózáshoz kapcsoljuk érdekessége miatt egy másik munkatársunk P.-szedetét is. (Szerk.)"

Aláíratlan.

Kiadva: JAÖM, III, p. 288.

 

 

      



[1] [Az idézet helyesen, Pintér Jenő, Magyar irodalomtörténete, Budapest, 1928, I, p. 297 alapján:] Columbus Kristóf hazatér

[2] [A forrásban:] Hugó: