Tanulmányok és cikkek,
1923–1930
|
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
««« [36] [Az Időmutató szerint...] »»»
Az Időmutató szerint, akik
meghaltak, azok meg sem születtek. Így Gutenberg is meghalt, mielőtt P.
fellebbentette volna a fátylat arról, hogy hol is keressük az első nyomdát. –
«1504-ben Columbus hazatér[1] utolsó amerikai útjáról,» holott
a mutató szerint még föl se fedezte Amerikát. «1637. A harmincéves háború további
fejleményei.» Pont. E háborúnak a mutató szerint se eleje, se vége, ám egyetlen
esztendőben voltak további fejleményei. – Voltaire és Goethe következetesek, ha
már nem születtek meg, hát meg se haltak. De hogy ez helyrehozassék, Hegel
kétszer hal meg egymásután (1830-1831.) Scribe még ravaszabb, ő négyévi
időközökben hal meg (1861 és 1865.) – És ha már nagy kultúrtörténeti
jelentősége is van annak, hogy «Pesten 1785-ben megnyílik az első zsidó
üzlethelyiség», úgy még mindig megkérdezem tapintatlanul, hogy mi van a két
Bolyaival, azonkívül, hogy Farkas öt szomorújátékot írt? – Freiligrath
költeményei nem 1833-ban, hanem 1838-ban jelentek meg. Erre és minden
következőre nézve is megjegyzem, hogy itt sajtóhibáról az évszámokkal
kapcsolatosan szó sem lehet, mert az évszámok elől állanak és együtemre négy
hasábot vezényelnek. – Saint-Pierre: Pál és Virginia 1787 és nem 1788. –
Goethe: Reineke Fuchs 1793 és nem 1794. – Balzac: Grandet Eugenia 1833 és nem
34, Goriot apó nem 35, hanem 34. – Victor Hugo: Ruy Blas nem 1839, hanem 1838.
– Feuillet: Egy szegény ifjú története 1854 után csak négy évvel, tehát 1858. –
Wagner a Lohengrint 1847-ben fejezte be és 1850-ben csak előadták. Ha pedig
szerzőnk az előadások időpontját veszi alapul, úgy mit keres a Nürnbergi mesterdalnokok
előtt 1862? Hiszen Wagner csak 1865-ben készült el vele, előadni pedig csak
68-ban adták elő! És mi az, hogy «1863. Wagner: Nibelung-trilógia»? A
tetralógia első részéhez, a Rheingoldhoz 1869-et, másodikához, a Walkürhöz
1870-et írunk, a későbbieket szintén nem jegyezhetjük 1863-mal, mint szerzőnk
teszi az egésszel. Az egésznek teljes előadása 1876-ban volt. – Victor Hugo:[2] Nyomorultak: 1862 és nem 66. –
Marxxal kapcsolatban semmi különös nem történt 1868-ban, de 67-ben igenis
megjelent Kapitalja. – A szocialista munkásszakszervezetek első kongresszusukat
már hét esztendővel 1899 előtt, tehát 1892-ben megtartották. Stb. – Ady négy
kötete már a történeti rész szerint is vacak, így itt is hallgat róluk...
A közlés alapja:
Nyomtatott forrás:
– Századunk, III (1928),
fasc. 9 (november), p. 567. A hal betűjelű szerző A nagy Pintér
c. cikkéhez csatolva a következő megjegyzéssel: "E tallózáshoz kapcsoljuk
érdekessége miatt egy másik munkatársunk P.-szedetét is. (Szerk.)"
Aláíratlan.
Kiadva: JAÖM, III, p. 288.