Tanulmányok és cikkek, 1923–1930
|
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
1.) A társadalom: szellemiség;
nem csupán azért, mert van, de azért is, mert nincs mint fizikai:[1] a társadalom minőség és nem mennyiség, hiszen nem
osztható és semmiféle fizikai törvény reája nem vonatkozik.
2.) A társadalom: tevékenység;
nem csupán azért, mert ez 1.) megállapitásunkban bennefoglaltatik, hogy t.i.
minden[2] szellemiség tevékenység, hanem azért is,
A
közlés alapja:
Kézirat, 1 f., 347 x 215 mm.
A szöveget a költő félbehagyta.
PIM Kézirattár, JA 604, Katalógus,
#1175.
Aláíratlan.
Említi: JAÖM, III, #67.
1.) A társadalom: szellemiség, nem csupán azért, mert
van, hanem azért is, mert nincs mint fizikai: a társadalom minőség és nem
mennyiség, hiszen nem osztható és semmiféle fizikai törvény reája nem
vonatkozik.
2.) A társadalom: tevékenység,
hiszen minden szellemiség tevékenység. Az emberi[3] társadalom tehát az emberiség
szellemi tevékenysége. Ez a tevékenység[4] pedig nem történeti, azaz nem
állapot vagy állapotsor, amely[5] föltételezne egy őt létrehozó
cselekvőséget és kitöltő szellemiséget, hanem cselekvő, azaz állapotot alkotó
és kitöltő: nem megcselekedett cselekedet, hanem cselekvő cselekedet, amelynek
valósággá válása mindig az adott mozzanatot[6] követő mozzanatban van, hiszen
az adott mozzanatban még csak cselekszik. Ám[7] minthogy a mozzanat mindig adott
és a[8] rája következő abban a
pillanatban, amelyben rákövetkezett,[9] szintén adottá válik: a
társadalom nem valóság, hanem csupán valósággá válás az időben, de még igy[10] is csupán tendencia, – vagyis az[11] emberi társadalom az[12] emberiségnek tiszta
cselekvősége, amely mint valósággá válás éppen le-nem-záródásában lezárt.
3.) Ha a társadalom tiszta
cselekvőség,[13] ugy nem lehet egyedek[14] közötti viszony, vagyis az
emberi társadalom nem lehet emberiségen[15] belül való vonatkozás, hiszen a
viszony, a vonatkozás nem cselekvőség, hanem cselekvőségek következménye.
Másszóval az emberi társadalom[16] független az emberiség
állapotától, független annak jólététől vagy nyomorától és független a gazdasági
kereteikben elkülönülő osztályoktól.[17]
akik társadalmi helyzetük igen
bonyolult szövődményeinek megtestesitői s mint ilyenek jutnak eszmékhez,
amelyeknek irányában történelmi politikai tevékenységüket kifejtik. Kérdésünk
már most így módosul a) milyen eszmék jegyében vélik érdek-harcukat lefolytatni
eredményesen a tömegek? b) mik a tömegek jelenlegi harci eszméinek okai? c) az
eszméktől vezéreltetett tömegharcok eredménye, eredője[18] gyanánt milyen történelmi
materiális valóság kialakulására számithatunk?[19]
A tőkés[20] termelési módon alapuló társadalmi
rendnek azt a történelmi szakaszát, amelyben a századvég óta élünk,[21] monopolkapitalizmusnak szokás
nevezni, megkülönböztetésül a megelőző „versenykapitalizmustól”; avagy
imperializmusnak, amelynek előzménye a „kulturkapitalizmus” volna. Mi[22] inkább az egyszerübb XX. sz.
kapitalizmusa elnevezést használjuk. A monopólizmus ugyanis[23] nemhogy kizárná a versenyt,
hanem ellenkezőleg fegyveres versennyé fejleszti. Viszont az imperializmus
elnevezés félreértésekre szolgáltathat okot, hiszen ennek csupán speciális-kapitalista,
éppen XX. sz.-beli[24] formáját kellene értenünk rajta,
másrészt pedig az imperializmus is „kulturkapitalizmus”, csak más módon, mint a
megelőző történelmi szakaszban. Már ebből is látjuk, hogy a XX. század
kapitalizmusának jellemzői közé tartozik a[25] fegyveres verseny
(imperializmus), a földkerekség területi és gazdasági fölosztása a
monopólizmus,[26] a kartellek trösztök
elterjedése. Továbbá a[27] finánctőke uralma, az állami
apparátusnak a finánctőkével való összenövése, az állami beavatkozás előrehaladott
volta. Másfelől a XX. század kapitalizmusában különösen megerősödtek[28] a szakszervezetek, különböző
munkáspártok részesedtek az államhatalomban, amelynek a gazdaságba való
beavatkozása, mint mondottuk, különösen élénk a XX. században. E kor jellemzője
végül az eddigi századok legnagyobb háboruja, az államszocialista
munkásmozgalom[29] kettészakadása, a forradalmak és
a bolsevizmus által alapitott és a jelek szerint igen életképesnek bizonyult
Szovjetunió. Külön meg kell emlitenünk még a technika nagyarányu előretörését,[30] az üzemi racionalizálást, a
mezőgazdaság iparositásának kifejlését és a nagymérvü elnyomorodást, mint az
előbb mondottaknak részben velejáróit,[31] részben okait, részben
okozatait, amint az egységes folyamatban ez másként nem is lehetséges.
Egyszóval a XX. sz. kapitalizmusára is jellemző[32] mindaz, ami történt. Sőt,[33] nemcsak az jellemző, ami
történt, hanem az is, amire a[34] tömegek áhitoztak, de nem
történt meg. Vagyis jellemzők az eszmei áramlatok, ideologiai változások is.
T.i.[35] az emberek ugy történelmi
materialisták,[36] ahogyan a[37] társadalmi viszonyok
hordozóiként a valóságban gondolkoznak és nem ugy, ahogyan osztályhelyzetükhöz
képest gondolkozniok kellene, ami különben egy normativ racionalizmus
becsempészése a történelmi materializmusba. Igy pl. jellemző a németországi
szociáldemokráciának többszöri szocializálási igérete a Spartacus fölkelés[38] leveretésekor, nemkülönben a mai
hitlerista mozgalom nacionalista, szocialista és munkás jelzői, továbbá
szocializálási és antikapitalista jelszavai és így tovább. Mármost milyen
viszonyban áll e kornak alakító tudata az alakítandóul előtalált társadalmi
viszonyokkal, mint történelmi anyaggal?
A
közlés alapja:
Kézirat, 4, bizonyára
összetartozó f., 341 x 211 mm.
Számozás kézzel: [1], 2-4. A
szöveget a költő félbehagyta.
PIM Kézirattár, JA 604.
Aláíratlan.
[1]
[Előbb:] fizikai,
[2]
[Előbb:] bennefoglaltatik, t.i. minden [majd:] bennefoglaltatik, t.i. mert
minden
[3]
[Előbb:] A tarsa
[4]
[Előbb:] A [majd:] Ez a cse
[5]
[Előbb:] állapot, amely
[6]
[Előbb:] pill
[7]
[Előbb:] cselekszik, ám
[8]
[Előbb:] r
[9]
[Előbb:] rája következett,
[10]
[Előbb:] időben, amely azonban igy
[11]
[Előbb:] tendencia, – az
[12]
[Előbb:] tehát
[13]
[Előbb:] társadalom cselekvőség,
[14]
[Előbb:] emberek
[15]
[Előbb:] lehet az az
[16]
[Előbb:] a társadalom
[17]
[Előbb:] osztályoktól, nem e – [Ezután a lap egy része üresen marad.]
[18]
[Előbb:] tömegharcok eredménye, [majd:] tömegharcok eredményeként
[19]
[Ezután a lap nagyobb része üresen marad.]
[20]
[Előbb:] m
[21]
[Előbb:] módnak azt a korát, amelyben élünk,
[22]
[Előbb:] volna. Mi [majd:] volna.
[23]
[Előbb:] monopólkapitalizmus eln
[24]
[Előbb:] ennek speciális-kapitalista, sőt XX. sz.-beli
[25]
[Előbb:] tartozik a monopolizmus
[26]
[Előbb:] (imperializmus), a monopólizmus,
[27]
[Előbb:] elterjedése, a
[28]
[Előbb:] megerősödnek
[29]
[Előbb:] háboruja, a munkásmozgalom
[30]
[Előbb:] előb
[31]
[Előbb:] mondottaknak velejáróit,
[32]
[Előbb:] kapitalizmusára jellemző
[33]
[Előbb:] történt. Ez azt teszi, hogy történelmi materialista
[34]
[Előbb:] is, aminek megtörténtére a
[35]
[Előbb:] változások. T.i.
[36]
[A forrásban:] materialiák,
[37]
[Előbb:] ta
[38]
[Előbb:] lá