| Irodalomtörténet | Poétika | Források |
| Incipit: | Mindenható Úristen, szívünk retteg szüntelen |
| RPHA-szám: | 0979 |
| Szerző: | A vers szerzőjét nem ismerjük. |
| Cím: | Ps 50= 51 |
| Változatok: | |
| A szereztetés ideje: | 1560 vagy azelőtt |
| Pro domo: | Változatok:
|
| Kritikai kiadás: | |
| Változat: | |
| Hasonmás-kiadás: | Változatok:
|
| Digitalizált példány: | Változatok:
|
| Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: OTKA K135631 |
Az itt közzétett szövegek nem kritikai igényűek, bár kritikai kiadásokon alapulnak. Részben modernizált szövegekről van szó, melyeket minimálisan egységesítettünk az OTKA NKFI 135631 számú, „A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata” elnevezésű projektje keretében végrehajtott számítógépes elemzések céljából. Javarészt az RMKT szövegkiadásait követik, kisebb részt más filológiai kutatások eredményei. A digitalizálási, átírási, modernizálási feladatokban részt vett Finta Mária, Horváth Andor, Kiss Margit, Maróthy Szilvia, Nagy Viola, Pardi Boglárka, Rákóczy Krisztina, Seláf Levente, Veszely Anna, Vigyikán Villő, Zohó-Tóth Zoé, és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szemináriumainak számos hallgatója. Köszönetetet mondunk a szövegkorpusz összeállításához és közzétételéhez nyújtott segítségért a következőknek: Etlinger Mihály, Fazekas Sándor, Hajdu Ildikó, H. Hubert Gabriella, Papp Balázs, Szatmári Áron, és az RPHA valaha volt összes munkatársa.
Mindenható Úristen, szívünk retteg szüntelen,
Légy irgalmas minekünk, ne légy hozzánk kegyetlen,
Mert mi nagy bűneinkben és hitetlenségünkben
Nem esmerünk tégedet az te dicsőségedben.
Bocsásd meg bűneinket, bátorítsad szívünket,
Értjük álnokságinkat és hitetlenségünket,
Bűnnek számtalan volta kesergeti lelkünket,
És mi nagy bűneinkvel csak rontjuk hitünket.
Csak bűnt és hamisságot teelődbe vihetünk,
Mert fejenként anyától bűben fogontattunk,
Tudjuk, igazat szeretsz, ne állj bosszút mirajtunk,
De ígéreted szerént légy irgalmas minekünk.
Krisztus urunk halála bűneinknek váltsága,
Drágalátos szent vére idvösségünknek ára,
Minden fertelmességtől minket megmosogata,
Veszőt, nyomorultakot haláltól megválta.
Kérünk azért, Úristen, ily nagy szükségünkben,
Légy segítség minekünk erőtlenségünkben,
Újítsad meg szívünket Szentlélek úristenben,
És ne vess el előled az mi bűneinkben.
Vigasztaljad, Úristen, mi szomorú szívünket,
Esmerhessük meg nyilván a mi idvösségünket,
Ne támasszuk elődbe a mi érdemünket,
Bízhassunk az Krisztusban, öregbítsed hitünket.
Ments meg minket, Úristen, minden hitetlenségtől,
Szakadjunk el immáran szemfényvesztő élettõl,
Idvösséget ne várjunk ily nagy sok istenektől,
Esmerhessük, hogy hitöt csak kívánsz mindenektől.
Bátorítsad nyelvünket, hogy vallhassunk tégedet,
Támassz oly embereket, kik hirdessék szent igédet,
Szenteltessék közöttünk az te dicsőséges neved,
Töredelmes szívekben maradjon az te kedved.
Ó, mennyei bódogság, dicső Szentháromság,
Kinek nem kellj hamisság és tettetett jámborság,
Legyen köztünk igazság, vesszen el az hamisság,
Esmerhessünk tégedet, ki vagy örök bódogság.
Mindenható Úristen, szívünk retteg szüntelen,
Légy irgalmas minekünk, ne légy hozzánk kegyetlen,
Mert mi nagy bűneinkben és hitetlenségünkben
Nem esmerünk tégedet az te dicsőségedben.
Bocsásd meg bűneinket, bátorítsad szívünket,
Értjük álnokságinkat és hitetlenségünket,
Bűnnek számtalan volta kesergeti lelkünket,
És mi nagy bűneinkvel csak rontjuk hitünket.
Csak bűnt és hamisságot teelődbe vihetünk,
Mert fejenként anyától bűben fogontattunk,
Tudjuk, igazat szeretsz, ne állj bosszút mirajtunk,
De ígéreted szerént légy irgalmas minekünk.
Krisztus urunk halála bűneinknek váltsága,
Drágalátos szent vére idvösségünknek ára,
Minden fertelmességtől minket megmosogata,
Veszőt, nyomorultakot haláltól megválta.
Kérünk azért, Úristen, ily nagy szükségünkben,
Légy segítség minekünk erőtlenségünkben,
Újítsad meg szívünket Szentlélek úristenben,
És ne vess el előled az mi bűneinkben.
Vigasztaljad, Úristen, mi szomorú szívünket,
Esmerhessük meg nyilván a mi idvösségünket,
Ne támasszuk elődbe a mi érdemünket,
Bízhassunk az Krisztusban, öregbítsed hitünket.
Ments meg minket, Úristen, minden hitetlenségtől,
Szakadjunk el immáran szemfényvesztő élettõl,
Idvösséget ne várjunk ily nagy sok istenektől,
Esmerhessük, hogy hitöt csak kívánsz mindenektől.
Bátorítsad nyelvünket, hogy vallhassunk tégedet,
Támassz oly embereket, kik hirdessék szent igédet,
Szenteltessék közöttünk az te dicsőséges neved,
Töredelmes szívekben maradjon az te kedved.
Ó, mennyei bódogság, dicső Szentháromság,
Kinek nem kellj hamisság és tettetett jámborság,
Legyen köztünk igazság, vesszen el az hamisság,
Esmerhessünk tégedet, ki vagy örök bódogság.
A vers dallama
Az alábbi kották a következő kiadásból származnak: Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Előfordulhat, hogy a vers dallama más gyűjteményben is szerepel, melynek sorszáma az adatlap Dallam mezőjében látható. Ugyanakkor az adatlapi mező nem tartalmazza az RMDT új kiadásának számait – ez az adatbázis egy későbbi változatában lesz szinkronizálva.
A kottaképek többnyire a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) oldaláról érkeznek, és a jegyzetek és dallamok hivatkozásai is a MERSZ oldalára ugranak, melynek használatához előfizetés vagy megfelelő felsőoktatási, ill. tudományos hálózathoz való hozzáférés szükséges.
Egyes kottaképek az RMDT digitalizált másolatai. Ezekhez lejátszható hanganyag is tartozik, és forráskódjuk az adatbázis részét képezi. A jövőben az összes kottát ilyenre alakítjuk. Ezúton is köszönjük Ferenczi Ilona támogatását, amelyet az adatbázisok összekötésekor nyújtott.