| Irodalomtörténet | Poétika | Források |
| Incipit: | Hálát adunk teneked, örök Isten |
| RPHA-szám: | 0484 |
| Szerző: | A vers szerzőjét nem ismerjük. |
| Cím: | Prédikáció utáni hálaadás |
Változatok:
| |
| A szereztetés ideje: | 1560 vagy azelőtt |
| Pro domo: | Változat:
|
| Kritikai kiadás: | RMKT 6. 257 |
| Változatok: | |
| Hasonmás-kiadás: | Változatok:
|
| Digitalizált példány: | Változatok:
|
| Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: OTKA K135631 |
Az itt közzétett szövegek nem kritikai igényűek, bár kritikai kiadásokon alapulnak. Részben modernizált szövegekről van szó, melyeket minimálisan egységesítettünk az OTKA NKFI 135631 számú, „A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata” elnevezésű projektje keretében végrehajtott számítógépes elemzések céljából. Javarészt az RMKT szövegkiadásait követik, kisebb részt más filológiai kutatások eredményei. A digitalizálási, átírási, modernizálási feladatokban részt vett Finta Mária, Horváth Andor, Kiss Margit, Maróthy Szilvia, Nagy Viola, Pardi Boglárka, Rákóczy Krisztina, Seláf Levente, Veszely Anna, Vigyikán Villő, Zohó-Tóth Zoé, és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szemináriumainak számos hallgatója. Köszönetetet mondunk a szövegkorpusz összeállításához és közzétételéhez nyújtott segítségért a következőknek: Etlinger Mihály, Fazekas Sándor, Hajdu Ildikó, H. Hubert Gabriella, Papp Balázs, Szatmári Áron, és az RPHA valaha volt összes munkatársa.
Hálát adunk teneked, örök Isten,
Ki mennyekben vagy örök dicsőségben,
Megépítesz minket te szent igédvel,
Hogy ne essünk kétségben szükségünkben.
Kérünk téged minden imádságinkban,
Ne hagyj minket elvesznünk vakságunkban,
Tarts meg minket az hitnek ágaiban,
Szent fiadnak, Jézusnak vallásában.
Ez világnak ne nézzed nagy vakságát,
Szent igédhez nagy háládatlanságát,
Minden bűnben tőled eltávozását,
Szent nevednek ilyen nagy káromlását.
De tekénts meg Krisztusnak méltóságát,
Szent fiadnak keresztfán pirongását,
Drágalátos szent vére kiontását,
Az híveknek bűnökért áldozását.
Tarts meg köztönk ez hallott szent igéket,
Vigasztalja szent lelked mi szívünket,
Építsed meg romlott természetünket,
Dicsérhessük örökké felségedet.
Hálát adunk teneked, örök Isten,
Ki mennyekben vagy örök dicsőségben,
Megépítesz minket te szent igédvel,
Hogy ne essünk kétségben szükségünkben.
Kérünk téged minden imádságinkban,
Ne hagyj minket elvesznünk vakságunkban,
Tarts meg minket az hitnek ágaiban,
Szent fiadnak, Jézusnak vallásában.
Ez világnak ne nézzed nagy vakságát,
Szent igédhez nagy háládatlanságát,
Minden bűnben tőled eltávozását,
Szent nevednek ilyen nagy káromlását.
De tekénts meg Krisztusnak méltóságát,
Szent fiadnak keresztfán pirongását,
Drágalátos szent vére kiontását,
Az híveknek bűnökért áldozását.
Tarts meg köztönk ez hallott szent igéket,
Vigasztalja szent lelked mi szívünket,
Építsed meg romlott természetünket,
Dicsérhessük örökké felségedet.
A vers dallama
Az alábbi kották a következő kiadásból származnak: Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Előfordulhat, hogy a vers dallama más gyűjteményben is szerepel, melynek sorszáma az adatlap Dallam mezőjében látható. Ugyanakkor az adatlapi mező nem tartalmazza az RMDT új kiadásának számait – ez az adatbázis egy későbbi változatában lesz szinkronizálva.
A kottaképek többnyire a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) oldaláról érkeznek, és a jegyzetek és dallamok hivatkozásai is a MERSZ oldalára ugranak, melynek használatához előfizetés vagy megfelelő felsőoktatási, ill. tudományos hálózathoz való hozzáférés szükséges.
Egyes kottaképek az RMDT digitalizált másolatai. Ezekhez lejátszható hanganyag is tartozik, és forráskódjuk az adatbázis részét képezi. A jövőben az összes kottát ilyenre alakítjuk. Ezúton is köszönjük Ferenczi Ilona támogatását, amelyet az adatbázisok összekötésekor nyújtott.