Irodalomtörténet | Poétika | Források |
Incipit: | Bolondok jószerencse idején magukat elfelejtik |
RPHA-szám: | 0209 |
Szerző: | Pesti Gábor A vers maga nincs szignálva, de a gyűjtemény, amelyben szerepel, a szerző neve alatt jelent meg. |
Cím: | Értelme |
A szereztetés ideje: | 1536 vagy azelőtt |
Akrosztichon: | A versnek nincs akrosztichonja. |
Kolofon: | A versnek nincs kolofonja. |
A versforma fajtája: | Szótagszámláló tendenciát mutató, de nem szótagszámláló vers. Pesti Gábor által használt, speciális metrum (elkészült, egyelőre nem publikált gondolatmenetre alapuló osztály). |
Versforma: | a17(7,10), a16(7,9), a16(6,10) Keresés erre a rímképletre Keresés erre a szótagszámra |
Dallam: | A vers szövegvers. |
Terjedelem: | Terjedelem: 1 versszak |
Műfaj: | [ világi (048) > nem história (050) > morális v. politikai (053) > humanista iskolai regiszter (061) > tanulság, fabula (091) ] |
Felekezet: | 100% világi (1 db) |
Változat: |
Kritikai kiadás: | Esopus fabulái . 174 |
Hasonmás-kiadás: | Változat:
|
Digitalizált példány: | Változat:
|
Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: Magyar Elektronikus Könyvtár |
Bolondok jó szerencse idején magokat el felejtik,
Akkor ösmerik osztán vétkeket, mikor azt el ejtik,
És annak utána fohászkodással naggyal említik.
Akkor ösmerik osztán vétkeket, mikor azt el ejtik,
És annak utána fohászkodással naggyal említik.