1 Nincs már hova lennem, kegyelmes Istenem,
2 Mert körülvett engem szörnyű veszedelem,
3 Segedelmem,3 légy mellettem, ne hagyj megszégyenednem!
4 Vagy ha azt akarod, hogy tűrjem ostorod,
5 Csak rút szégyentől4 ódd fejemet, ha bántod,
6 Halálomot inkább elhozd, hogynem rútítsd orcámot!
7 Áldj meg vitézséggel, a jó6 hírrel,7 névvel,
8 Hogy szép tisztességgel mindent végezzek el,
9 Öltöztess fel fegyvereddel, jó ésszel,9 bátor szívvel!
10 Ne gyalázzon engem kevély ellenségem,
11 Te légy, Uram, velem jótevő10 Istenem,
12 Nagy szégyenem ne viseljem11 tovább, s ne12 hagyj elesnem!
13 Kiért dicsérhessen lelkem mindenképpen,
14 Hogy mindenek ellen megtartottál épen:
15 Áldott Isten, hála legyen neked örökké, Ámen.