| Irodalomtörténet | Poétika | Források |
| Incipit: | Hálát adok neked, Úristen |
| RPHA-szám: | 0482 |
| Szerző: | Szegedi Kis István A verset a keletkezését követően a szerzőnek tulajdonították. |
| Cím: | Szegedi Istvánnak a török rabságból kiszabadulásáért való hálaadása |
Változatok:
| |
| A szereztetés ideje: | 1563-1569 között |
| Akrosztichon: | A versnek nincs akrosztichonja. |
| Kolofon: | A versnek nincs kolofonja. |
| A versforma fajtája: | Szótagszámláló, izostrofikus vers. |
| Versforma: | a9(4,5), a8(4,4), a12(6,6), a12(6,6), a14(4,4,6) Keresés erre a rímképletre Keresés erre a szótagszámra |
| Dallam: | A vers énekvers. RMDT1/752 |
| Változat: | |
| Terjedelem: | Terjedelem: 9 versszak |
| Műfaj: | [ vallásos (001) > nem história (003) > mindennapi v. ünnepi lelki ének (025) > hálaadó ének (037) ] |
| Úzus: | Változatok: |
| Felekezet: | 75% evangélikus (3 db) 25% református (1 db) |
| Változatok: |
| Kritikai kiadás: | RMKT 6. 6 |
| Változat: | |
| Hasonmás-kiadás: | Változatok:
|
| Digitalizált példány: | Változatok:
|
| Szöveg | Dallam | A szöveg forrása: OTKA K135631 |
Az itt közzétett szövegek nem kritikai igényűek, bár kritikai kiadásokon alapulnak. Részben modernizált szövegekről van szó, melyeket minimálisan egységesítettünk az OTKA NKFI 135631 számú, „A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata” elnevezésű projektje keretében végrehajtott számítógépes elemzések céljából. Javarészt az RMKT szövegkiadásait követik, kisebb részt más filológiai kutatások eredményei. A digitalizálási, átírási, modernizálási feladatokban részt vett Finta Mária, Horváth Andor, Kiss Margit, Maróthy Szilvia, Nagy Viola, Pardi Boglárka, Rákóczy Krisztina, Seláf Levente, Veszely Anna, Vigyikán Villő, Zohó-Tóth Zoé, és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szemináriumainak számos hallgatója. Köszönetetet mondunk a szövegkorpusz összeállításához és közzétételéhez nyújtott segítségért a következőknek: Etlinger Mihály, Fazekas Sándor, Hajdu Ildikó, H. Hubert Gabriella, Papp Balázs, Szatmári Áron, és az RPHA valaha volt összes munkatársa.
Hálát adok neked, Úristen,
Mert vagyok én nagy örömben,
Jelen levél énnekem keserűségemben,
Vigasztalál engem a tömlöcben,
Bátorítád at én szívem az te szent igédben.
Megmentél engemet bánatból,
Megszabadítál tömlöcből,
Kivőd lábaimat vas nehézségbébõl,
Kihozél engemet ellenség kezéből,
A kegyetlen népnek nagy hatalmasságából.
Meghallgatád imádságimat,
Meglátád fohászkodásomat,
Eltörléd szememről könnyhullatásimat,
Fordétád örömre siralmomat,
Változtatád minden jóra az én dolgaimat.
Megverél engemet, Úristen,
Mert én ellened vétkeztem,
Azért bűneimnek terhét elviseltem,
Nagy hálaadásokkal teneked engedtem,
Könyörgettem én keneked Krisztusnak nevében.
Tereád vettem szemeimet,
Gondoltam ígéretedet,
Hogy imádságomban meghalgatsz engemet,
És noha bűnöm vádoltak engemet,
De Krisztusnak igazsága vigasztalt engemet.
Elmélkedtem te szent igédben,
Bíztam te kegyességedben,
Hogy nem hadsz engem keserűségemben,
Örvendözött lelkem az te szent lelkedben,
Azért neked könyörögvén
Bíztam kegyelmedben.
Így szokott Isten cselekedni,
Akiket szeret, meveri,
Hogy senki magában ne merészeljen bízni,
Akar mindenektől hívattatni,
Mert ő szokta az híveket megszabadítanyi.
Példát vehet mindenen róla,
Ki valék nyomorúságban,
Istenhez kiálték az én nyavalyámban,
Meghallgata engem imádságomban,
Mert jelen lőn az Úristen az én fogságomban.
Kiből dicsértessél, Úristen,
Tiszteltessél dicsőségben,
Minden szükségekben,
Hogy dicsérhessünk tégedet jó szíűben, lélekben,
Hogy teneked új éneket mondjunk szép versekben.
Hálát adok neked, Úristen,
Mert vagyok én nagy örömben,
Jelen levél énnekem keserűségemben,
Vigasztalál engem a tömlöcben,
Bátorítád at én szívem az te szent igédben.
Megmentél engemet bánatból,
Megszabadítál tömlöcből,
Kivőd lábaimat vas nehézségbébõl,
Kihozél engemet ellenség kezéből,
A kegyetlen népnek nagy hatalmasságából.
Meghallgatád imádságimat,
Meglátád fohászkodásomat,
Eltörléd szememről könnyhullatásimat,
Fordétád örömre siralmomat,
Változtatád minden jóra az én dolgaimat.
Megverél engemet, Úristen,
Mert én ellened vétkeztem,
Azért bűneimnek terhét elviseltem,
Nagy hálaadásokkal teneked engedtem,
Könyörgettem én keneked Krisztusnak nevében.
Tereád vettem szemeimet,
Gondoltam ígéretedet,
Hogy imádságomban meghalgatsz engemet,
És noha bűnöm vádoltak engemet,
De Krisztusnak igazsága vigasztalt engemet.
Elmélkedtem te szent igédben,
Bíztam te kegyességedben,
Hogy nem hadsz engem keserűségemben,
Örvendözött lelkem az te szent lelkedben,
Azért neked könyörögvén
Bíztam kegyelmedben.
Így szokott Isten cselekedni,
Akiket szeret, meveri,
Hogy senki magában ne merészeljen bízni,
Akar mindenektől hívattatni,
Mert ő szokta az híveket megszabadítanyi.
Példát vehet mindenen róla,
Ki valék nyomorúságban,
Istenhez kiálték az én nyavalyámban,
Meghallgata engem imádságomban,
Mert jelen lőn az Úristen az én fogságomban.
Kiből dicsértessél, Úristen,
Tiszteltessél dicsőségben,
Minden szükségekben,
Hogy dicsérhessünk tégedet jó szíűben, lélekben,
Hogy teneked új éneket mondjunk szép versekben.
A vers dallama
Az alábbi kották a következő kiadásból származnak: Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Előfordulhat, hogy a vers dallama más gyűjteményben is szerepel, melynek sorszáma az adatlap Dallam mezőjében látható. Ugyanakkor az adatlapi mező nem tartalmazza az RMDT új kiadásának számait – ez az adatbázis egy későbbi változatában lesz szinkronizálva.
A kottaképek többnyire a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) oldaláról érkeznek, és a jegyzetek és dallamok hivatkozásai is a MERSZ oldalára ugranak, melynek használatához előfizetés vagy megfelelő felsőoktatási, ill. tudományos hálózathoz való hozzáférés szükséges.
Egyes kottaképek az RMDT digitalizált másolatai. Ezekhez lejátszható hanganyag is tartozik, és forráskódjuk az adatbázis részét képezi. A jövőben az összes kottát ilyenre alakítjuk. Ezúton is köszönjük Ferenczi Ilona támogatását, amelyet az adatbázisok összekötésekor nyújtott.