Melius Juhász Péter, Csodálatos nagy bölcsesség (RPHA 0235)

Az itt közzétett szövegek nem kritikai igényűek, bár kritikai kiadásokon alapulnak. Részben modernizált szövegekről van szó, melyeket minimálisan egységesítettünk az OTKA NKFI 135631 számú, „A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata” elnevezésű projektje keretében végrehajtott számítógépes elemzések céljából. Javarészt az RMKT szövegkiadásait követik, kisebb részt más filológiai kutatások eredményei. A digitalizálási, átírási, modernizálási feladatokban részt vett Finta Mária, Horváth Andor, Kiss Margit, Maróthy Szilvia, Nagy Viola, Pardi Boglárka, Rákóczy Krisztina, Seláf Levente, Veszely Anna, Vigyikán Villő, Zohó-Tóth Zoé, és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék szemináriumainak számos hallgatója. Köszönetetet mondunk a szövegkorpusz összeállításához és közzétételéhez nyújtott segítségért a következőknek: Etlinger Mihály, Fazekas Sándor, Hajdu Ildikó, H. Hubert Gabriella, Papp Balázs, Szatmári Áron, és az RPHA valaha volt összes munkatársa.

Csudálatos nagy bölcseség,
Hogy isten az embereken,
Könyörüle bűnösökön.
Dicséret istennek.

Teremtés előtt jól látá,
Hogy embert elhasonlanék
Tőle és elkárhoznék.
Dicséret istennek.

Orvosságot azért szerzé,
Kivel az ember élhetne,
Es magában el ne veszne.
Dicséret istennek.

Fiát az isten választá,
Szerelméből értünk adá,
Közénk őtet elbocsátá.
Dicséret istennek.

Mennyei kéncsét bezárlá,
És hatalmát neki adá,
Nekünk őtet úgy ajánlá.
Dicséret istennek.

Végezé azt az Úristen,
Fiát hogy emberi testben
Öltöztetné, mint fegyverbe.
Dicséret istennek.

Kezes lévén emberekért,
Ő tönne elég fizetést
Embereknek váltságáért.
Dicséret istennek.

Az fizetés imígy lenne,
Hogy örök ként ő szevedne,
Bűnt, halált elvesztené.
Dicséret istennek.

Ő mindent megújétana,
Helyére es mindent hozna,
Kit Ádám megrontott vala.
Dicséret istennek.

Bajt víjóa törvény átkával,
Bűnnel és az kárhozattal,
Nagy istennek haragjával.
Dicséret istennek.

Meggyőzné és elrontaná,
Az bőnt, halált letapodná,
Poklot elkárhoztatná.
Dicséret istennek.

Eljöve azért az testben
Krisztus érettünk öltözvén
És érettünk megfeszítvén.
Dicséret istennek.

Örök halált, ként szenvede,
Törvénnek átkát eltöré,
Haláltúl minket megmente.
Dicséret istennek.

Annyéra testben kénzaték,
Ép semmi benne nem tetszék,
Éppen ő megtöreték.
Dicséret istennek.

Megtaglák és megfaggaták,
Megpökdösék és csúfolák,
Szörnyen megostorozák.
Dicséret istennek.

Ez világ bűneji zsoldja,
Mint az vizeknek soksága,
Már fejére borula.
Dicséret istennek.

Mint az cserép úgy elszáradt,
Haragnak tüze szent testét
Elszárasztotta tagait.
Dicséret[miss "..."]

Nincsen ábrázat őrajta,
Mint féreg, tagiásnak miatta
Ferteng az sok nyavalyában.
Dicséret[miss "..."]

Az büntetésnek soksága,
Bűneink szántalan zsoldja,
Törvénnek nagy sok súlsága.
Dicséret istennek.

Így fizeté meg érettünk
Adósságinkat az Úrnak,
Így adná meg váltságunkat.
Dicséret[miss "..."]

Kénjával és halálával
Az bűnt, poklot, törvény átkát,
Elrontá az kárhozatot.
Dicséret[miss "..."]

Hogy minekünk békességet,
Istennél gazdag kegyelmet,
Szerzene szép mentséget.
Dicséret[miss "..."]

Hatalma már az ördögnek,
Nincsen mirajtunk az bűnnek,
Pokolnak és kárhozatnak.

Az istennél békeségben,
Mi atyánknak szerelmében,
Vagyunk immár jó kedvében.
Dicséret[miss "..."]

Nem félünk az kárhozattól,
Nem félünk mi az sok bűntől,
Semmi ellenségünktől.
Dicséret[miss "..."]

Diadalmot mert Krisztusban
Vettünk immár mi ezeken,
Örülj, mi lelkünk istenben.
Dicséret istennek.

Csúfoljuk mi is az halált,
Csúfoljuk az bűnt, az poklot,
Miénk, elhiggyük, az Krisztus.
Dicséret[miss "..."]

Azért halála Krisztusnak,
Lőn elrontása pokloknak,
Bűnnek, az örök halálnak,
Dicséret istennek.

Krisztussal együtt megholtunk,
Együtt vele megfeszültünk,
Hogy együtt vele már éljünk,
Dicséret[miss "..."]

Az ő halála ereje
Immár elhatott lelhünkre,
Diadalmunk hogy így lenne,
Dicséret[miss "..."]

Feltámadása Krisztusnak,
Élesztése lőn holtaknak,
És szabadság az híveknek,
Dicséret istennek.

Mert meghozá életünket,
Megigazíta így minket,
És feltámasztá lelkünket,
Dicséret istennek.

Igazsága és élete,
Minden érdeme, ereje,
Elhatott már mi lelkünkre,
Dicséret istennek.

Bosszontsuk az bűnt, csúfoljuk,
Haláltól már mi ne féljünk,
Mert nincs fullákja, jól tudjuk,
Dicséret[miss "..."]

Bizonnyal immár Krisztusban
Feltámadtunk mi urunkban,
Uralkodunk országában,
Dicséret[miss "..."]

Lelkünk feltámadt az bűnből,
Bizony testünk is az porból,
Feltámad már az sok kénból,
Dicséret[miss "..."]

Örökké együtt urunkkal,
Uralkodunk az Krisztussal,
És élönk nagy vigasságban,
Dicséret[miss "..."]

Dicséret Atyaistennek,
Ő egyetlenegy fiának,
Dicséret az Szentléleknek,
Egy bizon istennek.