Batizi András, Áldott legyen mindörökké az Atya Isten (RPHA 0089)

Áldott legyen mindörökké az atya isten,
Dícsértessék magasságban az fiú isten,
Egyetemben vígasztaló szent lélek úristen!

Nem titkolá az örök isten kegyelmes akaratját,
Aláküldé mennyországból áldott szent fiát,
Ki ajándék nélkül hirdeté bűnünknek bocsánatját.

Dícséretes szűz lejánnak áldott szent méhében
El-leszálla, felöltözék az emberi testben,
Kilencz hónapig viselteték szűz lejánnak méhében.

Régi nagy időben Ábrahámnak megígérteték,
Szent lélek által az próféták bizonynyal hirdeték,
Az idő rejá telvén isten és ember szűz Máriától születék.

Ez megjelenék — szent Pál írja, nem az mi érdemünkből
És semminemő igazságos cselekedetinkből,
De csak tulajdon ő irgalmas kegyelmességéből.

Az szép Jézus ideje szerint felneveködék,
Szent Jánostól az Jordán vízben megkeresztelkedék,
Magas mennyből az atya istentől ilyen szózat adaték:

Szerelmes fiam ez énnékem, őtet hallgassátok.
Kik énbennem hisznek, örök halált soha nem kóstolnak.
Bódogok azok az emberek kik istentől tanúlnak,

Kik emberekben és cselekedetökben bíznyia nem akarnak,
De csak tulajdon ő irgalmas kegyelmességében.
Kinek általa cselekednünk kell az szent reménségben;

Igaznak valljad Jézus urunkot minden ígéretiben.
Tekénts reánk mi nemes teremtőnk kegyes szemeiddel,
Mert minket megváltál ördögnek markából drága szent

véreddel,
Kezed, lábad átalveretvén kemény vasszegekkel.
Idvözíts minket mi nagy igazságunk az te igaz hitedben,

Mi szívünket gerjeszd fel immár az szent reménségben,
Ki atya istentől mi közbejárónk vagy minden szüksé-
günkben.

Szükség nékünk keresztyéneknek az keresztet viselnünk,
Holtunk után mindörökké véle ví
Isten által szent Pál azt mondja egyik írásában,

Valakik kívánnak kegyesen élni Krisztus Jézusban,
Háburúságot nagyot szenvednek itt ez világon.
Melyeket azoknak élő isten szerzett az ő országában,

Kik őtet követik az igaz hitnek erős vallásában.
Vedd eszedbe emberi állat istennek beszédét,
Érdemünk nélkül hozzánk való nagy szeretetit,

Bizonynyal hidjed, hogy megadja az ő ígéretit.
Soha senki az törvénytartásból nem idvözűlhet vala,
És soha senki az parancsolatot meg nem tarthatja vala,

Mert ki egyiket meg nem tartja vala, mind megszegi vala.
Könyörülvén mirajtunk, az örök isten letekinte székiből,
El-leszálla ez földnek színére szent atyja kebeléből,

Hogy kimentené az ő juhait az törvénnek köteléből.
Az tíz parancsolatot bészorétá isteni szeretetben,
Másodikat atyafiúi egymás-szeretetben.

Mindaz törvény és az próféták függnek az szeretetben.
Szomjúhozék, fáradoza, éhséget szenvede,
Tövis koronát, ostorokat, nagy kénokat szenvede,

Ezeknek utánna miérettünk kemény halált szenvede.
Szeretetből megmosogata drága szent vérével,
Vállára felvőn, az akolban bévín erősítvén az hitben,

győzé az örök halált szent halálával,
Harmad napon feltámada nagy diadalmával,
Mennyekbe menvén most uralkodik az ő szent atyjával.

Valljuk azért keresztyének megfeszűlt istent,
Hogy ki nékünk engesztelje az atya istent,
Holtunk után megmutassa nékünk az istent;

Életünkben ez világban megótalmazzon,
Az ördögtől, minden gonosztól megszabadítson,
Holtunk után mennyországban megkoronázzon.

Ezt szerzették kincses Kassában nem régi időben,
Születet után mikor írnának enni időben,
Kis Karácson után ezerötszáz az harmincz időben.