1 Az én jó Istenem,2 ha gyertyám nekem minden sötétségembe',3
2 S ha éltemet91 őrzi, fejemet4 menti, hát ki92 mint ijeszthetne?
3 Ha hogy sok5 ellenség reám fegyverkezék,6 tőlük jóvoltából megmente,
4 Rám8 dühödt szájukból, kivőn93 ő markukból, rajtam mert ingyen könyörüle,9
5 Kiért áldom nevét és nagy kegyelmét, míg e testben élhetek.
6 Tőle ezelőtt is ez egyet, s most10 is kértem, hogy ránézhessek,11
7 Az imádság lelkét, adja reménységét, hogy egyedül csak benne higgyek,
8 Eszemet a sátán ne hajtsa más után,12 szent cselekedetin örvendjek.
9 Őt94 áldja énekszóm, s versemre13 okom legyen csak ő énnekem,
10 Mert ő árnyékában és sátorában megtart, nem hagy elvesznem,14
11 Mint erős kőszálra, viszen15 hatalmára, hol nem árthat sok ellenségem,
12 Sőt noha úgy tetszik, hogy most is aluszik az Úr, de tőlük megment engem,
13 Kiért én megállom16 nagy fogadásom,17 s őtet holtig dicsérem.
14 Könyörülj énrajtam azért jó Uram, s végy ki e búból engem,
15 Emelj fel Istenem, segélj reménységem, mert csak Benned95 bízik bús18 lelkem,
16 Szemem csak reád néz félvén, hogy majd elvész, ne hagyj reménylett üdvösségem.
17 Ne hagyj e19 sötétben, s ne rejtsd előlem20 szerelmes orcád fényét,
18 Vesznem szinte ne hagyj kísértet miatt, s tartsd meg adtad éltemet
19 Sok ellenségimtül, kik vették már körül egyedül ártatlan fejemet,
20 Engem már barátim, szüleim, rokonim elhagytanak, mint veszett embert.
21 De a jó Isten, ki a híveken esik22 veszedelmekben,
22 Engemet nem hagya, bűnböl kihoza23 nagy csudálatosképpen,
23 Irgalmas Szent Atyám, engedjed, hogy tudjam24 a te utaidat követnem,
24 Arról se félelem, se más dolog engem, hogy soha el ne téveszthessen.96
25 Rágalmazó nyelvtől, ál ellenségtől ments meg, Uram, engemet,
26 Mert hazug tanúkkal, keserves szókkal káromlják életemet,
27 Nyelvek ő fegyverek, kivel25 dühösködnek, keresik csak veszedelmemet,
28 Ha velem nem volnál, s nem bátorítanál, éltemben értek volna véget.
29 De a Te jó voltod és ígérted jód, kit búm után vígan adsz,
30 És97 a boldog élet kegyelmességed,26 kit velem hittel váratsz,
31 Bíztat27 nyavalyámban, vigasztal98 sok búmban, s tudom is, hogy sok jókkal áldasz,
32 Senki ne féljen hát,28 mert az Úr sok jót ád neked, ki csak őbenne bízhatsz.