1119 Ó, magas kősziklák, kietlenben nőtt fák, kik nagy szerelem tüzén -- MKIK 54

Irodalomtörténeti adatok
Kötetszinten szignálta: Balassi Bálint, a címzett neve Iulia.
Idegen minta: Cristoforo Castelletti: L'Amarilli pastorale, 3 (Cavi dirupi, e solitari boschi); Pasqualigo: Gl'intricati.
Nincs akrosztichonja.
A kolofon tájékoztat a szereztetés körülményeiről; hely: „Egy sűrű erdőben én úton mentemben”; idő: „Megdicsőült színben hogy gerjedt szívemben vidám Julia tűnék”; szerző: „felszóval így éneklék”.
Keletkezési idő: nem később, mint 1589.

Metrum és műfaj
Strofikus, szótagszámláló (ún. „ütemhangsúlyos”), énekvers.
Nótajelzése: Csak búbánat immár hagyatott énnekem, kiben elfogy életem (220).
Terjedelme 13, 15 strófa.
Ekhós vers.
Strófaképlete: a6, a6, b7, c6, c6, b7, d6, d6, b7 Műfaji besorolása: világi -- nem história -- erotikus -- arisztokratikus regiszter -- un tenson; világi -- nem história -- erotikus -- arisztokratikus regiszter -- dramatique.

Bibliográfia

A verset tartalmazó források közül 3 világi.

Kéziratos forrásai:
Fanchali Jób-kódex, 1595-1608 {világi} (S 4) p. 11, p. 347,
Balassa-kódex, 1656 után {világi} (S 76, [fakszimile kiadás]) p. 84.

Nyomtatott kiadása: Thirsisnek Angelicával, Sylvanusnak..., Debrecen, 1619 ? {világi} (RMNy 1172).

Modern kiadása: BÖM-1-102.
A dallam kiadásai: RMDT1 #236, RMDT1 757.