Vigesimum nonum
Carmen tenui nec pingui Minerva compositum
a Sau mâ lasâ-n casâ fata oláh ének nótája

1 Mint sík mezőn csak egy szál fa, egyedül úgy élek,
2 Szerelem tüzes lángjától szívemben én égek.

3 Mikor hallom a fecskéknek reggel éneklését,
4 Felindítom ottan azzal szívemnek szerelmét.

5 Személye mert jut eszembe édes szerelmemnek,
6 Kivel újul csak gyötrelme keserves lelkemnek;

7 Mert kívánom őtet látnom, vele beszélgetnem,
8 De nem lelem semmi módját, mint kell szemben lennem.

9 Irigyektől mert oly nehéz én vigasztalómhoz
10 Nekem jutnom, mint tövistől a szép violához.

11 De hogy nem mint távol lévén az ő személyétől,
12 Szerelmemben őutána vertengek egyedül,

13 Jobb, hogy együtt vele lévén, az ő személye szemeitől,1
14 Reá nézvén, úgy veszek el, mégis szívem öröl.

15 No, hozzá hát, én elmémnek ti gyors gondolati,
16 Leljetek módot, mint kell szerelmesemhez jutni!

17 Engem bár ne kíméljetek nagy veszedelemtől,
18 Csak hogy őtet őrizzétek gonosz hírtől-névtől!

19 Megérdemli,2 ha érte lesz is fejem halála,
20 Mert életét, hírét-nevét csak énreám bízta.